Pesti Srácok

Gazdálkodási intézkedési tervet kell készíteniük az ÁSZ által szabályszegésen kapott pártoknak

Gazdálkodási intézkedési tervet kell készíteniük az ÁSZ által szabályszegésen kapott pártoknak

A parlamenti ellenzék pártjainak a napokban újra meg kell keresniük az Állami Számvevőszéket. A hét pártnak olyan intézkedési tervet kell készítenie és benyújtania, amely garantálja, hogy a közelmúltban feltárt gazdálkodási-pénzügyi hiányosságaik megszűnnek, működésük mindenben követi majd a jog előírásait. Mulasztás esetén az állami támogatás felfüggesztésével is számolniuk kell az érintett pártoknak.

A múlt hónapban több párt ellenőrzését is befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a vizsgálatok a Jobbiknál, az MSZP-nél, az LMP-nél, a DK-nál, a liberálisoknál, a Párbeszédnél és az Együttnél is találtak hiányosságokat, szabálytalanságokat. A számvevők megállapításaival sokat foglalkozott a nyilvánosság, ugyanis több érintett pártnak szankcióval kell számolnia, amiért kiderült, hogy 2015-ban vagy 2016-ban tiltott támogatást fogadtak el. Ez ügyben haladékot kaptak az érintettek, azonban nemcsak fizetniük kell, hanem úgynevezett intézkedési tervet is kell készíteniük a gazdálkodási hibáik kijavításáért. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára elmondta, hogy erre a jelentés kézhezvételétől számított harminc nap áll a vezetők rendelkezésére, és a napokban telik le a határidő. A főtitkár közlése szerint az intézkedési terv összeállítása és végrehajtása az adott szervezet törvényes gazdálkodását, a közpénzek szabályszerű elköltését hivatott garantálni. A tervben olyan teendőket kell meghatározni, amelyek alkalmasak a számvevőszék ellenőrzésekor feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

Ha az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet, vagy a felhívás ellenére sem ad le elfogadható dokumentumot, az ÁSZ a közpénz és a közvagyon – és nem mellékesen adományozóik – védelmében kezdeményezheti a pártot megillető állami támogatások, egyéb juttatások folyósításának felfüggesztését – ismertette a szabályokat a főtitkár. Mindezek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a 2011-ben elfogadott új alaptörvénnyel és a számvevőszék munkáját meghatározó sarkalatos jogszabállyal az Országgyűlés végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát.

magyaridok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)