Gyurcsány útja a hatalomba – Így emelkedett fel a DK és így tette félre Gyurcsány az ellenfeleit
A Magyar Nemzet Gyurcsány Ferenc életét, politikai pályafutását és a felszín alatt megbúvó, a nyilvánosság számára kevéssé ismerhető összefüggéseket bemutató sorozatának hatodik részében az ex-miniszterelnök 2009-es bukása óta eltelt időszakot és a nagy visszatérés idejét mutatják be. Bár 2009-ben még sokan úgy gondolták, hogy az országot eladósító Gyurcsány hamarosan végleg eltűnik majd a süllyesztőben, ennek az ellenkezője történt. Az ex-miniszterelnök újabb hatalomtechnikai akciókba kezdett és önálló pártot alapított Demokratikus Koalíció néven, amely mára a baloldali ellenzék vezető erejévé nőtte ki magát, így a 2022-es választások előtt Gyurcsány számít a legbefolyásosabb ellenzéki szereplőnek.
Gyurcsány a nagypolitikában is villámkarriert futott be, hiszen ebben szerepet játszott a KISZ-es mozgalmi múltjában gyökerező kapcsolatrendszere, hálózatépítő rutinja, a vagyonából eredő pénzügyi függetlensége, valamint egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapat. Mint a Magyar Nemzet cikkében fogalmaznak:
Akik azt hitték, Gyurcsány egyszerű parlamenti képviselőként csak üldögélni fog az Országgyűlésben, miután oda 2010-ben az MSZP-pártlista biztos befutó helyéről bekerült, alaposan tévedtek.
2010 őszén a budapesti Szent István parkban felállított sátorban hívták életre a Demokratikus Koalíciót az MSZP-n belül, amelybe egyből kétezer-négyszázan jelentkeztek felvételért. A platform megalakításával Gyurcsány célja az volt, hogy saját elképzeléseinek megfelelően átformálja az akkori MSZP-t. Az volt az elgondolás, hogy a szocialista párt egy „Orbán-ellenes népfronttá” váljon, soraiban tudva nemcsak azokat, akik egyetértenek a hagyományos szocialista, szociáldemokrata értékekkel, hanem minden olyan elszánt politikust is, aki szemben áll a kormánypártokkal. Gyurcsány 2011 tavaszán egy budapesti szálloda rendezvénytermében tartott évértékelőt, ahol a zsúfolásig telt teremben nemcsak szocialista politikusok tűntek fel. Gyurcsányt Vágó István korábbi tévés műsorvezető konferálta fel, de jelen volt még Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikus és Debreczeni József közíró is, aki az előző évben még az MDF jelöltje volt. Gyurcsány az évértékelőn azt hangoztatta:
Nem alapítunk új pártot, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot.
Fontos elem, hogy éppen ekkoriban hozták létre azonban a XVII. kerületi MSZP-ből kivált személyek a Demokrata Párt nevű formációt, a későbbi Demokratikus Koalíció jogelődjét.
A DK népszerűségét éhségsztrájkkal próbálta elérni
A Magyar Nemzet az összefoglalóban kitér arra is, hogy azt követően, hogy az erről szóló hír megjelent a Magyar Nemzetben, Gyurcsány azzal a magyarázattal állt elő, hogy a Demokrata Párt nevet az MSZP számára foglalták le, lehetőséget teremtve arra, hogy a szocialista párt az átalakulás esetén a nevében is jelezze az új politikai orientációt.
Ez tehát az MSZP mozgásterének növelését jelenti. Ha akar, akkor él ezzel a lehetőséggel, ha nem akar, akkor nem
– fogalmazott Gyurcsány, aki azt is elmondta ekkoriban, hogy ha kudarcot vall utolsó kísérlete az MSZP megújítására, lehetségesnek tartja egy új párt létrehozását is. Több hónapnyi egyeztetést, vitát követően végül Gyurcsány és az MSZP-vezetés viszonya annyira megromlott, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) platform a megalapítása első évfordulóján önálló párttá alakult. A kiválás után vita robbant ki arról, hogy a DK-hoz átállt szocialista képviselők – köztük Molnár Csaba – adják vissza az MSZP pártlistájáról szerzett mandátumukat. A DK-hoz csatlakozók nem tettek eleget a felszólításnak, és Gyurcsány azzal próbálta a frissen létrejött DK-t kilendíteni a kezdeti, egy-két százalékos népszerűségi sávból, hogy 2012 őszén látványos, sátras éhségsztrájkba kezdett a Kossuth téren.
Egy évvel később, a DK október 23-i megemlékezésén pedig már azt hangoztatta, hogy a demokratikus (értsd: az akkori Jobbik nélküli) ellenzék pártjainak össze kell fogniuk, 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, ehhez pedig egy régi ismerős és kipróbált harcostárs, Bajnai Gordon volna a legmegfelelőbb kormányfőjelölt – írja a portál az összefoglalóban.
A DK kitörése és az MSZP-nek bevitt mélyütés
A továbbiakban a Magyar Nemzet így részletezi az eseményeket:
Bajnai ugyanaznap a Milla nevű mozgalom rendezvényén tért vissza a magyar belpolitikába, és Együtt 2014 néven választási mozgalmat is indított. Kezdeményezésére létrejött az úgynevezett ellenzéki összefogás, amely Gyurcsány szempontjából a lehető legjobban alakult.
A DK aggressziója miatt egy idő után elérte, hogy legyen közös lista, és arra ők is felkerüljenek, kiszabadulva a politikai karanténból. A Bajnaitól remélt kezdeti lendület – az Együtt formációt a legelején 14 százalékos népszerűséggel is mérték – azonban kifulladt, és az MSZP-nek mélyütést a Simon-ügy vitte be. A párt elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet akkor írta meg, hogy egy bécsi bankszámlán 240 millió forintnyi valutát tart, és ez nem szerepel a vagyonbevallásában. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány alig fél évvel korábban, egy DK-s fórumon volt pártjára, az MSZP-re utalva arról beszélt:
Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.
Kiadta az ukázt: együttműködés vagy politikai halál
Mint a portálon kiemelik, a korszakváltónak kikiáltott összefogást csodafegyvernek szánták, de csúnyán besült. A Fidesz 2014-ben nemcsak nyert, de újból kétharmadot szerzett, ami meglepte a baloldali pártokat. A DK négy parlamenti helyhez jutott, de mivel a frakcióalakításhoz öt főre lett volna szükség, Gyurcsányék független képviselőként ültek be az Országgyűlésbe. Mint kiemelik, pár hónappal a baloldal második kétharmados veresége után Gyurcsány Ferenc egy fontos, ám kevéssé idézett véleménycikket jelentetett meg a Népszabadságban – derül ki az Origo cikkéből. Az írás publikálásának idején az amúgy is szétforgácsolt baloldal a választási sokk hatására atomjaira hullott. Gyakoriak voltak az üzengetések, a villongások és a nyilvánosság előtti csatározások, ráadásul akkor még a Jobbik is a baloldal szövetségi rendszerén kívül helyezkedett el. Az Angyalok és ördögök? című cikkben Gyurcsány kijelentette:
Az optimális végcél világos, egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni.
Gyurcsány konkrét programként ekkor hirdette meg a baloldal egységesítését.
Együttműködés vagy politikai halál – ilyen egyszerű
– adta ki a jelszót Gyurcsány, és felvetései egy az egyben visszaköszönnek a mai baloldalon. A pártelnök akkor arról írt, hogy „létrehozhatunk pártuniót a demokratikus pártok részleges önállóságának meghagyásával, közös elnökséggel” vagy „még lazább együttműködést állandó pártközi egyeztetéssel, ehhez felállított fórumokkal, intézményekkel”. A Gyurcsány által akkor emlegetett pártunió – állandó pártközi egyeztetésekkel – mára lényegében megvalósult – foglalja össze a Magyar Nemzet publicisztikája. Ahogyan hangsúlyozzák, Gyurcsány a baloldal többi szereplője közül nemcsak mozgalmár múltja, de a titkosszolgálatokig érő kapcsolatrendszere, anyagi függetlensége és több évtizedes hatalomtechnikai rutinja miatt emelkedik ki, hanem amiatt is, hogy azon a térfélen ő az egyetlen, aki rendelkezik hosszabb távú víziókkal. Kiemelendő, hogy az MSZP-ben a régi pártelit dörzsölt tagjai már lényegében visszavonultak, és a szocialisták talán végső válságukat élve, egy lényegesen gyengébb politikusi adottságokkal rendelkező, fiatalabb alakulattal felállva már csak tétlenül szemlélik, ahogy irányításuk alatt szétporlad az MSZP.
EP-választás és újabb vereség
2014 választási szuperév volt és az országgyűlési választások után nem sokkal következtek az EP-választások, amelyek újabb hidegzuhannyal érték a baloldalt. Az erőviszonyok kezdtek átrendeződni: az MSZP és a DK közel azonos, tízszázalékos támogatást szerzett, a DK két EP-képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Bajnai Gordon akkor a hét százalék körüli eredménye miatt ismét visszavonult a politikától, és egy francia hátterű, infrastrukturális befektetésre szakosodott multicégnél lett ügyvezető igazgató. Az őszi önkormányzati voksolás előtt a baloldali pártok gyakorlatilag a nyilvánosság előtt alkudoztak, aminek az lett a vége, hogy Bokros Lajossal vágtak neki a főpolgármester-választásnak. Budapest élén végül Tarlós István folytathatta; Szeged, Salgótarján, Zugló, Angyalföld, Pesterzsébet, illetve Kispest kivételével egyetlen nagyobb településen sem tudott győzni az ellenzék.
Botka, Dobrev és Karácsony
Mint a Magyar Nemzet cikkében fogalmaznak, 2017 elején váratlanul feltűnt Botka László szegedi polgármester a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként, aki közös ellenzéki listát szorgalmazott, de egyértelművé tette, hogy Gyurcsányból nem kér. Botka nemhogy az összefogást, de saját pártjának támogatását sem tudta megszerezni. 2017 októberében párton belüli maffiát emlegetve visszalépett a jelöltségtől, sőt, utóbb az MSZP-ből is távozott.
Ugyanebben az évben Gyurcsány bejelentette: kampányt indítanak azt célozva, hogy vonják meg a határon túliak szavazati jogát. A DK ezt azzal indokolta, hogy a Fidesz 2014-ben a határon túli magyarok voksa nélkül – akik szinte valamennyien, 95 százalékban a Fideszt támogatták – nem szerzett volna ismét kétharmados többséget
– írják az összefoglalóban, majd hozzáteszik: az idő múlásával egyre halványulnak Gyurcsány sikertelen kormányzása, az őszödi beszéd és a 2006-os események emlékei. A DK 2018-ban, az országgyűlési választásokon önállóan mérette meg magát, átjutott a parlamenti küszöbön, és kilenc fővel frakciót is alakíthatott. A 2019-es európai parlamenti voksolás hozta meg az igazi sikert: nagy meglepetésre a Dobrev Klára vezette listát 16 százaléknyian (több, mint félmillió szavazó) támogatták, és így négy mandátumot szereztek. Az őszi önkormányzati választásokon Gyurcsány pártja jól szerepelt, Budapesten három kerület polgármesterét adhatták.
Máig nem tudni, Karácsony miért engedett a DK-nak
A 2019-ben Tarlóst legyőző Karácsony sosem szívlelte Gyurcsányt; főként azt viselte nehezen, hogy a DK a korábbi ígérete ellenére kihátrált mögüle, és Kálmán Olgát indította az ellenzéki előválasztáson. Mint a Magyar Nemzetben fogalmaznak, Karácsony mozgásterét jelentősen szűkíti, hogy Gyurcsány emberei befolyásos pozíciókat szereztek meg: főpolgármester-helyettes lett a Karácsony által korábban alkalmatlannak nevezett Gy. Németh Erzsébet, akiről Karácsony egy kiszivárgott felvételen azt mondta, hogy
az a veszély nem fenyeget, hogy a XVII. kerületben megnyeri a választást.
Később kiderült, hogy így is lett, hiszen valóban elveszítette a kerületi választást, csak kompenzációs listáról jutott be a fővárosi közgyűlésbe. Gy. Némethről egyébként még fontos annyi, hogy annak idején még Demszky Gábort sem tudták meggyőzni arról, hogy ő alkalmas lenne a helyettesi posztra.
Általános főpolgármester-helyettes lett Kiss Ambrus, aki szintén szorosan kötődik a Gyurcsány–Bajnai-körhöz: 2002 és 2010 között a baloldali kormányokban egyre magasabb pozíciókat töltött be, Bajnai kormányában szakállamtitkárságig vitte.
Említésre méltó körülmény, hogy még Gyurcsány egykori testőre, Handl Tamás is pozíciót kapott a fővárosban, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetőjének nevezték ki. A hab a tortán természetesen az igazi Gyurcsány-bizalmas Draskovics Tibor. A szocialista kormányokban miniszteri, államtitkári posztokon rendszeresen felbukkanó pártpolitikus a hatalmas pénzekkel gazdálkodó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának élén találta magát
– írják, majd tovább részletezik: Draskovics neve felbukkant a BKK-nál az akkori vezérigazgató, Varga Ivett élettársához kapcsolódó zaklatási botrány kivizsgálásában, amelyet apropóként használhatott fel a DK, hogy az inkább a szocialistákhoz húzó cégvezetőt eltávolítsák.
Kicsiben tesztelik, nagyban működne-e
A Magyar Nemzet cikke kiemeli, hogy a fentiekkel összefüggésben egyelőre nem világos, Gyurcsány miként tudta elérni, hogy Karácsony ekkora befolyást engedjen a DK-elnök embereinek. Mindenesetre Gyurcsány térfoglalása rendületlenül folytatódott, és folytatódik ma is: legutóbb az óbudai és a XVIII. kerületi, korábban szocialista polgármesterek is átálltak a Demokratikus Koalícióhoz, így az övék lett a legnagyobb frakció a fővárosi közgyűlésben. Mindez természetesen konfliktussal is járt és jár a főpolgármester és a DK-elnök között. Karácsony és Gyurcsány a fővárosi színházak ügyében összekülönbözött azon, hogy előbbi hajlott volna a kompromisszumra az Orbán-kormánnyal, utóbbi viszont radikálisabb fellépést sürgetett, amibe a békülékenység nem fér bele. Az említett írás szerint egyébként a fővárost a baloldali pártok egyfajta laboratóriumnak tekintik, ahol tesztelik, tudnak-e együtt kormányozni – írják.
Laborc és Ihász is beállt mögéjük
Úgy tűnik, hogy Gyurcsánynak remek érzéke van ahhoz, hogy a sértett, bosszúra szomjas és érdekei érdekében hasznos embereket maga köré gyűjtse. Ma már a Demokratikus Koalíció félhivatalos tanácsadójaként tevékenykedik Laborc Sándor, akit a második Gyurcsány-kormány idején neveztek ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának. Emlékezetes, hogy Laborc számos büntetőügy – köztük a kémper – részese volt az elmúlt időszakban. Az elhárítás volt főnökét a bíróság lényegében az összes vád alól felmentette. A DK legutóbbi nagy igazolása, hogy 2020 őszén Ihász Sándor volt fővárosi főügyész lett a párt igazságügyi szakértője; feladatai a Demokratikus Koalíció megfogalmazása szerint
a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával és a kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak.
Ihászt még Polt Péter nevezte ki 2004-ben fővárosi főügyésznek, 2012-ben pedig fővárosi fellebbviteli főügyész lesz, de 2017 végén indoklás nélkül menesztették. Karrierjét az törte ketté, hogy a Gyárfás-ügyben hivatali visszaélés miatt meggyanúsították – foglalta össze a Magyar Nemzet.
Gyurcsány pénze és a hatalom
A sikeres politikához nemcsak megfelelő háttér- és szakemberek kellenek, hanem rengeteg pénz is. Ami az anyagiakat illeti, Gyurcsány az elmúlt években több, mint 2,1 milliárd forintot vett ki az Altus Zrt.-ből. Mivel saját vagyona csupán 198 millió forinttal nőtt 2016 óta, felmerül a kérdés, mire költötték a fennmaradó 1,9 milliárd forintot.
Tény ugyanakkor, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd után és alig tizenöt hónappal a következő országgyűlési választások előtt a baloldali pártok megállapodtak, hogy közös listán indulnak 2022-ben. Gyurcsány személye immáron nem akadály sem a még radikális jobboldaliként indult Jobbiknak, sem az eredetileg teljes politikai generáció- és kultúraváltást hirdető Momentumnak. A kényszer-koalíció pártjai közös miniszterelnök-jelöltet, közös programot, közös listát állítanak
– írják, majd hozáteszik: abban, hogy kikből áll a névsor, és hogyan vág neki a jövő évi választásoknak az egyesült baloldali ellenzék, Gyurcsánynak döntő szava lesz,ebben pedig ismét segítségére lesz mindaz a hatalomtechnikai rutin és eszköztár, vagyon és kapcsolatrendszer, amelyet az elmúlt negyven évben sikerrel épített fel és alkalmazott.
Feri és a népszerűség
Mint azt kifejtik az összefoglalóban, a DK eleinte nem büszkélkedhetett nagy támogatottsággal: egy-két százaléknyi szavazóját leginkább Gyurcsány Ferenc személye vonzotta. A kicsi, de nagyon elkötelezett tábor nagy részét az idősebb, 65 év feletti, jellemzően baloldali szavazók adták. A közvélemény-kutatások is mutatják a lényeget: 2018-ban a Gyurcsány-párté volt a második legöregebb szavazótábor, csak az MSZP szavazóinak átlagéletkora volt magasabb. A Medián 2018 végén készült felmérése szerint a DK támogatottsága a 18–25 évesek között gyakorlatilag mérhetetlen volt. Gyurcsányék ekkoriban kezdtek el látványosan nyitni a legifjabb szavazók felé.
A fiatal korosztály Gyurcsány célpontja
A pártelnök 18–19 éves fiatalokkal fényképezkedett, találkozót szervezett a Z-generáció tagjaival, később pedig a Facebooktól az Instagramon keresztül a TikTokig minden, jellemzően fiatalok által használt platformon erősítette a jelenlétét – írja a Magyar Nemzet, majd hozzátették: ezt követte a saját ruhamárka Special Feri Edition néven, a Facebook-csetbot, majd a #Feriaházban országjáró turné, amely a legfiatalabbakat célozta meg. Úgy tűnik, a siker nem marad el: többen csak poénból kezdték követni Gyurcsányt az Instagramon és a Messengeren, de aztán ottragadtak, mert szórakoztatónak és informatívnak találták. Elsősorban arról a korosztályról van szó, amely fiatal kora miatt nem élte át az őszödi beszédet úgy, hogy fel is fogja annak jelentőségét.
A közösségi média ereje
Gyurcsány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy potenciális szavazóit a közösségi médiában is elérje. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a 2018-as választások előtt hozták létre a DatAdat nevű céget, amelynek egyik tulajdonosa Bajnai és Gyurcsány egykori kabinetfőnöke, Ficsor Ádám, míg Szigetvári Viktor, mindkét volt kormányfő egykori bizalmas munkatársa menedzserként dolgozik a cégnél. Továbbá hangsúlyozzák:
A projekt fontosságát jelzi, hogy kisebbségi tulajdonosként – egy másik cégén keresztül – maga Bajnai is beszállt. A Demokratikus Koalíció megerősödéséhez jelentősen hozzájárulhatott a 2018-as európai parlamenti és önkormányzati választáson a legkorszerűbb kampányeszközök alkalmazása és ezzel szoros összefüggésben egy olyan választói adatbázis, amelyet Gyurcsány és Bajnai bizalmasai kezelnek.
Szintén a DatAdat tulajdonosa Gyurcsány Ferenc egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor. A DatAdat együttműködik egy amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogram kapcsán – foglalja össze a cikk.
Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
