Pesti Srácok

Félelmetes: Magyarország szinte az egyetlen a térségben, ahol két hét alatt nem buktatható meg külföldről a kormány? (Videó!)

Tényleg Amerika dönt errefelé mindenben? Vagy azért Nyugat-Európa és Oroszország is beleszól abba, hogy mi legyen velünk? Az biztos, hogy a térségünkben azt látjuk, egyre-másra megdőlnek a kormányok – gyakran egyértelműen titkosszolgálati és/vagy külföldről irányított akciók után. Bulgáriával kapcsolatban Washington egyszerűen „kijelentette”, kit akar vezetőnek. Ausztriában válság válságot követett. De Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában vagy Romániában sem jobb a helyzet. Maróth Gáspár meglátása szerint nagyjából Magyarország az egyetlen a térségben, ahol nem dönthető meg egy-két hét alatt a kormány. És az igazán félelmetes, hogy ezt a magyar kormánnyal amúgy kritikus Schiffer András is éppen így látja. Miért kezeli Amerika Kelet-Közép-Európát egyfajta banánköztársaság-térségként?

Van úgy, hogy egy beszélgetés, egy film vagy egy könyv részlete később napokig, akár hetekig, hónapokig (örökre?) az ember elméjében, lelkében bolyong. Éppen így voltam azzal a beszélgetéssel, amelyben Borvendég Zsuzsanna, Maróth Gáspár és Schiffer András voltak a vendégeink, vendégeim a Hálózatban.

Volt pár perc, amely nem is izgalmas vagy érdekes, hanem inkább félelmetes volt. Amikor arról beszélgettünk, mennyire egyszerű egy-egy kelet-közép-európai kormányt megbuktatni.

Lejegyzem, mi hangzott el.

PestiSracok facebook image

Maróth kezdte el: „Ha nézem az összes környező országot körülöttünk, akkor, ha sarkosan fogalmazok, rajtunk kívül nincs olyan ország, ahol külföldi, jól megtervezett hatalmi akcióval nagyjából egy vagy két héten belül nem elmozdítható a kormány.”

Schiffer: „Ühüm.”

Mező: „Hogy ez ennyire egyszerű. Ez azért elég félelmetes.”

Schiffer: „Bulgária.”

Maróth: „Bulgária. Csehország. Szlovákia. Menjünk tovább? Románia.”

Schiffer: „Nyáron bemondták, hogy ki lesz most a bolgár kormányfő. Washingtonban.”

„a »semmiből« gazdasági miniszterré lett, majd Biden elnök gratulációját is bezsebelő, cégével az amerikai biotech piacon is jelen lévő, kettős állampolgárságáról szemérmesen hallgató, pár hónapja progresszív pártot gründolt, Harvardon végzett neoliberális közgazdászra”, azaz Kiril Petkovra gondolt.>

Maróth: „Igen. Ukrajna.”

Schiffer: „Ausztria.”

Maróth: „Igen, Ausztria. Nagyon komoly kérdés, hogy valójában mi történt ott. Az egyikről bebizonyosodott, hogy az egyértelmű titkosszolgálati akció volt, de a mostani napok történései is nagyon kétségesek, hogy ott mi történt.”

Schiffer: „Azért érdekes, mert ha ’45 után megnézzük, ott voltak hihetetlen ideig hatalmon lévő kancellárok. Az elmúlt öt évben, ha Kurzot kettőnek vesszük, mert ő kétszer volt, akkor az ügyvivő kancellárokkal együtt már azt hiszem, a hetediket fogják elfogyasztani. Pedig régen abszolút a stabilitást képviselték.”

Az aktuálpolitikai elemzés után Borvendég Zsuzsanna Ausztria korábbi kulcsszerepéről, és nagyon is fontos semlegességéről beszélt. Hogy lássuk a nagyhatalmi játszmák korábbi részleteit.

És most egy kicsit tűnődjünk el ezen. Legalábbis azon, hogy nem tűnik úgy, mintha Amerika valamiféle amerikai, dél-amerikai „banánköztársaságokként” kezelné a „nála” amúgy jóval komolyabb múltú országokat?

A teljes beszélgetés:

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.