Zavaros történettel, norvégiai nagynéniről szóló mesével, piacon vett hamis papírokkal érkezett Európába öt esztendeje az a migráns, aki két napja hajnalban megerőszakolt egy fiatal lányt Budapesten, a VII. kerületben. Az afrikai bevándorló hajnalban rontott rá áldozatára a kihalt Kéthly Anna téren, majd egy, a nő segítségére siető amerikai férfit is megvert. Ahmed H. B. története rávilágít az Európai Unió migránspolitikájának teljes zűrzavarára, arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent eredeti dokumentumokkal nem rendelkező embereket ellenőrizetlenül, kizárólag a saját elbeszélésük alapján, valódi kontroll nélkül átengedni kontinensünk határain.
Az erőszakot elkövető, Magyarországon évek óta ideiglenes oltalom hatálya alatt tartózkodó Ahmed H. B. kétségbevonhatatlan személyazonosságára még nem sikerült fényt deríteni – írta a Ripost. Az tény, hogy a férfi 2014 decemberében Kenyából repülővel érkezett Európába, kenyai papírokkal, de miután ezek valódisága megkérdőjeleződött, később többféle verziót is előadott a különféle hatóságoknak, azonban egyiket sem tudta dokumentumokkal alátámasztani. Ahmed H. B. először Norvégiába próbált bejutni egy ott élő nagynénjére hivatkozva, de az ottani hatóságok kiutasították. Mivel a kenyai repülő – amivel eredetileg érkezett Magyarországra – Budapesten landolt, visszatoloncolták Budapestre. A magyar hatóságokban nyomban erős kétely támadt a migráns valódi személyazonossága és kenyai papírjainak valódisága felől, ezért többször kihallgatták. A sokadik alkalommal már azt vallotta, hogy a papírjai nem valódiak, azokat Kenya fővárosában, az egyik piacon, a Maasai Marketen vásárolta. Akkor hirtelen váltott a hatóságok előtt az állampolgárságáról is, és már azt állította, hogy nem is kenyai, hanem szomáliai, erről azonban semmilyen dokumentumot, bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Ahmed H. B. az említett kihallgatásán az életkorán is változtatott: az először bemutatott kenyai okmányok szerint 1989-ben született, vagyis 2014-ben, huszonöt évesen érkezett Európába. Az új, már semmilyen irattal alá nem támasztott verzió az volt, hogy hét évvel fiatalabb, vagyis 1996-ban született, tehát érkezésekor legfeljebb tizennyolc esztendős lehetett. Arra a kérdésre, hogy miért nem tud még közvetett bizonyítékot sem felmutatni személyazonosságáról, azt állította, hogy Szomáliában egy olyan kisebbségi törzsi területen, Qoryoley-ban született, ahol egyáltalán nincs hivatal, közigazgatás, anyakönyvezés. Előadása szerint apját és bátyját az Al-Shabaab nevű muszlim katonai alakulat megölte, mert a bátyja nem akart csatlakozni a seregükhöz.
Elmondása szerint Ahmed H. B. akkoriban tizenhat éves volt, és menekülni kényszerült, nehogy őt is megöljék a dzsihadisták. Édesanyja otthon maradt, négy lánytestvérével. Állítása szerint muzulmán, és az iskola mellett apja munkáját segítette, aki autószerelő volt egy garázsban. Az ellentmondásos körülmények miatt, illetve azért, mert hosszú időn át a hamis okmányokkal próbálkozott átverni a magyar hatóságokat, végül nem kapta meg a menekültstátuszt; ideiglenes oltalmazott lett, mivel azt sem lehetett tisztázni, hogy hova lehetne visszatoloncolni. A Ripost úgy tudja, Magyarországra érkezése után néhány héttel Ahmed H. B.-nek már volt rendőrségi ügye: 2015 februárjában kábítószeres ügyekben indult ellene eljárás.
Forrás: Ripost/PS; Fotó: Police.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS