A nemzet akkor tud nem kiszolgáló, hanem véleményformáló lenni, ha tudáselőnyben van – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton, Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem Kárpát-medencei oktatásról szóló panelbeszélgetésén.
Az államtitkár kifejtette: ezért fontos, hogy a meghatározó területeken a külhoni diplomásaink a teljes Kárpát-medencében ne csak diplomát szerezzenek, hanem vezető pozícióba is eljussanak. Hangoztatta: egyértelmű, hogy tudáselőnyt kell szereznünk, ami a diplomások számának növelésével és egy olyan szerkezet kialakításával lehetséges, amelyben a magyar identitású intézményekben olyan képzések vannak – nemcsak magyarul, hanem az adott ország nyelvén és angolul is –, amelyek versenyképessé teszik az ott végzetteket. Az államtitkár elmondta: azt szeretnék, hogy ahányan Magyarországon a lakosság számához képest egyetemre járnak, annyian járjanak egyetemre a külhoni területeken is.
A külhoni magyarként felsőoktatásba járó diákok aránya nem megfelelő
– tette hozzá. Az államtitkár szerint minél több fiatalt kell a magyar identitású intézményekbe terelni.
Jelenleg hétezer külhoni magyar fiatal tanul az ország felsőoktatásában. Legtöbben Délvidékről, Kárpátaljáról és Felvidékről jönnek át hazánkba tanulni
– mondta. Fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek csak ott emeljék ki a tanulókat, ahol hiánypótló képzés van, emellett az adott országokban olyan képzési portfólióval kell rendelkezni, ami a magyar nemzet igényeit kiszolgálja.
Ennek a lényege egy olyan képzési struktúra változás, ami a helyi igényekre reagál
– mutatott rá.
Elmondta: a Neumann János programmal azt próbálják meg biztosítani, hogy az innovációs kutatási források Kárpát-medencei felhasználásúak legyenek, eljussanak a magyar felsőoktatási intézményekhez is. Az államtitkár ismertette: elkezdték a szakképzési gyakorlat Kárpát-medencei szélesítését is felsőoktatási vagy az egyházi fenntartású intézményekhez kapcsolódva. Ennek lényege a duális szakképzés, amellyel a gazdasági előny is valóra válhat, a szakképzés magyar gazdasági szereplőkhöz kulcsolásával. Az államtitkár elmondása szerint az ösztöndíjprogramokban prioritással szerepel a pedagógusképzésben részt vevő fiatalok támogatása; ez a képzési profil Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön a legmeghatározóbb.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy egy felmérésük alapján Erdélyben a diákpopuláció a románokkal együtt 10 százalékkal, a magyar tanulók száma 12 százalékkal csökkent.
A 2011-es és 2021-es részleges népszámlálási adatokkal összevetve a magyar lakosság a vizsgált tizenöt megyében 14 százalékkal, míg az összlakosság csak 4 százalékkal csökkent
– tette hozzá. Az elnök a diákok lemorzsolódásával kapcsolatban elmondta: évente mintegy 10 ezer gyerek kezdi el az iskolát Romániában az előkészítő osztályban, tizenkét év múlva közülük 5 ezer diák jut el a tizenkettedik osztályig, és 3500 gyereknek lesz érettségije. Hozzátette: a kilencedik osztályba beiratkozásnál a nyelvváltás, a mobilizáció is fontos tényező, az iskolaelhagyás pedig legfőképpen vidéki környezetben jellemző, amikor nyolcadik osztály után a diákok abbahagyják az iskolát és dolgozni kezdenek. Nagy Zoltán elmondta: az erdélyi magyarok iskolakezdéskor figyelembe veszik az oktatási-nevelési támogatást, az oktatás minőségét, ugyanakkor az infrastruktúrát és a kiegészítő programokat is. Ilyen például a délutáni oktatás támogatása, amelyben az Iskola Alapítvány a kormány segítségével 50 szórványban lévő iskolában 2500 gyerek veszt részt. Az elnök beszélt arról is, hogy Erdélyben tíz év alatt 49 oktatási helyszín szűnt meg, azonban 2 elindult.
Maros és Hargita megyében szűnt meg a legtöbb, de a szórványban található Kolozs és Arad megyében indult magyar nyelvű oktatás
– ismertette.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy az Iskola Alapítvánnyal közreműködve szeptemberben 38 iskolabuszt állítanak a szórvány szolgálatába, hogy az ott élő gyerek eljuthassanak magyar iskolába. Hozzátette: ez a program Felvidéken indult, ahol 16 iskolabusz 15 településen azt idézte elő, hogy harminc százalékkal több gyereket írattak be magyar iskolába. A szövetség elnökének elmondása szerint az asszimilációnak egyik meghatározó tényezője, hogy milyen nyelvű iskolát választanak a szülők iskolakötelezetté vált gyermeküknek, ezért fontosak a pedagógusok erőfeszítései, amelyekkel megpróbálnak tenni azért, hogy meggyőzzék a szülőket a magyar iskolák választásáról. Csáky Csongor rámutatott: az iskolákban, ahol jelen van a szövetség, ott a pedagógusok kulcsszereplők, hiszen rajtuk keresztül érik el a diákokat. Hozzátette: idén 31 országból 12 ezer fiatal érkezik 28 táborba a Rákóczi Hotelbe Sátoraljaújhelyre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS