Az eltüntetett MSZMP-vagyon sorsát kutató Dézsy Zoltán filmrendező leleplező erejű dokumentumokat bányászott ki az eldugott, titkosított archívumokból. A Villányi úti szoci bázis története jól példázza, hogyan varázsolták el az állam vagyonát. Az ingatlanra akkor figyelt fel a közvélemény, amikor tavaly híre ment, hogy Tóth Bertalan elnök el akarja adni. Később ezt a hírt riadtan cáfolták, ám arra tökéletesen alkalmas volt, hogy felhívja a figyelmet a hetvenes években épült, ám ma is korszerű és értékes épületre. Cikkünkből kiderül, hogyan lett az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának irodaháza az MSZP pártalapítványának tulajdona!
Minden azzal a bizonyos 1989. október 6-7-i MSZMP kongresszussal kezdődött. Sokan még mindig azt hiszik, hogy ekkor alakult meg a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Ez súlyos következményekkel járó tévedés: az MSZP-t a bíróság társadalmi (mai nevén: civil) szervezetek nyilvántartójának adatai szerint 1989. november 16-án hívta életre 28 magánszemély. Dr. Almásy Mária eljáró bíró szokatlan előzékenységgel, 1989. november 21-én már be is jegyezte annak ellenére, hogy a kérelem súlyos hiányosságai miatt be sem jegyezhette volna. Fontos leszögezni, hogy a XIV. a kongresszuson MSZMP nem szűnt meg, át sem alakult, olyannyira, hogy 1956 novembere óta jogfolytonosan működik. Ma éppen Magyar Munkáspártnak hívják, és elnöke Thürmer Gyula.
Nem döntöttek az MSZMP megszűnéséről, újracsomagolták a lejárt szavatosságú árut
Ezen az emlékezetes pártkongresszuson annyi történt, hogy a reformerek elhatárolódtak súlyos terhet hordozó múltjuktól, és egyúttal barátságos szocialista álarcot vettek fel. A határozatban nem átalakulásról, csupán a párt jellegéről döntöttek, vagyis hogy legyen szocialista. Fontos tény: nem döntöttek az MSZMP megszűnéséről. Egyszerűen újracsomagolták a lejárt szavatosságú árut. A kongresszus nyomán nagy zűrzavar támadt a régi, retrográd elvtársak soraiban, így az MSZMP KB Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságán is, a Marxista-Leninista Esti Egyetemen. Amit ők tanítanak, arról kiderült, hogy mehet a kukába. Talán nekik is befellegzett? Itt ez a kívánatos, jól felszerelt irodaház, igaz, hogy a Magyar Állam tulajdona és az MSZMP „csak” kezelője, de mégis, nehogy már menniük kelljen innen. Ha már nincsenek se marxisták se leninisták, kié legyen? Az MSZP vagyonvarázslói úgy gondolták, hogy a legjobb az, ha az övék lesz. Végül is erről szól az eszme: az elkommunizálásról. A szocialistákká átvedlett elvtársak a rendszerváltás évében csendesen meghúzódtak az épületben. Az első szabad választásokon még átfestve is leszerepeltek, de ez nem zavarta őket terveik megvalósításában. A nagy trükksorozat első lépéseként az MSZP megalapította a furmányos elnevezésű, Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem elnevezésű alapítványát. Székhelyként nemes egyszerűséggel az épület címét adták meg – ja kérem, 1990 júliusában még bármit be lehetett írni székhelynek. A őszi önkormányzati választásokon Budapestet egy másik ellenzéki párt, az SZDSZ szerezte meg, ám a két baloldali párt a háttérben hamar szót értett egymással. Míg a nagypolitika a taxisblokáddal, az ország talpon maradásával volt elfoglalva, a Foxi-Maxiként emlegetett „egyetemnek” helyet adót épülettel nem törődött senki. Illetve, voltak, akik nagyon is! Naná, hogy az elvtársak…
Tulajdoni lap: még 1998-ban is az MSZMP a kezelő.
Törvénytelenségek sorozatban
A trükk második lépésével 1991-ben álltak elő, amikor elkezdték terjeszteni magukról, hogy jogutódok! Volt már hasonló a történelemben: a mára méltán elfeledett 1917-es, Nagy Októberi Szocialista Forradalom után legalább négy Anasztaszija nagyhercegnő kószált a világban azzal, hogy ő az utolsó Romanov. De ugorjunk vissza 1991-be, amikor is a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány mint az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatósága jogutódja(!) kérte a Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Kerületi Igazgatási Osztályától az épületre való jogosultságának elismerését. Vaskos kommunista hazugság volt mindez, hiszen épp az alapítvány vezetői tudták a legjobban, hogy alapítójuk az MSZP, amely soha nem rendelkezett a Villányi úti ingatlanra bejegyzett joggal. Márpedig az 1990. évi LXX. törvény ingyenes használati jogot a tulajdoni lapon bejegyzett joggal rendelkező jogi személynek biztosított, ez pedig még 1998 júniusában(!) is az MSZMP volt:
2. § (1) A társadalmi szervezetet ingyenes használati jog illeti meg arra az ingatlanra, amelyre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szűnik meg.
Akadt néhány bibi még, például hogy a törvény kifejezetten megtiltotta az ingyenes használat másnak történő átengedését, de ugyan már, kit érdekel:
3. § Az e törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata másnak nem engedhető át.
A Demszky-féle városvezetés illetékese nem sokat vizsgálódott. Na, vajon miért? 1991. augusztus 12-én határozatban fogadta el a kérelmet, hogy a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának jogutódja. (lásd dokumentum). Az 1.651/5/91.számú határozatot dr. Tóthné dr. Solt Mária osztályvezető-helyettes sk. írta alá, egyúttal bérleti szerződés megkötésére kötelezte az alapítványt a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel.
Az 1990. évi LXX. törvény 2. § (2) bekezdése szerint:
Az (1) bekezdésben említett használati jog a társadalmi szervezetet külön törvényben megállapított határidőig, illetőleg külön törvényben kijelölt szervezettel az ingatlan használatára vonatkozó szerződés megkötéséig illeti meg.
Tehát azért kellett bérleti szerződést kötni a jogutódlást hamisan rögzítő határozat alapján, mert annak megkötéséig lehetett csak a használatot biztosítani. A határozatról mindenkinek értesítést küldtek, egyedül a tulajdoni lapon bejegyzett joggal szereplő MSZMP-nek nem. Mit gondolnak, miért? Hát azért…
Az a bizonyos dr. Tóthné dr. Solt Mária által aláírt határozat: „A Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány mint az MSZMP Budapesti Bizottság Oktatási Igazgatóságának jogutódja kérte….”
Így lett az alapítvány bérlője a közel hétezer négyzetméteres épületnek. Jól látható, hogy ez a megtévesztő dokumentum volt a kulcs ahhoz, hogy megszerezhessék a ingatlant. A szocik imába foglalhatták dr. Tóthné dr. Solt Mária nevét, hogy felhelyezte őket a legalitás palettájára, vagyis, hogy közokiratba foglalva jogutódnak nevezte ki az MSZP alapítványát. Noha ettől jogi értelemben nem váltak azzá, ám az irat megtévesztésre alkalmas volt – főleg azok számára, akiknek eszük ágában sem volt megkérdőjelezni tartalmát. Időközben 1998-ban történt még valami: megjelent a színen egy kipróbált, megbízható káder, aki ebben az időpontban épp a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságot vezérigazgatta – Simóka Kálmánné dr. Róla csak annyit érdemes tudni, hogy mindenhez ért, s főleg a vezetői pozíciókat kedveli. A Simóka Kálmánnné dr. által képviselt Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság 1998-ban aláírt egy ingyenes átruházási szerződést az ingatlan 4082/6828 hányadára, a nagyobbik részére. Ez az aktus az 1990-es törvény egyszerű kijátszása, mivel sem az MSZP-nek, sem az általa 1990-ben létrehozott alapítványnak nem volt a tulajdoni lapra bejegyzett joga soha, ezért nem tartoztak az 1990. évi LXX. törvény hatály alá:
2. § (1) A szervezet elhelyezését szolgáló ingatlant, ingatlanrészt (a továbbiakban együtt: ingatlan) – a tevékenységhez szükséges mértékben – a Tv. 2. §-a alapján arra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezet tulajdonába kell adni.
(2) E törvénynek az ingatlanra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezetre vonatkozó szabályait alkalmazni kell arra az oktatási, kulturális, szociális célú egyesületre és alapítványra is, amely a Tv. 4. §-ában meghatározott harmadik személyként az ingatlant ténylegesen használja.
(3) A tevékenységhez szükséges mértékű az ingatlan akkor, ha azt az ingyenes használó a Tv. hatálybalépésétől folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben tevékenysége gyakorlásához használja.
A tulajdonszerzés szabályai:
4. § (1) A tulajdonszerzésre jogosultak részére ingatlan közös tulajdonba is adható, ha az ingatlant közösen használták, illetőleg a tulajdonba adás csak így teljesíthető.
(2) Ha a használati jog az ingatlan egy részére vonatkozik, a tulajdoni igény a természetben elkülönített ingatlanrész forgalmi értékének az egész ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított aránynak megfelelő tulajdoni hányadra vonatkozik azzal, hogy ahhoz a használati joggal (Ptk. 165.érintett ingatlanrész használata tartozik.
Dr. Almásy Mária 2000. október 25-i ítéletében létrehozza az adásvételi szerződést.
Az ál-jogutód pereskedik
Teltek-múltak az évek, a szocialista párt az SZDSZ segítségével kikerült a politikai karanténból. Az ezredfordulón Antal János, az alapítvány igazgatója elérkezettnek látta az időt az újabb huszárvágásra. Pert indított a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság ellen, melyben az alapítvány tulajdonjogának megállapítását kérte az állami tulajdonban fennmaradt tulajdoni hányadra, pontosan a 2746/6828 részére. A kereset legfontosabb dokumentuma, origója – ugye már sejti az olvasó – ismét az a bizonyos határozat volt, melyben dr. Tóthné dr. Solt Mária az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatósága jogutódjának ismerte el a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítványt. A Fővárosi Bíróság 2000. október 25-én hozta meg ítéletét, mellyel létrehozta az adásvételi szerződést a felek, az alapítvány és a Magyar Államot képviselő Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság között. Vagyis, az MSZP pártalapítványa immár teljes egészében tulajdonosa lett az épületnek! Az ítéletet – micsoda meglepetés! – az a dr. Almásy Mária hozta, aki tökéletesen tisztában volt azzal, hogy az MSZP szervezetileg nem az MSZMP jogutódja. Már csak azért is tudta mindezt, mert a volt állampárt ügyeit is ő bírálta el a rendszerváltáskor, a Fővárosi Bíróságon – ám azt érthetetlen módon csigalassúsággal…
Flottul ment minden.
A helyzetet tisztázandó megkerestem Tóth Bertalan MSZP-elnököt, ám ő közel egy év alatt sem válaszolt írásban feltett kérdéseimre. A történet kulcsszereplője Antal János, aki a kezdetektől fogva fémjelezte az alapítványt. Őt elértem. Email-ben magyarázta a helyzetet. Szerinte „Az alapítói vagyon az „akadémia, egyetem, főiskola” besorolású Villányi úti épület használati jogának (ingyenes) átadásából, valamint az ingatlan vagyonleltárában található álló- és fogyó-, illetve pénzeszközökből állt”. Antal igazgató úr arra nem tért ki, hogy hogyan kerülhetett az alapítói vagyon az 1989-ben alapított MSZP-hez. Miért? Mint írja: „a jogutódlással összefüggő megjegyzésére – kellő szakmai felkészültség hiányában (eredeti szakképzettségem és végzettségem: erősáramú villamosmérnök) – nem tudok reagálni. Világos. Az alapítvány elnök-igazgatójaként, a későbbi Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatójaként nehéz átlátni olyan egyszerű dolgokat, mint hogy mikor alakult meg alapítójuk, az MSZP, és volt-e vagyona (nem volt). Nyilván baloldali érték az is, ha a tényekkel nagyvonalúan bánik az ember. Újabb levelet írtam Antal Jánosnak, aki talányosan válaszolt jogutódlást firtató kérdéseimre:
Magyar egyetemi hallgatók a tudomány és a biológia megdönthetetlen bizonyítékaival adnak választ a tojás-tyúk problematikára. Szerintük a hüllők, köztük az elsőként megjelenő teknősök tojással szaporodnak, amikor pedig megjelentek a páncélosok a Földön, még hírük-hamvuk sem volt a tyúkoknak. A brit tudósok pont az ellenkezőjét állítják, miszerint az ’ovocledidin-17’ nevű fehérje felel a tojás kemény héjának kialakulásáért, s ez a vegyület csak a tyúk szervezetén belül termelődik, tehát tyúknak előbb kellett lennie, mint tojásnak, így az első csirkék nem tojásból keltek ki, hanem más úton jöttek a világra.
Azt hiszem, már minden világos.
Vajon miért nem kutatható az MSZMP-vagyon sorsa?
Elgondolkodtató, hogy milyen kevés dokumentumhoz lehet hozzáférni a valamikori állampárt vagyonával kapcsolatosan. A földhivatalban nem adnak ki háttéranyagokat, hiába kértem az érintettek meghatalmazásával, akkor sem. Ijesztő az is, hogy pontatlan és hiányos a közhiteles nyilvántartás, eltéréseket mutatnak a papír alapú és az elektronikus tulajdoni lapok. A földhivatali elutasítás után közérdekű adatigényléssel fordultam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. Mindent kikértem ami a Villányi úti ingatlannal kapcsolatos. Az eredmény: néhány hét várakozás után belenézhettem egy majdnem üres dossziéba. Törvényszéki és levéltári kutatásaim nyomán azonban rábukkantam azokra a dokumentumokra, melyekből egyértelműen kiolvasható, hogyan szerezték meg a szocialisták a Gellérthegy lábánál lévő impozáns épületet. Együttműködők és háttéremberek, félrevezetettek és arcátlanok kellettek a produkcióhoz, amely láttán még David Copperfield is csettintene. Elvégre ő csak eltüntette a Szabadság-szobrot, de a nevére nem tudta íratni…
Itt működött a foxi-Maxiként emlegetett káderképző.
Megkerestem a történet többi kulcsszereplőjét is. Dr. Almásy Mária – karrierje a Kúriáig ível – nem óhajtott szóba állni velem. Dr. Tóthné dr. Solt Mária ma már nyugdíjas osztályvezető, vele sikerült telefonon beszélnem. Elmondása szerint lehetett még egyéb irat is az alapítvány kérelméhez csatolva, valami, ami bizonyította hogy az alapítvány a jogutód. De nem volt, csupán a kérelem, melyben – már tudják –, a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány önmagáról állította, hogy ők az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának jogutódja. Ennyi, és nem több. S ugyebár, ha ők állítanak valamit, akkor az biztos igaz. Minderről az az anekdota juthat eszünkbe, amelyben a milliárdost arról kérdezik, hogy szerezte vagyonát? A válasz: csak azt az első milliót ne kérdezze…
Az ingatlanról: dél-Buda központi részén, a Gellérthegy lábánál, a Feneketlen tó partján található. Az ötszintes oktatási, művelődési célú intézmény előadó-, illetve oktatótermeiben egyszerre kb. 2100 hallgató számára van hely. Kiválóan alkalmas konferenciákra, nagyobb rendezvényekre. Szép számmal akadnak bérlői: cégek, alapítványok, egyesületek. Itt bérel helységeket a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja is. Ingatlanpiaci szakértők a telekkönyv szerinti 6828 négyzetméteres épületet több mint 3 milliárd forintra becsülik.
Szerző: Dézsy Zoltán filmrendező
Facebook
Twitter
YouTube
RSS