Micsoda véletlen: a helsinkisek által érzékenyített bíróság a helsinkiseknek adott igazat Soros-ügyben

Első fokon pert vesztett a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Helsinki Bizottsággal szemben a Sorosról szóló nemzeti konzultáció kapcsán. Az ítélet nem jogerős, azzal szemben a Miniszterelnöki Kabinetiroda fellebbez. A bíróság meghökkentő ítélete szerint nem szabad olyan tényeket sem leírni a Soros által óriási pénzekkel kitömött, migránspátyolgató szervezetről, amelyeket egyébként ők saját magukról is leírtak. Mint arról beszámoltunk, a Helsinki Bizottság korábban érzékenyítő kurzusokat tarthatott magyar bíráknak…

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, mert szerintük a nemzeti konzultációs kérdőívben szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. A civil jogvédők közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék nekik adott igazat amikor kimondta, hogy „a nemzeti konzultációs kérdőívben a Magyar Helsinki Bizottságra és jogvédelmi tevékenységére vonatkozó kitételek tényállításnak minősülnek, és hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet”.

Ezért a kérdőívet minden választópolgárhoz eljuttató Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét

– olvasható a Helsinki sajtóközleményében, melyben egyúttal azt is írják, hogy a bíróság kétmilliós sérelemdíj megfizetésére is kötelezte a kormányszervet. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonban jelezte, álláspontjuk nem változott, az ítélet ellen pedig fellebbeznek. Mint közleményükben írták:

Továbbra is fenntartjuk, hogy a Magyar Helsinki Bizottság egy Soros-szervezet, amelyik védi a migránsokat, ezért fellebbezünk.

Elferdített szöveggel mentek a bíróságra

A bírósági ítélet azért is fölöttébb furcsa, mert – ahogy azt korábban a Magyar Idők cikke alapján megírtuk – a bizottság elferdített szöveggel citálta bíróságra a kabinetirodát. A konzultáció 5. pontja ugyanis úgy szólt:

Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.”

Az alatta található magyarázat pedig így:

Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.”

Az utolsó mondatot a bírósági beadványban arra cserélték ki, és következetesen úgy idézik, hogy „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely például (sic!) a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy…«” A Helsinki Bizottság tehát a szöveg eredeti értelmével szemben azt sugallja, hogy a kérdőív szerint szervezetük más kérdésekben is a migránsok számára kedvezőbb elbírálásért küzd.

További érdekesség, hogy a Helsinki Bizottság ez év február 20-án közzétett nyilvánosan is hozzáférhető beszámolójában a következőket olvashatjuk: 1679 menedékkérőnek és más hazája elhagyására kényszerített külföldinek nyújtott ingyenes jogi segítséget egy év alatt, ebből tavaly 234 ügyfelük kapott valamiféle menedékjogi védelmet. Ügyfeleik között van például Hasan Kilic, aki Törökországban elítélt terroristaként tartanak nyilván, de nemrégiben a Bizottság valamennyi Magyarországra érkező migráns nevében indított pert. A bírósági ítélet alapján a Helsinki Bizottság Soros szervezetnek tekinthető és minden további nélkül állítható róla, hogy a bevándorlókat segíti. Ezt a Helsinki Bizottság védője sem vitatta a perben, nehéz is lett volna, hisz a szervezet legutóbbi beszámolója szerint több mint 365 millió forintot kaptak bevándorlást támogató tevékenységükre.

Ha ez még nem lenne elég, a Helsinki Bizottság segíti a magyar bírák „tisztánlátását” is a „menekültkérdés” kapcsán: A „Jogászok közötti információcsere az alapjogok EU-n belüli védelmére” program keretében a bizottság magyar bírák számára is tartott fejtágító képzést Cipruson, Olaszországban és Írországban. Az elvégzett tevékenységek leírásaként a következő szerepel: „menedékjogi képzés előkészítése és megtartása Cipruson”.

Ezek mind olyan tények, amelyek a Helsinki saját beszámolóiban és a honlapján is szerepelnek, ennek ellenére a bíróság szerint mégsem állítható róluk „általánosságban”, hogy azt a tevékenységet végzik, amit saját magukról állítanak. Mindez annak fényében még érdekesebb, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly kimondta: általánosságban lehet azt állítani az Ügyészségről, hogy fideszes. Ezen analógia alapján  – bár nem általánosságban – elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszéken kettős mérce van.

Fotó: PS