Ma terjesztette a parlament elé a kormányprogramot, miután vasárnap megállapodtak a tartalmáról a koalíciós pártok. Igor Matovič kormányfő még vasárnap reggel azzal harangozta be a dokumentumot, hogy a hosszú ideje más állam területén élő szlovák állampolgároknak lehetővé teszik, hogy felvegyék annak állampolgárságát, a szlovák elvesztése nélkül. A helyzet azonban kevésbé jó, mint első hallásra tűnik.
Matovič úgy fogalmazott az állampolgársági törvény tervezett módosításáról:
valami, amit ismételten igyekeztünk elérni a múltban is, de nem volt rá jóakarat.
Mindenesetre vicces a politikai akarat hiányát éppen attól a Matovič-tól olvasni, aki korábban, kormánypárti képviselőként maga is a törvény módosítása ellen szavazott, pedig azt akkor szintén kormánypárti képviselők terjesztették be. Akkor azt nyilatkozta, a „teátrális magyarok” megérdemelten veszítették el az állampolgárságukat. Igaz, azt sem lenne elegáns elhallgatni, hogy Matovič képes a hibái belátására, és egy későbbi – az előzőhöz hasonlóan elbukó –, ezúttal már ellenzéki módosítási javaslatot később megszavazott, maga is ellenzékből.
A 2010-ben leköszönő, első Fico-kabinet által hozott állampolgársági ellentörvény azonban összességében nem úgy sült el, ahogy a magyarellenes hevülettől nekiiramodott honatyák elképzelték, és ezt a korrekciós kísérletek is alátámasztják. Ficóék kevéssé átgondolt válaszcsapása azt eredményezte, hogy tavaly év végéig több, mint háromezer ember vesztette el a szlovák állampolgárságát a törvény miatt; csaknem negyedüket a cseh, illetve a német állampolgárság felvétele miatt fosztották meg szlovák állampolgárságuktól, további 15 százalékuknak az osztrák, 11 százalékuknak pedig az amerikai állampolgárságra ment rá a szlovák. Az ellentörvény tehát a magyarok megrendszabályozása helyett leginkább azt érte el, hogy tartósan külföldön dolgozó szlovákok ezreinek az életét keserítette meg. A szlovák állampolgárságuktól megfosztottak kevesebb, mint 4 százaléka magyar állampolgár.
A kivételből főszabályt csinálnak, de a magyarellenes él nem változik
A módosítási kísérletek rendre fennakadtak a parlamenti képviselők többségének megkövesedett magyarellenes beidegződésén, így végül Robert Kaliňák korábbi belügyminiszter rendelettel iktatott be kivételeket a törvénybe. Eszerint mérlegelni lehet a szlovák állampolgárság elvesztésének körülményeit, elsősorban a regisztrált külföldi tartózkodást, és ez alapján lehet mentességet adni a törvény hatálya alól. A mostani módosítás leginkább arra az első, elbukott módosítási javaslatra hasonlít, amelyet 2011-ben még Matovič is elutasított.
Gubík Lászlót elsőként fosztották meg a szlovák állampolgárságától 2011-ben, azóta tart a felvidéki politikus kalandos játszmája a szlovák hatóságokkal. Elmondása szerint valójában csak az eddigi, Kaliňák-féle kivételből csinálnak főszabályt, de lényegében nem változik a helyzet. Mint mondja, a kilátásba helyezett új törvény az életvitelszerűen külföldön tartózkodók problémáját oldaná csak meg, vagyis azoknak lehetne mindkét állampolgárságuk, akik egy másik államban dolgoznak, tanulnak, illetve ott lakcímmel rendelkeznek.
A Magyarországon élők – gondolok itt elsősorban a határ menti településekről ingázókra vagy a fővárosban dolgozókra – a magyar mellett így megtarthatnák a szlovák állampolgárságukat is. Akik viszont kizárólag érzelmi, kulturális kötődésből folyamodnak magyar állampolgárságért, azoknak továbbra is a szlovák elveszítésével kellene számolniuk
– mutatta be Gubík a felemás megoldást. Az egyelőre nem teljesen világos a kormánypárti tervekből, hogy akiktől eddig elvették a szlovák állampolgárságukat, azok mindannyian visszakapják-e vagy sem, illetve kik kapják vissza automatikusan, esetleg kik kérvényezhetik.
A részleteket és a 2011 óta elvesztett állampolgárságok visszaszerzésének feltételeit csak az új törvénytervezet után látjuk majd. Az viszont látszik, hogy a kormányprogramban beharangozott módosítás nem kielégítő megoldás számunkra, hiszen csak a 2010 előtti állapot helyreállítása lenne az.
A felvidéki politikus szerint, folytatni kell a diplomáciai küzdelmet és a felvidéki magyar szervezeteknek is fel kell venniük a kapcsolatot az új szlovák kormány képviselőivel, mert mindkét állam érdeke, hogy ebben a kérdésben megnyugtató megoldás szülessen, és annak ne essenek áldozatul a felvidéki magyarok.
Évekre bebetonozzák a félmegoldást
A legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője, Gyimesi György maga is részt vett a kormányprogram kisebbségeket érintő részeinek kidolgozásában, és úgy véli, ebben a ciklusban nem fog változni a helyzet és, akik Szlovákiában élnek, de felvették egy másik ország állampolgárságát is, azok nem tarthatják meg a szlovákot. Külön visszás, hogy nyilatkozata szerint a kedvezményes honosításnak úgyis az erdélyi magyarság volt a célcsoportja, és a felvidéki magyaroknak nincs is szükségük magyar állampolgárságra, mert sokkal gyengébb a kötődésük az anyaországhoz.
Nem gyenge kijelentés azután, hogy a felvidéki magyarokat egy évtizede 3300 eurós (most 1,16 millió forint) bírsággal és persze a szlovák állampolgárságtól való megfosztással fenyegetik, amennyiben titokban veszik föl a magyar állampolgárságot. Ha bevallják, akkor bírság nélkül fosztják meg őket a szlováktól, és ezzel együtt a szlovákiai állandó lakcímtől, egészségbiztosítástól meg minden hatósági igazolványtól. A fenyegetés miatt csupán mintegy ötezren merték felvenni a magyar állampolgárságot – elsöprő többségük persze titokban. Ilyen előzmények után nem igazán elegáns arról nyilatkozni, hogy a felvidéki magyarok gyengébben kötődnek az anyaországhoz, mint az erdélyiek. A felvidéki magyarok feltehetően inkább a hétköznapi életük élhetőségéhez kötődnek, amit a szlovák állam simán képes ellehetetleníteni. Az pedig a pofátlanság csúcsa, hogy ugyanez a kormány kedvezményes honosítást vezetne be a külföldi szlovákok számára.
Alaposan el kell gondolkodniuk a jövőn a felvidéki magyaroknak
Sem a Most/Híd szlovák-magyar vegyespárt négy évi kormánykoalíciós részvétele, sem az MKP mostani kormánynak elküldött javaslatai nem tudták tehát kiiktatni az állampolgársági ellentörvényt. Lényegi módosítása nem is várható a következő négy évben, és immár világos tapasztalat, hogy ez intézményes magyar részvétel nélkül később sem fog megtörténni Szlovákiában. Ugyanez előrevetíti azt is, hogy a szlovák pártok listáin bejutó, egy-egy kósza magyar képviselőnek igencsak korlátozott mértékben van lehetősége a nemzetiségi érdekképviseletre. A felvidéki magyar politika ilyen szempontból is kudarcot vallott, és a magyar öntudat legerősebb képviselői azok, akik a fennálló körülmények között is felvállalták a kötődésüket az anyaországhoz. Ők bizonyára tisztában vannak vele, hogy noha óriási pénzbírság fenyegeti őket, a szlovák hatóságok csak titkosszolgálati eszközökkel deríthetnék fel a kilétüket, azzal viszont az ország már vastagon kiérdemelné a rendőrállam minősítést.
Az ennyire kényes politikai ügyek sikerre viteléhez egység és erő kell felvidéki magyar részről, továbbá nyitottság szlovákról, de mindkettőnek évek óta híján vagyunk – véli Gubík László, hozzátéve, hogy ez kijelöli az utat is:
Meg kell teremteni a saját céljaival tisztában lévő, egységes felvidéki politikai képviseletet, ami mellé kell egy visegrádi szellemben cselekvő és az őshonos kisebbségek felé nyitott szlovák partner. Csak ez lehet a záloga a felvidéki magyarság gyarapodásának és a V4-es együttműködés hatékonyságának. Egymásra vagyunk utalva, már csak a közös utakat kéne megtalálnunk.
smarton
2020-04-21 at 13:33
“Az pedig a pofátlanság csúcsa, hogy ugyanez a kormány kedvezményes honosítást vezetne be a külföldi szlovákok számára.”
Valamint a románok visszakövetelik Besszarábiát.
Tótok, oláhok…
Ismerjük.
Kőhidi Róbert
2020-04-21 at 12:25
Mindennél beszédesebb, hogy a magyarság kollektív bűnösségét és a jogfosztottságot kimondó Benes dekrétumokat a mai napig senki nem vonta vissza, az elszenvedett megaláztatásokért, kitelepítésekért még senki nem kért bocsánatot. Annyira nem, hogy Benesnek szobrot emeltek Prágában. A szlovák nyelvtörvény egy mai Benes dekrétum ..! !Ezek után miben reménykedünk?
Hesslerezredes
2020-04-21 at 09:19
A Magyar Igazolványt kell felruházni olyan jogosultságokkal és jogosítványokkal, mint ami az állampolgársággal jár és meg van oldva a kérdés. Valamit tudhat a magyarság – nem tudom mit (ja, de igen!) -, hogy mindenütt, ahol – képzavarral élve – ‘túlnyomó’ kisebbségben van (sajnos mindenhol a környékünkön 10% alatt vagyunk, talán romániában nem, de ott is csak a románok nagyobb arányú kivándorlása miatt), hogy ennyire rettegnek mindenhol tőlünk?! Szerintem attól a kraft-tól, ami kivétel nélkül minden környező népből hiányzik. És most a kormány intézkedései, továbbá az eddigi 10 éves kormányzása is igazolja a félelmüket. Mert közép-Európában csak két nemzet az igazi államalkotó nemzet: a magyar és a lengyel! Nem csoda: mindkettőben hun vér csörgedezik!
Királytigris
2020-04-21 at 12:01
Ezredes uram, a lengyelek nem hunok, hanem szlávok!
Hesslerezredes
2020-04-21 at 12:21
Kedves “tankom”! Jól – és rosszul – mondod! Ők is hun eredetűek – mint a horvátok is!! – a hun férfiak ‘vettek’ (szereztek) maguknak anno szláv nőket és hát a gyerekek a (szláv) anyanyelvet vitték tovább, mint a világon mindenkor és mindenütt az emberek, nemhiába a nyelv mindig anyanyelv. A vörös-fehér (ezüst) – ősi hun jelkép – ott van a lengyelek zászlajában, címerállatuk a sas/sólyom, a horvátok címere – a ‘sakovka’ – piros-fehér kockás és hát a mi címerünkben ott van az Árpád-sáv, és az Árpádok zászlaja is piros-fehér vágott. Véletlenek pedig nincsenek.
Szabó László
2020-04-21 at 14:52
Ők szarmatáknak címzik magukat. Ez nem annyira tudománytalan, mint a dákó-román fikció, de szerényebb lábakon áll, mint a mi szkíta-türk tudatunk.
nemzeti
2020-04-21 at 08:58
Ideje lesz átgondolni ennek a V4-nek is a szerepét.
Antall József idejében létrejött dolgok általában csak károsak
a magyar nemzetre.
nemzeti
2020-04-21 at 08:56
Tót az tót volt ezer éve.
Tomastom
2020-04-21 at 07:22
-Mert megengedtük nekik anno, hogy szlovákok legyenek.-
olvaso656
2020-04-20 at 22:00
Azért illik tudni errol a Gyiesiről,hogy az édesapja egy Vladimir Meciarhoz kozel álló ember volt.Meciart gondolom nemkell bemutatni
oshon
2020-04-20 at 21:36
Szarhaziak ezek is mint az olahok … de nem baj … mgyunk tovabb , Hajra Magyar Nemzet , Isten aldjon !
tegyük helyre!
2020-04-20 at 21:35
A V4 egy irreális álom, egy lufi. Lehet rá hivatkozni a nagyvilágban, de bolond, aki tényleg hisz benne.
Közép-Európa számunkra csak két dologról szólhat: magyar-magyar testvériség és lengyel-magyar barátság.
ÁMEN.
Szabó László
2020-04-21 at 08:20
Ha majd ezer éves nemzet lesznek, bölcsebbek lesznek.
aladin
2020-04-20 at 20:49
Ezen nincs mit csodálkozni, a szlovákok a többi szomszédos országokkal együtt, ahova a magyar területeinket odacsatolták, utálják a magyarokat. Ezért nem értem, hogy mi magyarok miért bánunnk velük ilyen kesztyüs kézzel, hisz semmi veszitenivalonk nincsen velük szemben.
Karácsony Márta
2020-04-20 at 22:31
Talán mert diktatúra van nálunk… Túlontúl kiméletesen bánunk a belső ellenségeinkkel is meg a külsőkkel is.. Rögtön egekig magasztaljuk a szerbeket, horvátokat, cseheket egyetlen apró normális megnyilvánulásuk nyomán..Oláhoknak se sokat kéne tenni ahhoz, hogy állandóan békemancsot nyújtogassunk feléjük. Gyengék vagyunk. Nekünk olyan hadseregre lenne szükségünk, mint Izraelnek van, mind felszerelésben, mind emberanyagban. Beleértve az izraeli női katonákat is. Egy Moszad sem ártana.
Királytigris
2020-04-20 at 20:01
Tót kutyából nem lesz demokratikus szalonna!
Mr. Smith
2020-04-20 at 19:51
Nincs ebben semmi meglepő! Kezdetektől fogva érthetetlen volt a reménykedés, mert csak a külföldön élő szlovákokra szabták a törvényt. A magyarokat mindig is üldözték, ezután is fogjàk, bàrmit is àllítanak a szlovákok. V4 ide, V4 oda.
zolatiguszti
2020-04-20 at 22:24
V4? Hol? Mikor ért Visegrádba a tót király?
N. Gyurkovits Róza
2020-04-20 at 19:44
Hogy “a szlovák hatóságok csak titkosszolgálati eszközökkel deríthetnék fel a kilétüket”??? Szerintem ha a Gyurcsány-párt és szekértoló szövetségesei (ne adj Ég) hatalomra kerülnének Magyarországon, a jószomszédság jegyében maguk kínálnák fel a névsort, mert legalább annyira “szeretnek” bennünket, mint a legtoleránsabb, velünk legbarátságosabb szlovákok… Sajnos.