Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi online kongresszusán. A politikust az 545 kongresszusi küldött 96,2 százalékának támogatásával – 513 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett – bízták meg a feladattal.
Olaf Scholz a szavazás előtti beszédében aláhúzta, hogy a kancellárként azért dolgozna, hogy felépüljön a tisztelet társadalma és a világ legjobb szociális, jóléti állama Németországban, és megerősödjön és megszilárduljon az Európai Unió. Konkrét ígéretei közül kiemelte a – jelenleg óránkénti bruttó 9,5 eurós (3400 forint) – minimálbér felemelését 12 euróra, a digitális gazdaság óriásvállalatainak méltányos megadóztatását Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter világszerte kötelező társaságiadó-minimumról szóló javaslata alapján és az úgynevezett klímasemlegesség – nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás – elérését 2045-re. Kifejtette, hogy a minimálbér emelése a kórházi ápolókat és a csomagkihordó futárokat is megillető tisztelet jele, amely mintegy tízmillió munkavállaló helyzetét javítaná, az éghajlatváltozás elleni küzdelem pedig lehetőség a német gazdaság korszerűsítésére és megerősítésére. Az Európai Unióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Európa a legfontosabb nemzeti ügy Németországban. A szövetségi kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget betöltő 62 éves politikus, aki korábban Hamburg úgynevezett első polgármestereként – a tartományi rangú nagyváros kormányának szerepét betöltő szenátus vezetőjeként – és szövetségi munkaügyi miniszterként is tevékenykedett, hangsúlyozta, hogy tapasztalatai révén minden politikai vetélytársnál alkalmasabb Németország következő kormányának vezetésére.
Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusa, és a szociáldemokraták vezetőségében már tavaly augusztusban megállapodtak arról, hogy ő lesz a kancellárjelölt az idei szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson. Személyes népszerűsége eddig nem javította pártja helyzetét, az SPD országos választói támogatottsága így már nagyjából két éve a 14-18 százalék közötti sávban mozog. A legutóbbi, vasárnap ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint 16 százalékon áll, elmaradva az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százaléktól, amely a legrosszabb szociáldemokrata választási eredmény a második világháború utáni német történelemben. A német sajtóban megjelent elemzések alapján az SPD-nél arra számítanak, hogy a koalíciós társ CDU/CSU jobbközép pártszövetség gyengülése és az ellenzéki Zöldek erősödése véget ér, és mindkét fő vetélytárs támogatottsága beáll a 25 százalék körüli szintre. Ezt egy jó kampánnyal a szociáldemokraták is elérhetik, és így megszerezhetik a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a szeptember 26-i Bundestag-választáson, amelynek végeredménye várhatóan néhány, vagy néhány tized százalékponton múlik majd, szemben a távozó kancellár, Angela Merkel korszakától, amelyben a CDU/CSU rendszerint nagy előnnyel végzett az első helyen. A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, üzenet a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA pool/Clemens Bilan
egon samu
2021-05-10 at 14:59
“Olaf Scholz lett a német szociáldemokraták kancellárjelöltje”
Trockij elvtárs idöhiány miatt nem vállalta a szerepet. Így a “vörös nulla” maradt…
Pepe
2021-05-10 at 06:53
Keskeny száj,résnyire nyitott sunyi-ravasz tekintetű szem. Az amerikai mondás jut róla eszembe.
“Nézzétek meg jól ezt az embert. Vennétek tőle használt autót?”
Lajos
2021-05-10 at 05:51
Igazából ..nem rohadt egy mindegy, hogy ki kicsoda egy letűnő országban ahol már szinte mindenki hülye, v. tele van sz.rva a gatyája, mégha oly nagy is volt valamikor? Ha a multijai nem lennének, akkor már senkit bem érdekelnének. Azok is csak addig fognak működni amíg még az aria faj él. Azután eltűnik minden a nagy muzulmán sivatagban. Majd ők twevezik meg az új merciket, bmwket, boschokat, meg szerelik össze? Vége.
moliere
2021-05-09 at 23:54
Sün Balázs
A kérdés okos és helyénvaló. De ha belegondolsz, Te is rájössz: mindegy. Egy olyan párt tagjaként teljesen mindegy, hogy van-e diplomája, érettségije, amely párton áthasított Martin Schulz a 8 osztályával. Milyen emberek lehetnek ezek? Ezeknél vakok között a süket hülye a király.
moliere
2021-05-09 at 23:52
Mit mondhatnék, ránézésre?
.
.
Alkalmas.
…
(Mai németek közül kell kiválasztani azt, akiről majd azt hazudják, hogy ő vezeti őket. Nem kell túllihegni. Olyanra van szükség, aki nem szólja el magát. Vagy aki nem is érti a helyzetét… lásd US.)
Sün Balázs
2021-05-09 at 23:17
Neki van érettségije?
Tudományos libsizmus
2021-05-09 at 22:30
Egy újabb duplanulla hülye fricc.
Polgar
2021-05-09 at 20:10
Ő is összehozott egy jó adag semmit! Ígeret, lózung!