Pesti Srácok

Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg

103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.

Hogyan és miért jutott Trianon után az ezeréves Magyarország ilyen széttagolt állapotba? Jeney térképészként leleplezi, hogy a románok, a csehszlovákok és a szerbek miként hamisították a többségi magyarság településhelyeit román, szláv és szerb többségűvé. Ebben segítségükre volt a francia és a brit hatalmi politika. Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök hiába készítette el a királyi Magyarország néprajzi, népsűrűségi térképét, azt nem vették figyelembe. Erdély ritkán lakott, magas hegyeit benépesítették románokkal, a sűrűn lakott színmagyar területeket pedig átszínezték szintén románra. Ugyanezt tették a csehek és szlovákok is, akik a Felső-Magyarország színtiszta történelmi magyar településeit elszlávosították a térképükön.

Jeney szerint a vörös kommün, Károlyi Mihályék, Kun Béláék hazaáruló politikája, a magyar hadsereg leszerelése nagyban hozzájárult a mértéktelen területvesztéshez. Szóba került az is, hogy Nyugat-Európa, jelenleg az Európai Unió érzéketlen a kisebbségek, nemzetiségek ügyében. Bár szóban az önrendelkezés, a jogállamiság hívei, de például a kárpátaljai orosz, magyar, ruszin kisebbségek durva elnyomása – anyanyelvüket nem tanulhatják az iskolákban, kultúrájukat nem támogatják stb. – nem érdekli az EU-t.

Miután Jeney János Dél-Afrikában élt évtizedekig, szóba került a fekete apartheid. Lődd a búrt! – ez a jelszó a feketék között, százával ölnek s kínoznak meg búr, angol farmer családokat a kormány által szított gyűlöletkeltés miatt. A több száz éve ott élő fehér családok százezrével menekülnek el Dél-Afrikából. Ez az újfajta fekete apartheid hidegen hagyja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.