“A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon” – nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
A győztes forradalom napjaiban a felkelők komolyan hitték, hogy győzhetnek és kicsikarhatják a Szovjetuniótól, hogy békén hagyják Magyarországot. A Corvin-köziek tettek olyan gesztusokat, hogy ezt elérjék, noha szívből gyűlölték a diktatúra kiszolgálóit.
Elkapják a Berei Andor és Andics Erzsébet házaspárt, látják, hogy szovjet útlevelük van, azt mondják, hogy őket is elengedjük, nehogy ezt a Szovjetunió provokációnak fogja fel. Mindszenty József külön a beszédében is kihangsúlyozza, amikor kiszabadul a fogságából, hogy mi békességben akarunk élni Oroszországgal, nem akarunk velük háborúzni és ezért volt ez a remény, ami mint utólag kiderült csalfa remény volt.
– állítja a PS TV-nek adott interjúban Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, jogtörténész. Az ’56-os forradalom napjaiban figyelt fel igazán a világ Magyarországra. Más kérdés, hogy sajnos erkölcsi támogatáson kívül nem sok mindent kaptunk. Viszont ’56 visszavonhatatlanul a szabadság jelképe lett az egész világon.
A forradalom győzött és csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyel fel egyedül Magyarországra. Ha megnézzük a XX. század történetét, hát csak rossz hírekben szerepelt Magyarország. ’56-ban ez a Dávid és Góliát harca az egész világ közvéleményét Magyarország mellé állította. Mindenki minket támogatott, sajnos csak erkölcsileg…A lyukas zászló az egész világon jelkép, tehát Dél-Amerikában valahol, ahol egy ilyen forradalom van, veszik elő a lyukas zászlót, lehet, hogy nem is tudják, honnan származik. Vagy ’89-ben Romániában is ott volt a lyukas zászló.
November 4-e után a szovjetek által kinevezett Kádár János vezette hatalom kőkemény bosszút áll a forradalomért. Az újjáalakuló kommunista erőszakszervezetekben hatalmas revansvágy élt, hogy visszavágjanak. Az ő életük, egzisztenciájuk a diktatúrától függött. Ne feledjük, hogy 1956 előtt már 1 millió tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának. A bosszú aljas cselekedetekre ragadtatta sokukat.
13 éves gyereket az ávós orvlövész egyértelműen célzott lövéssel öl meg (…) ilyen esetek sajnos nagyon nagy számban fordultak elő
– mutat rá a fizikai megtorlás túlkapásaira Horváth Attila. 1961-ig tart az ’56 miatti fizikai megtorlás, ezt követően az állambiztonság különböző technikák alkalmazásával igyekszik ellehetetleníteni azokat, akiknek bármi közük volt a forradalomhoz. 1970-ig rengetegen ülnek börtönben, köztük a nemrég elhunyt Wittner Mária is. Ezután kiengedik őket, de a billog mindvégig ott marad rajtuk és rokonaikon.
Akik kijönnek, azok is mind megfigyelés alatt állnak. A gyermekeiknek a naplóban van egy külön jel vagy egy “x” vagy valamilyen más jelzés, hogy ez egy fasiszta ellenforradalmár gyereke…neki nem szabad továbbtanulnia, neki nem szabad jó jegyet adni, nem kerülhetnek jó állásokba, tehát csak a legrosszabb jut nekik, mindenhol megbélyegzettek. Örülhettek, ha találhattak maguknak valamilyen alantas munkát.
Azok a pártkatonák, akik 1956. október 25-én belelőnek a Kossuth téren a tömegbe, majd november 4-e után részt vesznek a bosszúhadjáratban, busás jutalmat kapnak, de nemcsak ők, hanem leszármazottaik is – hangsúlyozza Horváth Attila jogtörténész.
Meg kell nézni, hogy ’56 után kik kapták a legmagasabb kitüntetéseket… Azok, akik privilegizáltak lettek azért, mert részt vettek a forradalom leverésében. Akik ennek következtében autót, lakást kaptak, a gyerekeiket pontszám nélkül fölvették az egyetemre, kiemelt nyugdíjat élvezhettek. Ezek ’89 után ugyanúgy élik az életüket azokban a lakásokban, amiket akkor megszereztek, hiszen ezeket megtarthatták a rendszerváltozás után is. Az a gyerek, akit pontszám nélkül vettek fel az egyetemre, kiszorítva az arra érdemesebbet, természetesen megtarthatta a diplomáját.
Nézze meg a jogtörténésszel készült teljes beszélgetést további részletekért a kommunisták által alkalmazott módszerekről és mindarról, amit azoknak kellett átélni, akik “rendszerellenesnek” voltak minősítve.
Ezek
2022-11-04 at 22:13
Azon is lehet mélázni, hogy miért a sopredek jutott be az egyetemi tanárképzésre, például azért, mert nekik volt szochazájuk, de egyébként is törekedtek arra, hogy a kommunista ideológia otthonról is támogatva legyen a tanárjelöltben.
PG
2022-11-04 at 21:30
Hát ezek tényleg jó pozícióban maradtak, de ez nem volt véletlen. Az 56-os szabadságharc vérbe fojtói tulajdonképpen konszolidált formában végig hatalmon maradtak, hiszen az 1989-es rendszerváltó fordulatot is ők tervezték és hajtották végre, mégpedig azért, hogy amit addig elloptak az állami vagyonból, azt legalizálhassák, no meg tovább lophassanak. Nézzük csak, hogy a rabló privatizáció hogyan zajlott? Például a cég igazgatója megvásárolhatta a céget (állami támogatással) de a vállalat beosztott dolgozói nem, legfeljebb 5% részvény lehetett a dolgozóknál. Többek közt Gyurcsány is így szerezte a vagyonát. Még Biszku Bélát sem vonták felelősségre, aki mint felső vezető lihegett és követelte, hogy több halálos ítélet legyen.
Jó ez a cikk. Hiába, a háborús bűnösök köztünk vannak, no meg azok leszármazottai is. Ráadásul pofátlanul játszák az ellenzéket, mint például Dobrev Klára, mint Apró Antal unokája, és még Brüsszelbe szaladgálnak hazánk ellen áskálódni..
füredi46
2022-11-04 at 19:33
Velem is járt az egyetemre olyan csaj, aki nem is felvételizett, mert az apja “Szochazáért” kitüntetett volt (azok kapták, akik részt vettek a forradalom utáni megtorlásokban), s a lánya felvételi nélkül került a jogi karra. Elvégezte, de hál’ Istennek nem bírónak ment… (Tudnék persze még más példát is említeni és azt hiszem mások is tudnának szinte tömegével felhozni hasonló példákat a Kádár-rendszer kivételezettjeiről. S azok most ott ülnek a rendőrkapitányságokon, ügyészségeken, bíróságokon, tévék, rádiók, újságok szerkesztőségeiben (és még sorolhatnám, no és persze vezetők már!), s nem hiszem, hogy Fidesz-szimpatizánosok lennének. Önmagában ez még nem is lenne probléma (miért is lennének ezek jobboldaliak?!), hanem a baj az, hogy a döntéseikben elfogultak, súlyosan részrehajlóak.
apro_marosan_petergabor
2022-11-04 at 19:11
A 3. hadtesthez október 27-én olyan hír érkezett telefonon, hogy Tiszakécskén nagy tüntetés kezdődött, és a tömeg egy akasztófát állított a főtéren, ahová fel akarja akasztani a párttitkárt, a tanácselnököt és a családjukat. Gyurkó Lajos vezérőrnagy kiadta a parancsot, hogy „egy repülőgéppel a tömeg közé kell lőni, hogy azokat szétoszlassák és megakadályozzák a kivégzést”. A feladat végrehajtására Takács Géza hadnagy és Mészáros László hadnagy pilótákat jelölték ki a 62. vadászrepülő ezredből. A műveletet a hadosztály irányította. Mészáros László nem érte el a települést, géphibát jelentett és visszafordult.
Amikor Takács Géza elrepült Tiszakécske felett, akasztófa helyett békés tömeget látott, amit jelentett is. Török Béla Vince alezredes, a 66. vadászrepülő hadosztály parancsnoka (1998-ban tett vallomása szerint) erről tájékoztatta Gyurkó Lajos hadtestparancsnokot, aki „ordítva közölte”, hogy ő jobban tudja. Ismételten parancsba adta, hogy lőjenek a tömegbe, és ennek megtagadása esetén Törököt hadbíróság elé állíttatja. Török alezredes Korbély István századoson keresztül kiadta a tűzparancsot.[2]
A tiszakécskei templom, ahova az emberek egy része menekült
A háromszoros sortűz
A repülő (MIG-17-es sugárhajtású vadászgép) megfordult, és bukórepülésben a fedélzeti gépágyúból és géppuskából sorozatlövést adott le a tömegre, majd Szolnok felől visszafordulva újra az emberek közé lőtt,[9] ahol a halottak, a sebesültek és az őket mentő segítők voltak. Ezután eltávolodott abba az irányba, ahonnan először érkezett, de hamarosan újra érkezett és újra lőtt.[10]
Erre is csak a kommunisták volta képesek.
Antónia
2022-11-04 at 19:01
Ma van november 4-e. Nézem a TV-t, olvasom a digitális sajtót, hallgatom a rádiót.
Megszólalnak politikusok, szemtanúk, újságírók, áldozatok hozzátartozói.
Miért nem említi senki Kádárt, Apró Antalt és Biszku Bélát, a három hazaárulót, akik kimentek Kárpátaljára, behívták a szovjet tankokat, hogy leverjék a magyar forradalmat? Még dicsekedtek is vele annak idején, hogy a tankokkal jöttek haza Szolnokig, ők maguk is.
Az utódaik, követőik, a tömegbe lövetők ma is itt lébecolnak és az életünkre törnek.
Mindent megbocsájtottunk nekik?
Vagy csak a szépre akarnak emlékezni?
füredi46
2022-11-04 at 17:27
Ja, hogy kiket nem vontak felelősségre…? Azok sora írtózatosan hosszú lenne. Sajnos. Gerő László csak egy név a sorban, bár valóban nem jelentéktelen figura. Megint csak könyvet, pardon könyveket ajánlok mindenki figyelmébe, mégpedig a PS-en is rendre publikáló Borvendég Zsuzsanna történész köteteit. Ugyancsak tanulságos művek. Abban szerepel az az impexes maffiózó is, aki milliárdokat nyúlt le az állam pénzéből – még a Kádár-rendszerben – követve a volt főnöke bűnös példáját, ám kutya baja nem lett a “rendszerváltás” után sem, sőt vezető beosztásokban dolgozott, majd nem is oly régen – tán’ négy éve – Tihany díszpolgára lett. Hoppá! Ja, kérem, lopott milliárdokból mindenki könnyedén játszhatná a bőkezű mecénás szerepét. Börtön helyett – több milliárdos bankszámla, tihanyi villa, díszpolgárság. Miféle rendszerváltásról beszélünk? Hiszen még egy tessék-lássék szintű igazságtételei törvényt sem akart az Antall-Sólyom duó. (Igaz, a fenti esetre nem is az vonatkozott volna, hanem a létező Büntető törvénykönyv, no de hát szóba sem jött az illető impexes pénzlenyúlós elvtárs felelősségre vonása a “rendszerváltáskor”, sőt vezető beosztásba került a hazatelepülését követően.)
Imre
2022-11-04 at 16:43
Gerő László !!
1956 oktoberétől a Belügyminisztériumot védte fegyverrel a Pesti srácoktól.A fegyver még 1944 ből maradt nála amikor a Piros hadsereget Berlinig kisérte.1956 ban szintén tolmácsolhatot a ruszkiknak.
A pártállam busásan meghonorálta tetét.Soha nem ismerte el 1956 jelentőségét.
Magyarország egyik legnagyobb gengszter kommunistája.Közel 200 millió dollárt( egy új Nemzeti szinház) árát tüntett el a Magyar Adófizetök zsebéből.Soha nem vonták felelőségre még a baloldal utoljára 10 milló dollár készpénzt adott. Fekete elvtárs és a miniszterek tudtával.
füredi46
2022-11-04 at 16:43
Kötelező olvasmányként ajánlanám mindenki számára dr. Kahler Frigyes: “Az igazság canossa-járása” című könyvét. A jogászprofesszor, jogtörténész ebben a kötetében teljesen világossá teszi, hogy kik és hogyan gáncsolták el az igazságtételi törvényt. Ők: Antall József, Sólyom, László, Göncz Árpád. De a két fő manipulátor a két barát, Antall és Sólyom volt. A Sólyom-vezette Alkotmánybíróság akkori (1991, majd ’92-es) döntésén teljes egyöntetűséggel döbbentek meg a magyar jogászprofesszorok (még a baloldali érzelműek is, mert jogi nonszensznek tartották a döntés, de főleg az indoklását), illetve külföldi jogászprofesszorok is értetlenségüknek adtak hangot. Ismétlem: ajánlom mindenki figyelmében dr. Kahler professzor könyvét, roppant tanulságos!
füredi46
2022-11-04 at 16:25
Rendszerváltás…??? Többpárti rendszer lett, oszt’ slussz. Megmaradtak mindenütt a komcsi főszerkesztők, rendőrkapitányok, bírósági elnökök (bírák), megyei, városi főügyészek (ügyészek), komcsi vállalati igazgatók (vállalkozókká átváltozva) és soroljam tovább…?! Milyen rendszerváltás az, ahol a nagyon szolidan fogalmazott igazságtételi törvény fő elgáncsolója éppen a “rendszerváltás” miniszterelnöke, Antall József volt és régi cimborája, az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László, no meg az a kis emberke (bizonyos Göncz Árpád, SZDSZ-es pártkatona), aki Antall József legnagyobb tévedésének bizonyult a köztársasági elnöki székben.
apro_marosan_petergabor
2022-11-04 at 16:04
Ne feledkezzünk el sok sortűzről, a fegyvertelen tüntetők ellen. Győr, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Salgótarján
és atöbbi, ahol sok-sok száz embert mészároltak le a kommunisták pribékjei Apró(Dobrev nagypapa), Marosán, Gerő, Rákosi, Kádár, Bauer s a többi kommunista ávós gazember szellemi útmutatása, parancsai nyomán. Egy sem lett felelősségre vonva, a mai napig!
Mansfeldet megvárták, míg 18 elmúlt, akkor ítélték halálra a kommunista vérbírók…
A német koncentrációs táborokból még a szakácsokat és a titkárnőket is leültetiik, 90 évesen. Ezek miért nem állnak a bíróság előtt?
Biztosan volna kit odaállítani, ennek mintájára akár 90 évesen. 1956 9 évvel a II. VH után volt.
egresi istván jános ernő
2022-11-04 at 13:45
Ez a rendszerváltás nagy hibája / mulasztása!