Húsvétkor kezdett istenkáromlásba a HVG-s Tóta W., aki szerint ma azt ünnepeljük, hogy Jézus előbújt az odúból
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy Tóta W. Árpád nevű libsi eszement, aki elhatározta, hogy a kerszténység legszentebb ünnepén, húsvétkor istenkáromlásba kezd a Facebook-oldalán, és nevetség tárgyává teszi Jézus Krisztust és a feltámadást. Kedves Árpád, ez most eléggé túl lett tolva, de érthető, hogy haragszik a világra az, aki liberális. Nem lehet túl jó dolog, valóban.
Kedves Gyerekek! Biztosan kíváncsiak vagytok, mit is ünneplünk ma. Nos, sok-sok évvel ezelőtt, az üveghegyen is túl, egyszer ezen a napon Jézus előbújt az odúból. Mindig így tett ilyentájt, amikor meghallotta odakintről a csicsergést meg a kiabálást, hogy Krump-liiit! Aztán, ha meglátta az árnyékát, még visszabújt kicsit szundizni Nyuszihoz, esetleg csipegetni ezt-azt.
– írja a HVG-s szerző, aki szerint vicces a Micimackóhoz hasonlítani Jézus feltámadását.
Az írás pontos célja – mint a haladó kommunisták céljai általában – nem látszik, valószínűleg nincs is a feszültségkeltésen kívül, vagy csak megszaladt a húsvéti sonka mellé a szesz(?). Bár az is simán elképzelhető, hogy Tóta W. Árpádnak egy nagy törés volt az életében, ami miatt ma már megveti az Istent és Jézust, miközben valójában saját magát gyűlöli. Ezt, ha eddig talán nem is, de ezután az írás után simán meg is lehet érteni.
Akár megnyugtató is lehetne, de nem az, hogy ez a senki egyáltalán nem ismeri a Bibliát, hiszen szánalmas (elképzelhető, hogy fizetett, felforgató szándékú) irományában azt állítja, hogy Jézus negyven napot töltött a “lyukban”, de ne várjunk sokat, az is szép, hogy egyáltalán tudja, hogy létezett egy Jézus nevű személy.
“Ne szívják mellre, emberek, manapság az megárthat. Csak egy számomra kedves történet, lehet, hogy mások másképp ismerik. Ahány ház, annyi szokás.”
– írja mélyenszántó bejegyzése alatt Tóta W., miközben rendes haladó tempó szerint beletörli a lábát másokba, teljesen figyelmen kívül hagyva mások vallási meggyőződését, megmérgezve, feszültté téve a legszentebb, legmeghittebb és legszemélyesebb pillanatokat.
Nagy kérdés, hogy a szerző vajon meg merné-e ugyanezt, vagy csak kicsit hasonlót tenni mondjuk az iszlámmal, vagy a zsidósággal? Vagy az már kimeríteni a nácizmus, rasszizmus, fasiszmus, iszlámellenesség, antiszemitizmus, bevánorlásellenesség, radikalizmus, gyűlöletkeltés fogalmát? Ennek az irománynak a kritizálása, “mellre szívása” vajon kimeríti e fogalmakat?
Kedves Árpád! A Bibliában – ami valószínűleg kimaradt – áll egy tanítás: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!”. A megítélést sokan azonosnak tekintik az ítélkezéssel, pedig a két fogalom között nagy különbség van (egyéb példázatok is a józan kritikára és megítélésre bátorítanak), a megítélés állásfoglalást jelent, így nem gondolom, hogy szembemegy Jézus tanításával, ha erre a mesének nevezett hulladékra csak anynit reagálunk: egy bizonyos szint fölött nem kívánunk bizonyos szint alá menni, így a provokációra várt ennél élesebb kritika ezúttal elmarad – ebben a keresztényi szeretet és a megbocsjátás is közrejátszik. Tudja, hiszen ahány ház, annyi szokás.
De, ne aggódjon kedves Árpád, Isten nem haragszik, hiszen tudja,- ahogy mi is-, hogy fogalma sincsen miről beszél, de jobb lett volna (önnek), ha inkább meg sem szólal. A liberális körökben persze biztos lesz néhány vállveregés.
A magyar- és kereszténygyűlölő libsik nem először kezdenek Istenkáromlásba, kereszténygyalázásba. Emlékezetes, 2003. december 24-én, szenteste a Tilos Rádió műsorvezetője mondta azt élő adásban, hogy "kiirtáanám az összes keresztényt". Vállalhatatlan megnyilatkozása után a Tilos Rádió azonnal kirúgta műsorvezetőjét és elhatárolódott a rádióban elhangzottaktól. Vajon most mit lép a HGV?
Fotó: Facebook
