Mint arról tegnap beszámoltunk, megtartotta utolsó ülését a Városháza eladását vizsgáló bizottság, ahol a baloldali többség a terézvárosi momentumos polgármester Soproni Tamás összefoglalóját fogadta el, így az fog a bizottság elé kerülni. A baloldal így nagyrészt blokkolni tudta az érdemi eredmények feltárását a Városháza-gate kapcsán, a bizottság munkája azonban így sem volt hiábavaló: az egyébként bujkáló baloldali politikusok kénytelenek voltak szembesülni viselt dolgaikkal. Így ismerhettük meg a “dékásítás” fogalmát Horváth Csabától – és azt, hogy Gyurcsány a nem DK-s ellenzéki politikusokra is nyomást gyakorol –, valamint Soproni Tamásról kerületében is felszínre került a baloldal megosztottsága, amely magával hozott egy újabb korrupciós vádat is, amire a terézvárosi polgármester nem akart érdemben reagálni.
Bár a baloldal sikeresen blokkolta a fővárosi korrupció felderítésére tett kísérletet, hiszen a vizsgáltakat helyezte többségbe a Városháza eladását vizsgáló bizottságban, amely így nem jutott érdemi eredményre, teljesen így sem sikerült lemosniuk magukról azokat az inkrimináló körülményeket, amelyek miatt a vizsgálat elindult. Sőt, a bizottság szűk kéthavi működése alatt több izgalmas dologra is fény derült, hiszen négy baloldali polgármester is tagja volt a testületnek.
Négy olyan kerületvezető, akik normális esetben szinte elérhetetlenek a média számára, miközben kerületeikben látványosan sorjáznak a különböző furcsaságok. Vagy a konkrét rendőrségi ügyek. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy nem véletlenül kerülték a sajtónyilvánosságot (Sopronin kívül) a baloldal polgármesterei.
V. Naszályi Márta
A PestiSrácok.hu még novemberben számolt be elsőként arról, hogy feljelentették az I. kerület polgármesterét, V. Naszályi Mártát a költségvetés meghamisításáért. A feljelentést tevő Gulyás Gergely Kristóf fideszes önkormányzati képviselő szerint a kerület párbeszédes polgármestere a valóságtól 100 millió forintos nagyságrendben eltérő költségvetési rendeletet hirdetett ki 2020-ban a testület által elfogadotthoz képest, amellyel közokirat-hamisítást követett el. Ez pedig úgy tűnik, nem alaptalan: az ügyben nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya is.
A budavári polgármester – Karácsony Gergely párttársa – tehát igen pikáns választás volt egy korrupciós gyanút vizsgáló bizottság tagjának, ez azonban láthatóan nem érdekelte a polgármester asszonyt, aki a Pesti Riporter kérdésére sem ismerte el decemberben, hogy bármi szabálytalanságot követett volna el. Nem sokkal ezután mégis nyomozást rendelt el a rendőrség illetékes osztálya. V. Naszályi tehát súlyosan megsértette az átláthatósági alapelvek morális követelményeit, a baloldal azonban mégsem vette le a vizsgálóbizottságból.
Horváth Csaba
Az ember, aki “legalább azt tudja, hogy miért lehet börtönbe menni” – legalábbis Karácsony szerint. Ezen az elven kiváló választás volt egy feltételezett korrupciós ügyet vizsgáló bizottság tagjának.
Horváth Csaba a tárgyalás során is már-már hősiesen próbálta védeni a mundér becsületét – legalábbis nyilvánosan. A színfalak mögött azonban nagyon más a helyzet. Egy óvatlan pillanatban ugyanis Horváth Csaba a Pesti TV bekapcsolt mikrofonja előtt panaszkodott Szaniszló Sándornak arra, hogy kerületében, Zuglóban a DK keresztülhúzza számításait a korábban “politikai generációkon átívelő” beruházásként marketingelt szerelemprojektje kapcsán, Horváth ugyanis a Bosnyák téri piac területére álmodta meg az új kerületi városháza épületét. Természetesen mindezt részben hitelből képzelte megvalósítani, miközben a kerületi lakosok a Pesti Riporternek arra panaszkodtak, hogy nem szeretnék elveszíteni a kerület ikonikus piacát.
A projekt állásáról Szaniszló Sándorral, a XVIII. kerület szocialistából lett DK-s polgármesterével beszélgetett Horváth, ahol Szaniszló a “mindenkinek” épülő hivatalt már Horváth városházájaként aposztrofálta. Az ebből kibontakozó beszélgetésből pedig kiderült: valójában nem is olyan nagy az egyetértés a baloldali pártok között, mint azt a kampányszlogenek sugallják. A szálakat ugyanis – Horváth szerint – továbbra is Gyurcsány mozgatja, még olyan kerületekben is, mint Zugló, ahol személyében szocialista vezetés van. Ekkor merült fel a “dékásítás” kifejezés is, amelynek kiváló példája az MSZP-sből lett DK-s Szaniszló Sándor, Horváth ugyanakkor aláhúzta:
nálam a “dékásítás” a létező legrosszabb módszer.
Vagyis úgy tűnik, Gyurcsány a nem DK-s kerületekre is nyomást gyakorol, akkor is, ha erre nincs különösebb fogadókészség.
A videó azóta körbejárta az internetet, és a baloldalra is eljutott, “Feri” pedig, úgy tűnik, nem volt boldog, hogy nyomásgyakorlására rávilágítottunk. Horváth Csabának valószínűleg kukoricán kellett térdelnie szavaiért, a Pesti Riporter “dékásításra” vonatkozó kérdésére válaszul ugyanis a zuglói polgármester rávágta az ajtót a Pesti TV riporterének kezére. Úgy tűnik, a felvétel és a kérdés is idegre tapintott a kollektív baloldalon.
Soproni Tamás
Ahogy V. Naszályi, úgy Soproni is különös választás, főleg az alelnöki posztra. Az elmúlt 2 évben Terézváros momentumos polgármestere igyekezett a tökéletes PR felépítésére és keményen beleállt azokba, akik sejtetni mertek valamit a VI. kerületi vezetés árnyoldalairól is. Úgy tűnik, hogy éppen ez az erélyes önmarketing hozza végül nehéz helyzetbe Sopronit.
A Kontra beszámolója szerint ugyanis éppen a terézvárosi média környékén történhettek visszaélések a városvezetés részéről. Erről egy, a szocialistáktól távozó politikus tálalt ki, aki szerint Soproni kiemelten nagy összegeket épített be saját médiájának, imázsának az építésére a büdzsébe: csak a helyi propagandára több mint 100 millió forintot különített el. Bálint György távozását indokló levelében ezen kívül konkrét korrupciós bűncselekménnyel is megvádolta Sopronit, állítása szerint ugyanis a kerület vezetése erősen túlárazott egy építkezést, a kétes ügylethez pedig koalíciós szinten asszisztáltak az összefogás pártjai.
Minthogy Soproni a Városháza eladását vizsgáló bizottság utolsó alelnökeként számos ügyben javasolta hasonló testületek felállítását, a Pesti Riporter szerette volna megtudni, hogy ebben az esetben is ilyen aktívan fog-e ötletelni az ügy kivizsgálása kapcsán. Természetesen ebben az esetben már nem talált vizsgálnivalót a momentumos politikus, ugyanakkor a kettős mérce világossá vált, hiszen a kormánytól a Völner-ügyben is bizottságot követel – miközben rég a hatóságok előtt van az ügy. Ezzel szemben a Városháza eladását vizsgáló bizottság alelnöke saját kerületében – saját maga ellen – nem vizsgálódik.
A Városháza-ügyben tehát nem vezetett egyértelmű eredményekre a vizsgálat, ellenben az ülések sora kiváló látleletet adott a baloldali politizálás állapotáról: miközben a baloldali többségű bizottság egy, a baloldalhoz köthető korrupciógyanús ügyben nyomoz, a tagok – akik természetesen felmentették az elvtársakat – háza táján sorban hullanak ki a csontvázak a szekrényből. A működő átláthatóság iskolapéldáját mutatta be a baloldal, a működő fővárosi demokrata miliőben – ja, nem.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS