A magyar álláspont szerint igazságosnak, rugalmasnak és politikamentesnek kell lennie a gazdasági újraindítást célzó uniós helyreállítási csomagnak. Ezért érthetetlen, hogy a károk enyhítésekor, a támogatási elv kialakításakor aránytalanságok figyelhetők meg egyes országok tekintetében – hangsúlyozta Varga Mihály az unió pénzügyminisztereinek videokonferenciás tanácskozásán, pénteken.
A tárca közleménye szerint Varga Mihály közölte: Magyarország üdvözli, hogy Németország, mint az unió soros elnöke a helyreállítási tervet helyezte a programja középpontjába.
A gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a munkahelyek megőrzésének és a beruházások ösztönzésének. A tagállami intézkedések mellett fontos, hogy az uniós helyreállítási program a válságot megelőzően jól teljesítő, felzárkózó, közép-európai tagállamok számára igazságos módon járuljon hozzá a beruházási kapacitás megőrzéséhez és a helyreállítási szükségletek finanszírozásához
– hangsúlyozta Varga Mihály. Tájékoztatása szerint az ülésen bemutatták a bizottság 2020. évi nyári gazdasági előrejelzését, amely megerősíti, hogy Európa a II. világháború óta a legnagyobb mértékű gazdasági visszaesést éli át.
A jelenlegi gazdasági körülmények közepette minden prognózist jelentős fokú bizonytalanság övez. A Bizottság a tavaszi előrejelzésénél némileg borúlátóbban az euróövezetben 8,7 százalékos, az EU egészében pedig 8,3 százalékos visszaesést vár az idei évben. Ezzel szemben Magyarország esetében a Bizottság nem változtatott a prognózisán
– tette hozzá.
A pénzügyminiszterek tájékoztatást kaptak az eddigi uniós válságkezelő intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról. A munkahelyek megőrzését szolgáló uniós hiteleszköz előreláthatólag július végétől fog rendelkezésre állni. Ehhez minden tagállam hozzájárulására szükség van
– ismertette Varga Mihály, hozzátéve, hogy Magyarország részéről a hitelkeret működését lehetővé tevő garanciavállalás már megtörtént. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelési lépések során az eurózónán kívüli országok támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani.
A válság gazdaságilag szimmetrikus jellege miatt az eurózóna-tagoknak elérhető Európai Stabilitási Mechanizmushoz hasonló szimmetrikus védőháló rendszer létrehozása lenne indokolt, ahogy ezt már április elején az európai pénzügyminiszterek is egyhangúan leszögezték, azonban a Bizottság mégsem lépett előre mostanáig e téren
– mondta.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
Namond
2020-07-10 at 20:42
Érdekelne ez az eurókötvény.
Hogy is van ez?
Ki is adná a kölcsönt?
Volt közbeszerzési versenykiírás a kölcsönt nyújtó személyére?
A kölcsönadó honnan is szerzi a pénzét?
Hányan és kik is vannak a kölcsönt adók konzorciumában?
Ki vizsgálja meg a kölcsönösszeg származását a a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalma EU irányelv teljesítése szempontjából?
Nehogy már fekete pénzt vegyünk fel kamatra!
Nemzetközi szerződéseket – 27 oldalú – kell kötni, a szuverén államok költségvetése és pénzellátottsága stabilitása, vagyoni érdekei, demokratikus jogrendje szerinti eljárások biztosítása érdekében és a lehetséges vis maior helyzetek megjelölésére, kezelésére.
Le kell fektetni>
– az az adósság és törlesztő részletek jelen és jövőbeni értékelésének szabályait,
– a törlesztő deviza vagy devizák megnevezését,árfolyamát, ha szükséges viszonyát más – anyagi – értékekkel,
– adós késedelmes, de – ha ez elfogadható – kezesnek megtérített teljesítése esetének eljárásait,
– a nem megfelelő teljesítés mennyiségi, minőségi kifogásainak kezelését,
– a nem megfelelővalutában történő teljesítés megítélését, kezelését,
– az elállási jog gyakorlásának teljesítését,
– kötelezettség átvállalás következményei továbbhárítását,
– elháríthatatlan külső okok esetében követendő eljárásokat
figyelemmel arra, hogy a megállapodást követő jóhiszemű joggyakorlót semmiféle – anyagi, politikai, erkölcsi, jogi – hátrány nem érheti, perbe nem vonható.
Én, egy megoldást eltudok képzelni a kölcsön – persze nem az örökjáradék jellegű kölcsön, azt én is elutasítom – mások helyett visszafizetésére.
Ez pedig egyfajta viszont-kölcsönös zálogjogi feltételű törlesztési megállapodás, 27 oldalú vagy országonként a szomszédokkal megkötött 2-5 oldalú szerződés.
Például; még a kölcsön felvétele előtt, zálogot neveznek meg és parlamentjükben megszavaztatják a nem fizetés esetén a “kezes állam javára” a tulajdonába kerülő, adós állam vállalati, közszolgáltatói, földterülete tulajdonba adását (mint lefoglalható jelzálogot), a törlesztést teljesítő állam javára.
Azzal a feltétellel, hogy a nemzetközi szervezetek előtt és a két ország viszonyában, a zálogigény azonnal aktivizálható az un. kezes állam, adós helyetti törlesztésbe, akár egy eseti belépése/teljesítése után is.
Hans Landa
2020-07-11 at 08:37
Remek, tehát ha nem telepítünk be migriket,akkor hitelt kell felvennünk.Az angolokkal együtt pattanni kellett volna.