Pesti Srácok

Így lett milliárdos Wéber János, aki bevásárolta Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza pártba

null

A szocialista kormányok időszakában közel tízmilliárd forintos árbevétele volt Wéber János fegyvercégének, a hatalmas summa számottevő részben onnan származott, hogy a cég kiválóan szerepelt az akkori közbeszerzéseken. – írja a Magyar Nemzet. A lap arról is ír, hogy Wéber János egykori terrorelhárítóként indult, majd a kétezres évekre jelentős vagyonra tett szert fegyverkereskedelemből és közbeszerzésekből. Legismertebb cége a Combat Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft., amelyet 1992-ben alapított, és amely a baloldali kormányok (Horn, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai) idején rendszeresen nyert állami megrendeléseket. A 2002 és 2010 közötti időszakban a vállalkozás mintegy tízmilliárd forintos árbevételt termelt, ennek nagy része hazai közbeszerzésekből származott. A megrendelők között volt a Honvédelmi Minisztérium, az ORFK, a Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Posta, valamint más állami intézmények.

2006 és 2009 között a cég árbevétele jelentősen megnőtt, és több olyan ügylet is történt, amely botrányt váltott ki: ilyen volt a BTR–80 harcjárművek Irakba történő eladása, a rendőrség 2006 utáni tömegoszlató felszereléseinek szállítása, valamint egy afganisztáni bevetésen kudarcot valló tűzszerészrobot esete. A Combat 2009-ben több mint kétmilliárdos forgalmat bonyolított, miközben Magyarország súlyos gazdasági válságban volt, és a Bajnai-kormány megszorításokat vezetett be.

A cég már a Horn-kormány idején is rendszeresen szállított felszereléseket a rendvédelemnek, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt pedig csak úgy sorjáztak a megnyert állami megrendelések és vele a nem egyszer botrányba hajló ügyek – írja a Magyar Nemzet.

A cégbe 2004-ben beszállt Székely Herbert, aki korábban Fenyő János médiabirodalmának kulcsfigurája volt. Wéber 2010-ben kiszállt a cégből, amely Milipol néven működött tovább, majd 2021-ben állami tulajdonba került.

PestiSracok facebook image

Wébernek más vállalkozásai is voltak, például a HD Kraft Kft. és a Rózsakert Ház Kft., utóbbi egy 2009-es ingatlanpanamával összefüggésben is említésre került. Wéber felesége az MSZP állandó ügyvédje volt, ő maga pedig gyerekkori barátja Puch Lászlónak, a párt pénztárnokának. Ez a politikai közelség feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy cégei sikeresen szerepeltek közbeszerzéseken.

olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Szerepet vállalt a Budapest Mikroelektronika Zrt.-ben is, amely 2010 előtt szintén több állami megrendelést nyert, például a rendőrség traffipax-beszerzését. Ezt a tendert utóbb a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, mivel nem a legkedvezőbb ajánlat nyert.

A Magyar Nemzet erről az időszakról azt írja:

A közelmúltban Wéber neve ismét előkerült a politikai térben. Ő volt az, aki finanszírozta Ruszin-Szendi Romulusz belépését a Tisza Pártba. Ruszin-Szendi, aki korábban vezérkari főnök volt, szoros kapcsolatot ápolt Holló Istvánnal, az ukrán állampolgárságú férfival, akit kémkedés gyanújával Magyarországon letartóztattak. Ruszin-Szendi és Wéber Csehországban több alkalommal találkozott Mikola Smetankával, egy cseh üzletemberrel, aki Tseber Roland helyét vette át az ukrán befolyásolási hálózatban.

Wéber köre még 2023 végén próbálta rávenni Ruszin-Szendit, hogy alapítson jobboldali pártot, de a tervet keresztülhúzta Magyar Péter népszerűsége. Végül Ruszin-Szendi a Tiszához csatlakozott, pénzzel és kapcsolati tőkével, amely szintén Wéberékhez köthető. Részt vett a Tisza azon akciójában is, amely során a honvédelmi miniszter egyik beszédét próbálták a kormány „őszödi beszédeként” tálalni. Másnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy elfogott két magyar kémet.

Tseber Roland – akit Magyarországról kémkedés miatt kiutasítottak – szervezte Magyar Péter tavalyi ukrajnai látogatását is, és aktív kapcsolatot ápolt több magyar ellenzéki szereplővel. Tseber egyik eszköze volt a Zugló TV, amelyet az ellenzék támogatására használt, és amelyet később Mikola Smetanka finanszírozott tovább.

Összességében Wéber János hosszú időn át mozgott a fegyverkereskedelem, a közbeszerzések és a politikai befolyás határvonalán. Előbb a baloldali kormányok alatt épített fel egy erős céghálózatot és jelentős vagyont, majd a 2020-as években újra megjelent a politikai háttérben – immár a Tisza Párt környezetében és a kémbotrány szereplőivel való kapcsolatok révén.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PS