Így semmizte ki a baloldali kormányzás a magyar családokat
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán nagyszabású gazdasági programot hirdetett, ami a társadalom valamennyi csoportjának kedvez majd. A magyar gazdaság már több mint tíz éve szárnyal: tovább folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit Gyurcsányék elvettek; visszaadják a gyermekes családoknak a 2021-es személyi jövedelemadót; és a kormányfő bejelentette, hogy a cél a kétszázezer forintos minimálbér. Érdemes visszaemlékezni, hogy annak idején a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájukkal államcsőd közelébe navigálták az országot, behívták az IMF-et, valamint a magyar családokat folyamatosan megsarcolták. Gyurcsány Ferenc és utódja, Bajnai Gordon politikája kimerítette az ország erőforrásait, a magyarok belefásultak az állandó megszorításokba.
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet
– Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök így tudatta 15 éve, ha még akaratlanul is, hogy a baloldali kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország óriási bajban van. Gyurcsány Ferenc a lemondása után bejelentett néhány intézkedést, ami tönkretette a magyar családok nagy részét: adóemelések tömkelege és új adók bevezetése következett. Nemcsak a magyar társadalom, hanem a nemzetközi sajtó is besokallt a hír hallatán. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arról írt, hogy a magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel. Valóságos hidegzuhany volt ez, hiszen Gyurcsányék a választási kampányban még teljesen mást ígértek: erős Magyarországot és büszke köztársaságot. Ebből aztán semmi nem lett: az ország a rendszerváltás óta nem került ilyen rossz állapotba. A volt kormányfő Új egyensúly program néven csomagolta be a megszorításokat, de a kommunikációs trükk hosszú távon nem jött be – emlékeztet az Origo. A megszorításoknak közel sem lett vége 2006 nyarán, annak hatásai több területen is megfigyelhetőek voltak.
- A kormány a minimálbér reálértékét nem emelte, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Mivel az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem növelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. A megszorító intézkedések következtében több tucat kórházat kellett bezárni, háromezer orvost és hatezer egészségügyi szakdolgozót kirúgni, a kórházak adóssága jelentősen nőtt, hatszáz milliárd forintot vontak el az egészségügytől.
- A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyermekesekét hatvan százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették. Egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták. A baloldal 2 év alatt (2007–2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Nem mellesleg fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés. A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit a 2008-as sikeres népszavazás törölt el. 5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya a volt kormányfő megszorításai következtében.
- 1300 milliárd forintra növelték az önkormányzatok adósságát, hiszen elvonták tőlük a pénzt. Igaz, a feladatköreiket nem csökkentették. Leállították a MÁV fejlesztését: a társaság adóssága 2010-re 300 milliárd forintot tett ki. Eladták a nyereséges szállítmányozási üzletágat (MÁV Cargo). 80 milliárd forint adósságot halmoztak fel a BKV-nál, ezzel a vállalat hitelképtelen lett, a fejlődés itt is leállt.
Az ország csődközeli állapotba került Gyurcsány megszorító intézkedéseinek hála: az emberek alig tudták kifizetni a havi számláikat, vállalkozások sokasága ment tönkre, a közhangulat pedig sosem látott mélypontra jutott. A 2008-as gazdasági válság megoldására Gyurcsány bejelentett egy 12 pontos csomagot, amiből csak a megszorításokat hajtotta be, tovább sanyargatva a magyarokat. A volt kormányfő pár nappal a bejelentés után behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot, és a magyar kormány egy giga-hitelcsomagról állapodott meg a nemzetközi szervezettel. Az IMF feltétele az volt, hogy a hitelért cserébe 300 milliárd forintos költségcsökkentést kell végrehajtania. A nemzetközi szervezet nyomására Gyurcsány 2008 októberében újabb megszorító csomaggal jelentkezett. Ennek részeként az állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát és a jogosultak körét.
A folyamatos megszorítások és a gazdaság folyamatosan romló eredményei miatt Gyurcsány 2009 márciusában megbukott, megüresedett helyére pedig bizalmi embere, Bajnai Gordon érkezett. Az új kormányfő nem sokkal a váltást követően, áprilisban jelentette be programját, amiben a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni. A Bajnai-csomag az élet minden területét érintette, az állandósult megszorítások lemerítették a magyar társadalmat. A csomag kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat. Bajnaiék előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót visszavonták, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat. A baloldali kormány tíz százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról (ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). Ezenkívül megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. A csomag részeként csökkentették a tömegközlekedés támogatását, aminek következtében drágultak a jegyek és a bérletek. Nem mellékes, hogy az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is megvágták. Az adórendszert is komolyan érintették a megszorítások: 25 százalékra nőtt az áfa, (újra) kilátásba helyezték az ingatlanadót és a vagyonadót, valamint nőtt a személyi jövedelemadó.
2010-ben ismét fellélegezhettek a magyarok, ugyanis jött a következő választás, ahol a Fidesz–KDNP nyert kétharmaddal. A jobboldal azóta is töretlenül kormányoz, Orbán Viktorral az élen. Az új kabinetnek sikerült talpra állítania a magyar gazdaságot, ami azóta is folyamatosan növekszik.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Beliczay László
