Irodalmi kuriózum – A Pannon Egyetem megszerezte az 1049 darabból álló Csáth–Kosztolányi-hagyatékot

A kulturális élet igazi mérföldkövének számít, hogy a Pannon Egyetemért Alapítvány egy magánszemélytől meg tudta vásárolni a szabadkai unokatestvér író páros, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső hagyatékának több kisebb gyűjteményből álló, összesen 1049 darabból álló részét. A gyűjteményben olyan kéziratok, gépiratok, fotók, régi levelek, novellák és töredékek is szerepelnek, amelyek nemcsak irodalmi szempontból jelentősek, hanem segítik az írók korának megismerését, megértését. A Csáth–Kosztolányi-hagyatékot pénteken, ünnepélyes keretek között mutatták be a Pannon Egyetem könyvtárában. Az egyetem és az Országos Széchenyi Könyvtár együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében az egyetem szakmai támogatást kap a gyűjtemény katalogizálásához. Az eseményen Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső egyszerre képviselték az európaiságot és a magyarságot. Műveik kiválóan mutatják be azt a magyar életérzést, amelyről hisszük, hogy Európa elemi része, és amellyel mi, magyarok gazdagítjuk Európát.

Idén nyáron vásárolta meg a veszprémi Pannon Egyetem Csáth Géza és Kosztolányi Dezső hagyatékának egy részét. Az 1049 darabból álló, felbecsülhetetlen eszmei értékű anyag kéziratokat, leveleket, fotókat, személyes iratokat tartalmaz. A hagyaték a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont muzeális különgyűjteményébe került, több száz egészen ritka könyvkülönlegesség, valamint Lőrincze Lajos nyelvész professzor és Halász Előd germanista professzor hagyatéka mellé. Az anyagot most katalogizálják az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai támogatásával, majd digitalizálják. A hagyaték a közeljövőben bárki számára látogatható lesz, és kutatók is hozzáférhetnek majd a teljes elektronikus anyaghoz.

A könyv béklyóba verte a térnél is nagyobb ellenségünket, megállította az időt

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a hagyatékot bemutató eseményen azt mondta, a gyűjtemény őrzésével, ápolásával az egyetem kulturális küldetést valósít meg. Szellemi kalandnak nevezte az olyan irodalmi hagyatékok megismerését, mint a Csáth–Kosztolányi-hagyaték.

Nem az idő múlik, hanem mi

– idézte a helyettes államtitkár Csáth Gézát, és felhívta a figyelmet, milyen fontos, hogy felelősséget vállaljunk értékeink fennmaradásáért.

Kiemelte, hogy a digitalizálással egy téglát emelünk a jövő falába. Azzal, ha értékeinket virtuális térbe helyezzük, megteremtjük azok fennmaradásának lehetőségét és könnyebbé tesszük a kutathatóságot.

Az írók, művészek hagyatéka arra is alkalmas, hogy a korabeli Magyarország is láthatóvá váljék. A Csáth–Kosztolányi-hagyaték tovább árnyalja a korukról alkotott képet

– hangsúlyozta. Majd Kosztolányit idézte:

A könyv, amely mindenütt jelenlevővé varázsolta a szellemet, megteremtette az emberiség lelki közösségét. A könyv, amely nemcsak a teret hódította meg, hanem béklyóba verte a térnél is nagyobb ellenségünket, megállította az időt. Ennél nincs nagyobb csoda. Mindig a legegyszerűbb dolgok a valódi csodák.

Szeretnék, ha Veszprém történelmi, kulturális központ lenne

A hagyaték megszerzése óriási dolog a Pannon Egyetem életében

– mondta Gelencsér András, az egyetem rektora. Megjegyezte: kiemelten fontos, hogy vidéken is legyenek kulturális csomópontok. Ezért is vállalta a Pannon Egyetem ezt a harmadik missziós küldetést. Gelencsér András emlékeztetett: Veszprém a múltban és a jelenben is fontos kulturális központ, hiszen többek között a Magyar Tudományos Akadémia területi központja. Gazdag történelmi múltja is kiemeli a várost a többi közül, és szeretnék, ha Veszprém a jövőben is történelmi, kulturális központ lenne.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellára arról beszélt, hogy száz éve az egyetemek még csak oktattak és kutattak. A XXI. század felsőoktatási intézményének már szolgáltató és innovációs központnak is lennie kell. Ma már egy egyetem feladata az is, hogy a kultúrát gyarapítsa.

Navracsics Tibor: “Csáth és Kosztolányi az európai és magyar kultúrát egyszerre képviselték”

Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy amikor a modellváltásról döntés született, azt sok vita övezte. Az egyik vitás kérdés az volt, hogy mi lesz a szerepe a kuratóriumoknak.

Mi úgy fogtuk fel itt, a Pannon Egyetemen, hogy a kuratórium feladata, hogy bővítse az egyetem mozgásterét, kitörési pontokat találjunk, ablakokat nyissunk és megteremtsük mindehhez a szükséges anyagi feltételeket

– fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzátette: a modell Veszprémben működik és a többi településen is, ahol az egyetem intézményei jelen vannak. Céljuk, mint mondta, az, hogy az egyetem itt, a Dunántúlon terjeszkedjen, és az itt végzett tudományos munka nemzetközi szinten is meghatározó legyen.

A másik fontos cél a térség, a társadalom szolgálata. Az egyetemek nem lehetnek elefántcsonttornyok. A kulturális befektetés az egyetlen, amely mindig megtérül, az egyetlen, amely nem inflálódik soha. A Csáth–Kosztolányi irodalmi hagyaték már most egyedülálló kincse, az egyik legszebb oldala a magyar szépirodalomnak. A művek élményt, tudást, és ami a jelenben kifejezetten fontos, tartást adnak mindenkinek

– hangsúlyozta a miniszter. Csáth és Kosztolányi kapcsán Navracsics Tibor megjegyezte, hogy a két művész az európai és a magyar kultúrát egyszerre képviselte. Bármit olvasunk tőlük, megértjük, de nemcsak mi, hanem bárki a világon. Közben életművük mégis sajátságosan magyar.

Kiválóan mutatták be azt a magyar életérzést, amelyről hisszük, hogy Európa elemi része és amellyel gazdagítjuk Európát

– fogalmazott Navracsics. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az a föld, ahol Csáth és Kosztolányi születtek, ma már területileg nem Magyarországhoz tartozik, de most Veszprémben mindketten otthonra találtak, hiszen azzal, hogy a Pannon Egyetem hagyatékukat gondjaiba vette, megteremti a lehetőségét, hogy életük, életművük kutathatóvá váljon. Hozzátette, hogy a városban több, a délszláv háború elől elmenekült művész talált még otthonra, akiknek a munkásságára archívumot lehet építeni. Mint mondta, egy könyvtár, egy gyűjtemény nem lehet csupán archívum, találkozóhelynek is lennie kell: különleges találkozóhely a korábbi és mostani nemzedékek között, és találkozóhely azoknak, akiket egy közös szenvedély hoz össze.

Arany Zsuzsanna, a Pannon Egyetem docense, a Sziveri Intézet vezetője a sajtótájékoztatót követő szakmai előadásában elmondta, hogy az egyetem birtokába került anyag valóban felbecsülhetetlen irodalmi, szellemi érték. Csáth Géza hagyatékából akár eddig ismeretlen művek, vázlatok, regénytervek is előkerülhetnek. A Kosztolányi-hagyaték különösen értékes része külföldi írókkal folytatott levelezése, amely kultúrdiplomáciai szerepét is megvilágítja. Arany Zsuzsanna arról is beszélt, milyen muzeális könyvekhez jutott hozzá az elmúlt években az egyetem. Kiemelte ezek közül a Voltaire-életműsorozatot, amelynek kötetei még a nagy francia forradalom előtt jelentek meg, illetve Halász Előd professzor német–magyar nyelvű könyveit és a Lőrincze Lajos nyelvész professzor hagyatékát képező könyvtárat, amelynek egyik kötete a Pannon Egyetem könyvtárának legrégebbi könyve, egy 1619-es Evangélium. A Pannon Egyetem azt tervezi, hogy tovább bővíti a jövőben az unikális gyűjteményt.

Fotók: Pannon Egyetem/Szabó László