Pesti Srácok

Ismét egy mondatban szerepelt a DK és a szakértelem – Gyurcsányné végre megosztotta sikerének titkát

Erő, elszántság, tisztesség, szakértelem, alázat – ezeket a szavakat vette szájára Gyurcsányné Dobrev Klára legutóbbi kampánybeszédében, amellyel pártját, a Demokratikus Koalíciót, és Gyurcsány Ferenc újabb reményteli országlásának természetét jellemezte. A DK miniszterelnök-jelölt-jelöltje buzdító beszédében többek közt azt sugallta, erő kell a baloldali kormány vezetéséhez – amelyet gumilövedékek és tömegoszlató vízágyúk képében már jól ismer a magyar választópolgár...

Gyurcsányné Dobrev Klára az ellenzéki előválasztási kampány előtti utolsó mozgalmi beszédét tartotta meg szombaton. Mondandójában a Demokratikus Koalíció elmúlt 10 évének minden képmutatása és hazugsága előkerült, és el kell ismerni, valóban példa nélküli teljesítmény, hogy Gyurcsány Ferenc országrombolása után a szektapárt az ellenzéki összefogás élére küzdötte vissza magát, olyan pártokkal egyetemben, akik korábban élesen elhatárolódtak a DK-tól.

Gyurcsányék sikerének titka

Dobrev Klára el is magyarázta, hogyan lehetséges ez. Mint hallgatóságának elárulta, a benne feszülő erő és elszántság részben a DK 10 éves sikertörténetéből fakad: a nullából építették fel mára sikeres pártjukat, beszélgetéssel, odafigyeléssel, „iszonyatos szorgalommal és iszonyatos alázattal”, mégsem szállt fejükbe a dicsőség. Dobrev szerint a választásokon

PestiSracok facebook image

A miniszterelnök-jelölt-jelölt hozzátette: magabiztosságának másik forrása, hogy pártja a Fidesz legádázabb ellenfele, mert „egyszer és mindenkorra akarják legyőzni a nemzeti elnyomás rendszerét”, helyébe pedig egy demokratikus országot akarnak Magyarországból felépíteni. Mindezt természetesen

A békéhez erő kell?!

Mint megjegyezte, a Fidesz politikusai „pakolnak”, de közben próbálnak egy olyan rendszert bebetonozni, hogy az új kormány ne tudjon kormányozni. Dobrev Klára szerint éppen ezért akkor lesz béke Magyarországon, ha a DK igazságot tesz, hogy ne lehessen tovább „következmények nélkül eladósítani, elrabolni állampolgárok vagyonát”. Szerinte „nem lehet következmények nélkül hagyni azt, hogy a miniszterelnök személyes családja állami pénzekből gazdagodik”. Furcsa persze, hiszen ezt férje kormányzása kapcsán már 2010 előtt elmondhatta volna, de a szektamúlt hajlamos elfeledtetni, hogy Gyurcsány Ferenc egy csőd szélére sodort, szétrabolt és eladósított rendőrállamot hagyott hátra örökségként, és 10 év kellett hozzá, hogy az állami vagyont legalább részben visszaszerezze Magyarország. A házaspár mindenesetre jól élt az elmúlt évtizedben is a külön számukra kiprivatizált közvagyonból. Dobrev bűnbocsánat helyett inkább fenyegetésbe fog:

Kijelenti:

Ugyanakkor elmondja:

Forrás/fotó/videó: facebook.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.