Döntöttek a honatyák: létrejön a nemzeti filmintézet

Az Országgyűlés kedden – a kormány családvédelmi akciótervének részeként – lehetővé tette, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra. Megszavazták azt a törvényjavaslatot is, amely mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé. Döntöttek a Nemzeti Filmintézet létrejöttéről, valamint arról is, hogy közös hivatalt hozhatnak létre a minisztériumok.

A képviselők 189 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el az emberi erőforrások miniszterének erről szóló, május végén benyújtott javaslatát. A Ház döntése alapján a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is rendelkeznek ilyennel, és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírták azt is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élniük, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkavégzés mellett dolgozhat. A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. Rögzítették, hogy a nagyszülők több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben. A kabinet szándékai szerint a nagyszülői gyed újabb segítséget jelent majd a gyermeket nevelő családoknak. Számításaik szerint a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent unokánként. Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentette be a kormány hétpontos családvédelmi akciótervét, amelynek a nagyszülői gyed is része volt.

Közös hivatalt hozhatnak létre a minisztériumok

Megváltoztatta a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokat és lehetővé tette a parlament, hogy a minisztériumok közös hivatalt hozzanak létre. A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint hozzá kapcsolódóan más jogszabályok kedden elfogadott módosítása értelmében emelkedik az államfő és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése is. A képviselők 134 igen, 32 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést. Az idén hatályba lépett, a kormányzati igazgatásról szóló törvény mostani módosításának célja, hogy könnyebbé váljon a létszámgazdálkodás és a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozok alkalmazhatósága. A Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok közös hivatali szervezetet hozhatnak létre. Az indoklás szerint így a szerveknek nem kell valamennyi funkcionális feladatra – költségvetési, pénzügyi, jogi feladatra, koordinációra, személyügyre, iratkezelésre, biztonsági feladatokra – önálló szervezeti egységet fenntartani; ezeket átadhatják valamelyik más minisztérium hivatalának. A kormány a jövőben mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelyek központosított állományba helyezését. Megteremtették a kormányzati igazgatási szervek között az álláshelycsere lehetőségét is. Rögzítették, hogy a kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt. A törvényalkotási bizottság javaslatára került a törvénybe, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumába ifjúságpolitikai helyettes államtitkárnak kinevezhető olyan is, akinek nincs megfelelő szakképzettsége, de részt vesz az annak megszerzésére irányuló képzésben.

Emelkedik a köztársasági elnök és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése

Áder János államfő jelenleg a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét, azaz 1,5 millió forintot kap, a jövőben azonban folyamatosan emelkedő fizetésre számíthat, mert illetményét a házelnökéhez kapcsolják, amely pedig a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereseten alapul. A köztársasági elnök ennek alapján jövőre 3 millió forint körüli illetményre számíthat. Az elfogadott törvény szerint a köztársasági elnök házastársa kétfős titkárságot alkalmazhat és autóhasználatra is jogosult. A házastárs jogosult lett a hivatalos külföldi úton napidíjra és költségtérítésre, ezeket a juttatásokat azonban a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére törölték az államfő gyermeke esetében. Rendelkeztek arról is, hogy a köztársasági elnök özvegye az özvegyi ellátást mindaddig megkapja, amíg neki özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg, vagy újabb házasságot nem köt.

Elválasztották egymástól az országgyűlési képviselőként is dolgozó, valamint az ilyen posztot nem betöltő államtitkárok fizetését. Az országgyűlési képviselő államtitkárok alapilletménye marad a jelenlegi 463 ezer forint, amihez 50 százalék illetménykiegészítés és 65 százalék vezetői pótlék jár. A nem képviselő államtitkár fizetését a közigazgatási államtitkáréhoz igazították, ez 1,5-1,9 millió forint közé eshet és a miniszter állapítja meg. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének fizetését a Kúria-elnök illetményének 120 százalékában határozták meg. Egy másik törvénymódosítás a Kúria elnökének fizetését is megemeli jövőre, így az Ab vezetője a mostani 1,5 millió helyett 3,8 millió forint illetményt kaphat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő, 1,9 millió forintos fizetésre lett jogosult. A hivatalok vezetői eddig 660 ezer-1,4 millió forint között kerestek. A törvényalkotási bizottság javaslatára az eredeti javaslatban tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik az alapvető jogok biztosának, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének illetménye. Az ombudsman és a NAIH elnöke jelenleg mintegy 1,5 millió forintot keres, a jövőben azonban közel 2,4 millió forintot vihetnek haza. 1,7 millióról 4 millió forintra nő a Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye, amelyet a jegybankelnök fizetéséhez kötnek, ahogy a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének juttatását is, amely 3,2 millióról 4 millióra emelkedik. Ugyancsak a nemzeti bank elnökének fizetése határozza meg a Közbeszerzési Hatóság elnökének juttatását, amely 2,6 millióról 4 millió forintra nő. 

A 2020. február 27-én megszűnő Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosa végzi majd a jövőben a rendőrségi panaszok vizsgálatát. Megszűnnek a központi és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek jogviszonya közötti szabályozási különbségek, ezzel egységes jogviszony jön létre. Módosító javaslattal került a törvénybe, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés, valamint a diplomataképzés támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külügyminiszter külügyi szakmai ösztöndíjprogramot működtet.

Egyszerűsödnek a közigazgatási eljárások

Mintegy hétszáz közigazgatási eljárás egyszerűsítését teszi lehetővé a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működését megváltoztató, sarkalatos passzusokat is tartalmazó törvénymódosítás, amelyet kedden 134 igen, 53 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jövőben bejelentéssel is el lehet majd kezdeni bizonyos olyan tevékenységeket – például járdaépítés, egyes erdészeti tevékenységek vagy munkaerő-közvetítés –, amelyek eddig engedélykötelesek voltak. A bejelentés után 30 nappal kezdhető meg a tevékenység; az állam ez idő alatt ellenőrizheti a feltételek meglétét, illetve tilthatja meg a tevékenység végzését. Fontos változás az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése. Megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében; az ügyfelek a jogorvoslati jogukat közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják. Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdését egyszerűsíti az adó- és vámhivatal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásának egységesítése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése. A tevékenység a jövőben egyetlen bejelentéssel megkezdhető. Egységes építési hatósági rendszert is létrehoztak, ami gyorsítja az ügyintézést; jelenleg ezen a területen az önkormányzatoknak és a kormányhivataloknak is van feladatuk, a jövőben azonban a polgármesteri hivatalok az önkormányzati hatósági ügyekkel foglalkoznak, míg az állam hatósági ügyei az államra tartoznak.

Megszűnik egyes élethelyzetek túl gyakori igazolása, amelyeket az előterjesztő “bosszantó kötelezettségeknek” nevezett. A közgyógyellátottaknak a jövőben fele olyan gyakran kell igazolniuk jogosultságukat, a megváltozott munkaképességűek vagy a súlyosan beteg gyermekeket nevelők esetében pedig megszűnik az ötévenkénti kötelező felülvizsgálat, ha a betegségben nem várható javulás. Egyszerűsödik és gyorsul az eseti gondnok kirendelése a gondnoknyilvántartás létrehozásával, de megszűnik a rehabilitációs terv készítésének kötelezettsége is. A nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három, és nem nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok.

Egyes tevékenységek a kormányhivataloktól kamarákhoz, más szervhez vagy egyesületekhez kerülnek. A kisebb súlyú kihágásokkal a jövőben a rendőrség foglalkozik, a családi gazdálkodók nyilvántartásával az agrárkamara, a gázszerelők nyilvántartásával a mérnöki kamara, míg az erdei turistautak nyilvántartását a Magyar Természetjárók Szövetsége végzi majd. A változtatás tartalmazza különböző közigazgatási információs rendszerek egységesítését is. Megszűnik a megyeszékhely járási hivatal kategória a kormányhivatali szervezetrendszer egységesítése érdekében. A jövőben ezek a hivatalok csupán a járási ügyekkel foglalkoznak, míg a megyei szintű ügyeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A módosítások nem egy időben hatályosulnak: a törvény egyes részei a kihirdetést követő napon lépnek életbe, míg más passzusai jövő márciusban, szeptemberben, illetve 2021 januárjában.

Létrejön a Nemzeti Filmintézet

Januártól létrejön a Nemzeti Filmintézet (NFI), amely az eddigi gyakorlattól eltérően egyaránt támogatja majd a televízióba és a moziba szánt filmeket. Az erről szóló jogszabályt 135 igen, 27 nem szavazattal és 25 tartózkodás mellett fogadta el a Ház kedden. Az új intézet a Magyar Nemzeti Filmalap bázisára építve jön létre, de a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium által ellátott támogatási feladatok jogutódja is lesz. Egy évvel ezelőtt törvény született arról, hogy a tévéfilm-támogatások odaítélése kiválik a Magyar Média Mecenatúra programból, de az önálló televíziós filmkollégium azóta sem állt fel. A sarkalatos elemeket is tartalmazó jogszabály értelében a filmalkotásokra szánt és eddig fel nem használt támogatási források átkerülnek a filmintézethez. Az egységes filmtámogatási rendszer létrehozásának célja az indoklás szerint a párhuzamosságok kiküszöbölése, a terjesztés egységesítése, kiszámítható, folyamatos munkalehetőség biztosítása a filmiparban dolgozók számára, de az is, hogy egységes szakmai kontroll álljon mind a tartalom, mind a forgalmazás felett. A filmintézet élén nem vezérigazgató, hanem igazgatóság áll majd; a támogatásokról határozó döntőbizottságokat is az igazgatóság bízza meg. Az NFI-t az állami költségvetés finanszírozza. Feladatai az eddigiekhez képest kibővülnek a filmterjesztéssel, és erre a célra gazdasági társaságot is létrehozhat. A mozgóképszakmai hatósági feladatokat továbbra is a Nemzeti Filmiroda látja el, ám a jövőben már nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság keretein belül, hanem az egyik, kormányrendeletben kijelölt minisztériumba tagozódva. A filmekhez nyújtott támogatás felhasználását és pénzügyi elszámolását a filmintézet ellenőrzi, azon támogatási részekét is, amelyek más támogatótól származnak.