Jakab Ferenc, virológus az ATV Heti Napló című műsorában kifejtette, az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket. Felhívta a figyelmet, hogy az oltás elindulásával nem dobhatjuk el a maszkot és nem áll minden vissza a régi rendbe. A virológus által vezetett Koronavírus-kutatási Akciócsoport elsődleges célja, hogy hatásos terápiát, illetve gyógyszerkísérleteket végezzenek, ez március óta történik, valamint az alapkutatással foglalkoznak.
A kínai vakcinákkal kapcsolatban Jakab Ferenc kifejtette, hogy Kínában rengeteg vakcinafejlesztési projekt fut. A Sinopharm két vakcinafejlesztési programot futtatott, az egyik nagyon nem vált be, a mostani viszont elérte a 75-80 százalékos hatásosságot. Úgy véli, nem kell megijedni a vakcinától attól még, hogy egy elsőgenerációs oltóanyagról van szó. Hangsúlyozta, hogy az első és a második klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy nem rossz a vakcina. Ha tudományos tények és publikációk alátámasztják egy vakcina hatásosságát, akkor úgy gondolja, nincs olyan vakcina, amivel ne oltathatnánk be magunkat – árulta el Jakab Ferenc. Azt tudom mondani, hogy első-, másod és harmadgenerációs vakcinák között van különbség, de a legnagyobb baj, ha elkapjuk a vírust, súlyos betegséget szenvedünk és kórházba kerülünk – mondta Jakab. Kifejtette, az elsőgenerációs vakcinák elsősorban vírust tartalmaznak, de inaktivált vírust, ezekben van hordozóanyag, sok vakcinánk jelenleg is ilyen. A második generációs vakcináknál vírus már nincsen, csak a vírusnak egy darab fehérjéje, ezek ugyanúgy tartalmaznak hordozóanyagot. A harmadik generációs vakcinák már csak a vírusnak egy fehérjét kódoló örökítőanyagát tartalmazzák, ez az, ami a szervezetünkben vírusfehérjét termel, és ez ellen lesz immunválaszunk. A harmadikban már nincsenek hordozóanyagok. Oltási reakciónak kell lennie, mert akkor indul be az immunválasz – mondta Sváby Andrásnak a virológus. Hozzátette, egyik sem haladja túl a másikat mellékhatások tekintetében.
A koronavírus brit mutációjával kapcsolatban azt mondta, eddigi tudások szerint nem okoz jelentősebb klinikai változást, viszont 60-70 százalékkal gyorsabban, agresszívabban terjed. Megjegyezte, hogy minden biológiai rendszer mutálódik, változik. Szerinte többlethalálozás azért van, mert jobban terjed a brit mutáció. Mint mondta, a vírusnak az a célja, hogy minél jobban tudjon fertőzni, terjedni. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet vége a járványnak, azt mondta, rá fog menni ez az évünk. Jakab elmondása szerint az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket. Felhívta a figyelmet, hogy az oltás elindulásával nem dobhatjuk el a maszkot és nem áll minden vissza a régi rendbe. Ahogy az oltás erősödése felfelé megy, szépen vissza lehet szorítani a járványügyi intézkedéseket, de ez még idő – szögezte le. A virológus arról is szólt, hogy ha valaki az oltás után elkapja a vírust, nagy esélye van arra, hogy enyhe vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és nagy esély van arra, hogy nem adja tovább. A kutatásaik alapján azt látják, hogy az enyhe vagy tünetmentes emberek antitest szintje is gyorsan csökken. Szerinte az oltás hasznos akkor is, ha már valaki átesett a fertőzésen, mert egy sokkal erősebb immunválaszt kaphatunk. A pécsi-bécsi vakcinafejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy jól haladnak a munkával. A laboratóriumi kísérletek jelentős részét elvégezték, valószínűleg január végén, február elején kezdhetik az állatkísérleteket. Nem ez lesz a pandémia megoldása, de törekszünk arra, hogy ha esetleg visszatér ez a kórokozó, legyen mihez nyúlnunk – fogalmazott. Végül Jakab Ferenc mindenkitől azt kérte, hogy oltassák be magukat, mert csak így fogjuk megállítani ezt a járványt.
Forrás: ATV; Fotó: Pécsi Tudományegyetem
Facebook
Twitter
YouTube
RSS