Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni. Nincs remény! A gépkocsim a II. a Verecke lépcső és a Ruthén utca 26 B előtt áll. A harmincezer forintot küldjétek haza, Szegedre. A többit Pesten élő nővéremnek adjátok. A lakberendezést rátok bízom. Nem tudom, mi legyen vele. Mindenkit ölelek, aki szeretett és akiket szerettem, Gabi.
– ezek Jobba Gabi búcsúlevelének sorai, amelyeket a Békés Megyei Népújság 1990. február 24-i száma közölt le. Kétségbeesett utolsó szavak. Vajon mi lehetett a lelki nyomorúság, ami nyomasztotta őt?
Aczél György és Jobba Gabi, mellettük Gyurkó László. Fotó: MTI
A dosszié tartalma ismeretlen
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában hiába keressük a választ, annak ellenére, hogy egyetlen dosszié azért említi a nevét, Erdős Péterrel kapcsolatban.
Azonban az információt még a kutató sem ismerheti meg: anonimizálva van a 2003. évi III. törvény értelmében. Ezt azt jelenti, hogy a kutató sem ismerheti meg a szexualitásra, egészségügyi állapotra, vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat, csak bizonyos idő elteltével, vagy ha az állambiztonsági megfigyelés tárgyát éppen ezek az adatok képezték.
Jobba Gabi életének utolsó évéről bátyja számolt be, szintén a Békés Megyei Népújságnak: ekkor már ideggyógyászati kezelés alatt állt, teljesen egyedül élt. Tekintete riadt volt. Családja arra biztatta, hogy hagyja ott Budapestet, költözzön vidékre.
Elutasította a családi ajánlatot, megkérte őket arra, hogy ne keressék és megmérgezte magát. Amikor megölte magát 1983-ban, gyakorlatilag idegroncs volt.
Öngyilkosság a kádári diktatúrában
A kádári diktatúra alatt Magyarország első volt az öngyilkossági statisztikákban, 1968 óta.
1984-ben 100 ezer lakosra számítva az öngyilkos halálozások száma megközelítette az 50-et. Ugyanez az adat Dániában 32, Ausztriában és Svájcban 26 volt. 1955-ben 2015, 1980-ban 4809 ember, 1982-ben 4659 ember vetett önkezével véget életének hazánkban. E sokkoló adatok háttere az elnyomás, kilátástalanság, az önmegvalósítás lehetőségeinek hiánya, a beszűkült perspektívák mind lehettek. Jobba Gabi esetében inkább a magánéleti kudarcai vezethettek az önpusztításhoz.
A színésznő és Erdős Péter kapcsolata
Jobba Gabinak a pop mindenható urához, Erdős Péterhez fűződő kapcsolatáról maga Csepregi Éva beszélt. Barátnői közül Csepregi karrierjét egyengette leginkább Erdős. Csepregi, mint sikeres támogatott és érzelmileg Erdős hatása alatt álló nő elfogultan beszélt a férfiról és pozitív támogatónak tartotta Jobba életében:
Péter számára a szerelem mindig a hozzá tartozó nő menedzselését is jelentette. Így volt ez akkor is, amikor a világszép balerina, Gombkötő Erzsike volt a felesége, vagy amikor Jobba Gabival, a nagyon tehetséges és korán meghalt színésznővel élt együtt. Szenvedéllyel vetette bele magát a szeretett nő pályájának egyengetésébe, karrierjének megcsinálásába. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy kiváló képességeit az én jövőm szolgálatába állította.
(Jávorszky Béla Szilárd interjúja. 2016. július 28.)
Mindez fontos morális kérdéseket vet fel: előbb volt a szerelem, utána a támogatás? Vagy fordítva? Azért énekelhetett Karády-dalokat Jobba, mert ő vállalta azt a szerepet, hogy Erdős Péter kedvese lesz? Mindenesetre Jobba Gabi beleroppant mindebbe, akárhogy is történt.
Jobba Gabi színésznő. Forrás: Fortepan; adományozó: Urbán Tamás
Erdős Péter kevéssé szocialista szerelmi élete
Erdős Péter szövevényes szerelmi kapcsolatairól Fenyő Egon is beszámolt, amikor 1976-ban Korčula szigetén teljesen véletlenül összefutottak. Erdőssel két nő volt: a felesége és Jobba Gabi. Annak ellenére, hogy a szocialista erkölcs nemhogy a többnejűséget, de a házastársi hűtlenséget sem támogatta, Erdős Péternek ezt is lehetett. Tőle természetesnek vették elvtársai, hogy mindig több nővel volt kapcsolata, akik nemcsak, hogy ismerték is egymást, hanem egyszerre laktak együtt Erdős Péterrel. Maximum egy elnéző és cinkos mosolyt kapott az elvtársaktól, de szexuális kicsapongása nem törte derékba karrierjét.
Jobba Gabi színészi pályája
A szegedi származású színésznő 1969-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és a 25. színház meghatározó tagja volt, a Táncdalfesztiválon is sikeres volt, már 1967-ben országosan ismert lett Mary Zsuzsival együtt. Ezek a szikár életrajzi tények.
A 25. Színház Gyurkó László színházi kísérlete volt. Itt és most erről röviden annyit, hogy Gyurkó Aczél rokonszenvét élvezte, és ő volt az, aki megírhatta az egyetlen hivatalos életrajzot Kádár Jánosról még országlása alatt. A 25. színház belülről kritizálta a rendszert, ami persze hamvába holt kísérlet volt. Hetente négyszer, kicsiny színpadon száz néző előtt játszottak.
Jobba halálakor, 1983. szeptember 24-én Gyurkó László visszaemlékezett a kezdetekre, arra, hogy együtt mentek árvízkárosultakat segíteni: „Botorkáltál mellettem a vaksötétben, riadt szemmel, alig végzett főiskolás, akit deklamálni tanítottak, arra, hol a rendezői jobb és a bal.”
Balról jobbra: Úri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói. Forrás: Fortepan
Jobba Gabi Karády-estje
„Ez lett a vesztünk” – ez volt a címe Jobba Karádyról szóló előadóestjének, amelyet még a korabeli kritika sem fogadott egyöntetű tetszéssel. A Film Színház Muzsika kritikusa szerint személyes énektudása és varázsa sem vetekedett Karádyéval.
Az, hogy ő tarthatott Karády-estet, kiváltság volt a korban. Karády neve biztosíték lett volna a sikerre. Ráadásul az előadóesten nemcsak a színésznőt személyesítette meg, hanem a kor más meghatározó szereplőit: így Jány Gusztávot, Radnóti Miklóst is. Ezt még olvasni is elég bizarr volt, nemhogy egy ilyen előadást látni.
1983-ban ezzel haknizott, vagyis vidéken tartott előadásokat, akár egy nap többet is. Szintén a Film Színház Muzsika számolt be arról, hogy el is késett az egyik művelődési házban rendezett előadásáról, majd
katonaköpenyt öltött, feszesen menetelt, főparancsnoki rendeleteket olvasott, Radnóti-verseket mondott.
Mindez elriasztotta a könnyedebb szórakozásra vágyó közönséget.
Kik tették torkára kezüket és vették el tőle a levegőt?
A Kritika nekrológírója 1983. októberi számában a színésznő gyönyörű, nagy szemét emelte ki. És azt, hogy halála „a sorsát tudatosan alakító ember tragikus meghasonlása önmagával”. Az öngyilkos tett mindig óriási kérdőjeleket hagy maga után.
Jobba Gabi magának kínt szült egész életében
– ezt Gyurkó mondta róla.
Életszerepek és színpadi szerepek, arcok és maszkok, úgy rémlik, lidércnyomásosan összekeveredtek benne, megbontották a lélek egyensúlyát, miközben folytonos, megnyugtató önszuggesztióra kényszerítette a színésznőt
– írta róla a Kritika.
Gyurkó László. Fotó: Fortepan.hu/Hunyady József
Nem átkozom azokat, akik a torkodra tették a kezüket, elvették tőled a levegőt
– ezek szintén Gyurkó szavai voltak. Sajnos ez a mondat máig a levegőben lóg, nem nevesítette meg a felelősöket. Gyurkó leírta azt is, hogy gyönyörűnek látta a színésznőt lakásában, a háromkarú tükörben, utalva arra, hogy több volt köztük munkakapcsolatnál.
Kitépték a gyökereidet, megtiporták, amiben hittél
– ezek Gyurkó László nekrológjának zárógondolatai.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS