Az amerikai kormány hosszas megfontolás után, a környezetvédők tiltakozása ellenére engedélyt adott egy újabb alaszkai kőolajmező kiaknázására – jelentették be hétfőn Washingtonban.
Joe Biden elnök jóváhagyása alapján elindulhat az észak-alaszkai Willow-projekt megvalósítása, aminek keretében akár 199 új fúrótornyot is létesíthetnek a kőolajmezőn három kitermelési helyen. A bányászati jog tulajdonosa, a ConocoPhillips texasi székhelyű olajipari vállalat a Willow-projekt jóváhagyásával egy időben lemondott két másik alaszkai helyszínről, amelyre jogokkal rendelkezik.
A Biden-adminisztráció az engedély bejelentése előtt egy nappal, vasárnap azt közölte, hogy megtiltja a kőolaj kiaknázását Alaszka más részein, valamint az Északi-Jeges-tengeren.
A Willow-projekt engedélyezése az amerikai kormányon belül is feszültségeket okozott. Erre utal, hogy a kitermelésről szóló dokumentumot nem Deb Haaland belügyminiszter írta alá, hanem az alaszkai származású helyettese, Tommy Beaudreau, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik alaszkai törvényhozókkal, a komoly bevétellel kecsegtető üzlet támogatóival. A miniszter hivatalba lépése előtt, még kongresszusi képviselőként ellenezte a Willow-projekt elindítását.
Környezet- és klímavédő szervezetek felháborodásukat és tiltakozásukat hangoztatták Joe Biden hozzájárulása miatt a kitermeléshez, amivel – véleményük szerint – az elnök a klímavédelmi célokat tette kockára, és megsértette választási ígéretét arra, hogy szövetségi földterületen nem ad engedélyt új kitermelési helyek megnyitásához.
A republikánusok ugyanakkor régóta sürgetik az amerikai kőolajkitermelés növelését az importfüggőség csökkentése érdekében. A Willow keretében a fúrótornyok üzembe állítását követően a ConocoPhillips közlése szerint naponta 180 ezer hordó kőolajat tudnak majd felszínre hozni, a kivitelezés 2500 munkahelyet teremt, míg a kőolajmező működtetése hosszú távon 300 embernek ad munkát Észak-Alaszkában, miközben a projekt járulékokon és adókon keresztül dollármilliárdokban mérhető bevételt jelent a szövetségi, állami és helyi kormányzatnak.
MTI; Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Chris Kleponis
hivő
2023-03-14 at 15:13
Obama lezáratta a olajvezetéket,
most nagyon kellhet a pénz ujra
nyitják.
A Silicon VBank összeomlását a
nagy startup befektető P.Thiel
inditotta el mikor kivonta a
pénzét a bankbol.Ő biztos tudja
miért tette,mert a WEF egyik ..fiatal..
stratégiai partnere.
De sokakat be fog temetni ez a
lavina ha megindul.
Orientál
2023-03-14 at 11:42
LMP-sek és momentumosok zöld elvtársak szarkeverők mint ahogy a földünket szennyező USA palagáz miatt sem kötözitek magatokat a szállító tankerekhez na úgy erre is nagy ívben szarni fogták a svéd fizetett Thunberg elvtársnőtökkel együtt.
Ungarn über alles !
2023-03-14 at 09:13
legjobb lesz ha egy csövet is építenek Kamcsatkába, oszt akkor lehet játszani: honnan-hova megy az olaj
Bàstya elvtàrs
2023-03-14 at 07:57
AZ orosz olajat tilos venni.
Mindenkinek amerikai (sorosista) olajat, gàzt, szenet,STB. Kell venni többszörös àron!
Környezetvédelem? Ugyan màr, a ballibsi tolvajokat ez érdekli a legkevésbé!
Egon samu
2023-03-14 at 07:34
Na a klímaragasztó terroristák majd Amerikát is lebénítják…
A Nagy Testvér figyel téged
2023-03-14 at 06:54
Ma, 08:27
Amerikai sajtó: Az amerikai bankrészvények esése mértékét tekintve felülmúlta a 2008-as válságot, sőt a szeptember 11-i támadás következményeit is
Amerikai szakértők próbálják felmérni azokat a gazdaságot fenyegető kockázatokat, amelyekkel az Egyesült Államok a közelmúltban szembesült. Emlékezünk szerint Biden elnök beszédet mondott két nagy amerikai bank csődje után, de úgy, hogy jobb lenne csendben maradni. Arra buzdította az amerikaiakat, hogy ne esjenek pánikba, és hozzátette, hogy minden betétjük “biztonságos védelmet élvez”. Ezt követően egy másik bank csődöt jelentett, és több tucat amerikai bank részvényei zuhantak, némelyik olyan gyorsan, hogy néhány órán belül elveszítette kapitalizációjuk több mint háromnegyedét.
Ezzel kapcsolatban a Bloomberg amerikai információs szolgálat azt írja, hogy a kamatok összeomlása „olyan volt, mint a semmi az elmúlt évtizedekben”:
Mértékét tekintve az amerikai bankpapírok esése meghaladta a 2008-as válságot, sőt a szeptember 11-i támadás következményeit is. Ez volt a legnagyobb Volker (Paul Volker az USA Federal Reserve vezetője) óta a 80-as években.
A kiadvány emlékeztetett a “fekete hétfőre”, amellyel az Egyesült Államok bankrendszere szembesült a múlt század 80-as éveiben. Ezután több mint 60 bázispontot süllyedt az amerikai tőzsde.
Ezzel párhuzamosan a kincstári kötvények hozama emelkedett. Meghaladta az 5%-ot, ami hihetetlenül magas adat az Egyesült Államokban. Más szóval, az amerikai állam ismét úgy döntött, hogy a hitelekre, vagyis a teljes adósság növekedésére összpontosít, és ezért nem szükséges azt mondani, hogy a Biden-kormányzat arra az útra lép, hogy kemény plafont fogadjon el ezen az adósságon. . Ráadásul az amerikai adósság növekedése is gyorsul, többek között amiatt, hogy az állam kész magasabb kamatot fizetni a kötvények után.
Bloomberg:
A Fed erőfeszítéseket tesz a helyzet stabilizálására, de egyre nagyobb a félelem, hogy három bank csődje csak a jéghegy csúcsa lehet.
Pénzügyi szakértők felidézik Paul Volcker amerikai infláció elleni küzdelem módszereit, amelyeket az amerikai vezetés ma is megismétel. Ekkor (az 1980-as években) az inflációt több mint 11 százalékról 4 százalék alá csökkentették, ugyanakkor ötszörösére nőtt az amerikai munkanélküliség. A nyomdát ismét aktívan üzembe helyezték, és az Egyesült Államok végül a közel-keleti háborúban talált bevételi forrást.
khm
2023-03-14 at 06:34
Talán a szíriai olajmezőkről ki kell takarodniuk? Az iráni mezőket,pedig még nem foglalták el?
Így tényleg nehéz a Világ összes olajárát vezényelniük.