Jogállamisági kockázatot jelenthet, hogy a DK felfüggesztett ügyvédje kiadta a Varju Lászlót elítélő bírót

Nyilvánosságra hozta a Varju László energiaügyi árnyékminisztert elítélő bíró személyét a DK felfüggesztett ügyvédje, Czeglédy Csaba, a Gyurcsány-párt követői pedig azonnal személyes fenyegetéseket fogalmaztak meg az ítész ellen. Czeglédy ezzel a jogállamiság egyik fontos alapelvét, a bírói függetlenség garantálását veszélyeztette, hiszen az anonimitás kulcsfontosságú a külső befolyásolás, vagy az ítélkezés kimenetele miatti megtorlások, fenyegetések elkerülése végett. Az igazságszolgáltatás elleni ilyen nemű támadásokat általában a bíróságok sem hagyják szó nélkül, ezúttal azonban elmaradt az érintett bíró melletti kiállás.

Mint ismert, Varju Lászlót, a DK jelenlegi energiaügyi árnyékminiszter ellen két ügyben is vádlottként indult eljárás. Egyrészt felejthetetlen pillanatokat okoztak a baloldali képviselők, amikor 2018-ban betörtek és együtt balhéztak az MTVA-székházban, egyikőjük azonban – mégpedig a DK-s Varju László – az egyik biztonsági őrnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést is okozott. Másrészt pedig ugyanebben az évben pedig egy függetlenként induló képviselőjelöltet próbált megvesztegetni annak érdekében, hogy visszalépjen az indulástól. Bár a bíróságon Varju ügyvédje a lehetetlent is megpróbálta megmagyarázni, a bíróság január 30-án kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki Varju Lászlót garázdaság vétsége és választás rendje elleni bűntettben, ugyanakkor felmentette a súlyos testi sértés vádja alól. Ezért a törvényszék a képviselőt összesen 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Czeglédy Csaba, a DK csalással vádolt és praxisából felfüggesztett ügyvédje azonban ezt az ítéletet is túl súlyosnak tartotta, felháborodásának pedig közösségi oldalán adott hangot egy posztban, amelyben nemcsak minősítette az ügyben eljáró bírót, hanem meg is nevezte az illetőt, ezzel pedig személyes támadásoknak tette ki a bírát. Czeglédy lépése, amellyel kiszolgáltatta a publikumnak, sőt, az ítéletben ellenérdekelt közösségnek a bíró személyét, súlyos nyomásgyakorlásnak nyitott utat a per következő szakaszára vonatkozóan. Ugyanis az ügyben eljáró bírót ért fenyegetések nyomására másodfokon nehezebben garantálható, hogy a bíróság olyan elfogulatlan állást foglaljon, amelyet akkor tenne, ha nem fenyegetnék személyesen az ítészeket.

Czeglédy bejegyzése alatt ugyanis válogatott támadások érték a Varju ügyében a bírót, volt olyan is, aki egyenesen a vádlottak padján képzelte el az ítészt.

Meglepő módon az Országos Bírói Tanács, amely magát a bírói jogok őrzőjeként aposztrofálja, nem reagált az ügyben, holott korábban egyik tagjuknak, Vasvári Csabának a bíróságokat támadó nyilatkozatára is erős közleményt adtak ki. Vasvári akkor a Völner–Schadl-ügyben eljáró kollégáit vádolta meg azzal, hogy nem függetlenek.

Az Országos Bírói Tanács a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye!

– fogalmaztak akkor.

Hogy mégis miért maradt csendben a testület egy ilyen súlyos, a bírói szabadságot és függetlenséget ért támadást követően, azt az OBT sajtóosztályától próbáltuk megtudni – amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu