Pesti Srácok

Karácsony Gergely szerint 2006-ban tönkretette a köztársaságot a gyurcsányi politika (VIDEÓ)

Karácsony Gergely szerint 2006-ban tönkretette a köztársaságot a gyurcsányi politika (VIDEÓ)

Meglepő egyértelműséggel ítélte el a 2006-os rendőrterrorba torkolló politikát Karácsony Gergely az akkori civil és rendőráldozatokról szóló dokumentumfilm bemutatóján. A Városházán önmagát DK-s fontos emberekkel körülvevő főpolgármester próbálta hangsúlyozni a jogállam 2010 utáni állítólagos leépítését is, de elismerte, hogy a 2006-os eseményeknél látványosabban és átélhetőbben nem lehet megsérteni a jogállamot.

Hiába az egyértelmű jelek és rendőri beszámolók arról, hogy a 2006-os politikai és rendőri vezetés szándékosan eszkalálta a gyűlöletet a rendőrök és a tüntetők között, mert nagy balhét akart, Karácsony szerint ez csupán egy nem bizonyított, lehetséges olvasat. A főpolgármester arra a kérdésre, hogy hogyan élte meg 2006 őszét miniszterelnöki tanácsadóként, azt felelte, nem volt ő olyan fontos szereplő, mint azt a Fidesz-kormány most láttatni akarja, de állítása szerint neki már akkor is világos volt,

Karácsony szerint a magyar állam által a saját állampolgárai ellen 2006-ban elkövetett fizikai erőszak a jogállam megsértésének legátélhetőbb módja, ám szerinte 2010 óta – igaz, nem ilyen érzelemdús módon – teljesen felszámolták a jogállamot. Érdekes kettősség Karácsony esetében, hogy a köztársaságot 2006-ban tönkretevő gyurcsányi politikától mégsem zárkózott el, hiszen a fővárosi vezetésben komoly befolyással és fizetéssel járó pozíciókat juttatott a Demokratikus Koalíció embereinek, elég csak Gál J. Zoltánra, Gy. Németh Erzsébetre vagy Kálmán Olgára gondolni.

PestiSracok facebook image

Gyurcsány Ferenc felelősségét a 2006-os történtekben egyértelműnek nevezte Gaudi-Nagy Tamás is, mondván, az akkori miniszterelnök személyesen jelen volt az irányításnál a legfontosabb időpontokban, elvárásokat fogalmazott meg a rendőri vezetők felé, az eredmény pedig brutális karhatalmi terror volt. A jogvédő emlékeztetett, hogy a 2006-ban túlkapásokkal, erőszakkal gyanúsított rendőrök ellen tömegével szüntette meg az ügyészség az eljárásokat, ebben pedig Ihász Sándor akkori budapesti főügyész járt az élen, aki most éppen a Demokratikus Koalíció elszámoltatási biztosa.

Gaudi azt a kritikát is megfogalmazta, hogy a filmben aránytalan a jogvédők munkájának bemutatása, hiszen a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal szemben a TASZ és a Helsinki Bizottság csak egyes egyedi esetekben járt el. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.