Ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegséget, akkor nem kell aggódnunk, én nagyon optimista vagyok – jelentette ki a Kossuth Rádióban Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinájának kifejlesztője, aki szerint még korai lenne megállapítani, hogy a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagok mennyire hatékonyak az új mutáció ellen.
Karikó Katalin a Kossuth Rádió műsorában elmondta: ha a vérünkben van ellenanyag, akkor az orrnyálkahártyában is, idővel azonban némiképp csökken az ellenanyagszint, ezért tudunk megfertőződni a vírussal, ha az oltás óta már sok idő telt el. Amennyiben a vérben található ellenanyagszint csökkenésnek indul, még mindig fennáll a fertőzés veszélye, azonban a súlyos megbetegedéssel szemben védve vagyunk, mivel a vérkeringésbe jutva az emlékező sejtek detektálják a vírust. Az ellenanyagszint mellett azonban kulcsfontosságú kérdés a beteg általános egészségi állapota is, ugyanis a krónikus légzési betegségek, a keringési zavarok, és a vesebetegségek is jelentősen növelik a súlyos megbetegedés kockázatát. Karikó Katalin elmondta: kórházakban fiatal orvosok vesztették életüket, mert olyan mennyiségű vírust lélegeztek be, amellyel az immunrendszerük nem tudta tartani a lépést.
Karikó Katalin elmondta: azon esetek felében, ahol a fertőzöttek ugyan be voltak oltva, mégis kórházba kerültek, valamilyen társbetegség is fennállt, leginkább pedig a cukorbetegség súlyosbíthatja az ilyen betegek állapotát. További kockázati tényezőnek számít a túlsúly, a tudós pedig ennek kapcsán megosztotta, hogy azok a gyermekek, akik az első hullám idején kerültek be az amerikai philadelphiai gyerekkórházba, és életüket vesztették, mind túlsúlyosak voltak. A tévhitek kapcsán Karikó leszögezte: nyilvánvalóan nem az oltások okozzák a megbetegedést, ugyanis míg a vírus képes szaporodni, a vakcinában lévő apró mRNS nem képes sokszorozódni – írja a hirado.hu.
A pandémia alatt történő oltás kapcsán a tudós megjegyezte: nyilván sokkal jobb lett volna a járvány előtt kifejleszteni a vakcinákat, de mivel nem tudtuk, hogy jön, most nincs jobb megoldás annál, mint hogy oltunk. Karikó Katalin az omikron variáns kapcsán megosztotta: egyelőre nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi vakcinák milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az először Dél-Afrikában jegyzett variánssal szemben, és bár a mostani adatok szerint többen kerülnek kórházba, a betegek állapota nem súlyosabb, mint a delta variáns esetében.
A Széchenyi-díjjal is kitüntetett tudós kiemelte: egyelőre kevés adat áll rendelkezésre az omikronról. Ha a variáns jobban terjed, de kevésbé súlyos megbetegedést okoz, az akár előnyünkre is válhatna, hiszen könnyebben elérhetnénk a nyájimmunitást. Habár akár két hét alatt elő lehet állítani egy új készítményt, pontosan nem tudni, hogy mennyi időt venne igénybe a gyártás és a klinikai tesztsorozat. Arra a kérdésre, hogy az omikron véget vethet-e a járványnak, Karikó Katalin azt felelte: még várnunk kell az adatokkal, de ha az omikron tényleg képes lesz kiszorítani a deltát, és nem is okoz majd súlyosabb megbetegedést, akkor nem kell aggódnunk. Karikó Katalin a beszélgetés végén hozzátette:
Én nagyon optimista vagyok.
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS