Ön milyen áldozatokra hajlandó az ukrán győzelemért?
Ezt a kérdést lassan a legapatikusabb, politikát nem követő állampolgárnak is fel kell tennie magának. A nyugati világ döntéshozói ugyanis már találkoztak ezzel a kérdéssel és egy igen érdekes választ találtak hozzá. Arra jutottak, hogy az EU polgárainak korlátok nélkül kell áldozatot hoznia az ukránok győzelméért és nem mellesleg korlátlanul kell az életével és minden vagyonával kockázatot vállalnia ezért a győzelemért.
Sőt úgy tűnik, hogy a győzelem nincs is megígérve, még csak béke vagy fegyverszünet sem, talán csak annyi, hogy a korlátlan áldozatvállalás ahhoz elég, hogy az oroszok legalább ne nyerjenek és a konfliktus "befagyjon", vagyis évtizedekig fennmaradjon.
De a korlátlan kockázatban viszont benne van egy Európára korlátozódó taktikai atomfegyverekkel is vívott háború, de akár az emberiség teljes pusztulása is, ha az oroszok csak a bevethető atomfegyvereik felét bevetik. Nem lesz azonnali, tehát gyors halál, de szinte mindenki sugárfertőzésben fog haldokolni, néhány gazdagot leszámítva, akinek már készen van a bunkere. De ennek a háborúnak sok más hasonlóan szörnyű kimenete lehet még, ami csak a végpusztulás sebességében és az emberi szenvedés mennyiségében különbözik egymástól. Fura fogalom ez az emberi szenvedés, egy jó kis korlátlan brutalitású háborúban ugyanis a végtelen mennyiségű szenvedéshez még további végtelen szenvedéseket lehet hozzáadni.
Teljesen érthető, hogy a nyugati politikusok nem akarják megkérdezni a szavazóikat arról, hogy mit is kezdjenek a háborúval, meg szankciókról beszélnek áldozatok helyett, mert ha a nyugati polgár megtudná, hogy mibe is akarják belekergetni a felszínen erkölcsi alapon, valójában az USA nagyhatalmi érdekei vagy talán lázálmai alapján, rögtön elfelejtkezne az erkölcsi felháborodásáról.
Számtalan olvasata van a jelenlegi háborúnak, de valahogy senki sem akar igazán azon elgondolkozni, hogy mi is döntötte el az elmúlt bő száz év nagy háborúit, vagy mi tette őket annyira szörnyűvé. A vietnámiak az amerikaiakat, az afganisztáni törzsek a szovjeteket és az amerikaiakat ugyanazzal az eszközzel győzték le, tíz évig elnyúló konfliktusokban, az emberéletben is vállalt áldozathozatali képességük segítségével. Az amerikaiak csak bő ötvenezer halottat és több százezer sebesültet vesztettek Vietnámban, míg a teljes Vietnám vesztesége (formailag polgárháború is volt) csak halottakban meghaladta a három milliót. A szovjetek is komoly veszteségeket vállaltak Afganisztánban, de a mudzsahedinek még sokkal több áldozatra voltak képesek. Az amerikaiak húszezernél több embert vesztettek Afganisztánban, az ellenfeleik veszteségeit és a járulékos veszteségeket nem is ismerjük, de nagyságrendi is lehet az eltérés, és nyerni ők sem tudtak ott. Egyik esetben sem jött össze még a döntetlen sem, tulajdonképpen még befagyasztani sem tudták a konfliktust. Emberéletben és nyomorban, szenvedésben nem tudtak annyi kárt okozni, hogy a vietnámiak, a tálibok feladják. A második világháborúban a németek voltak azok, akik a vereség biztos tudatában is millió számra áldozták fel a katonáikat és a polgári lakosságot.
Az orosz-ukrán háború is hamarosan abba a stádiumba érhet, amikor már a felek veszteségvállaló és szenvedéstűrő képessége lesz a legfontosabb kérdés. Az ukránok nyugati támogatással harcolva is százezernél több embert vesztettek már, ez optimista becslés egyébként, és még legalább ugyanennyi olyan súlyos sebesültjük van, aki többé nem vethető harcba. Az ukrán társadalom már 2014 előtt is tragikus demográfiai állapotban volt, a kivándorlókkal, a menekültekkel, a katonaszökevényekkel, a háborús veszteségekkel együtt az ország már akár a biológiai reprodukcióra képes lakosságának a felét is elveszthette. A jobb híján a "felperzselt föld" stratégiáját is alkalmazó oroszok láthatólag lehetetlenné is akarják tenni a visszatérést mindenki számára, aki nem akar orosz állampolgár lenni.
Ideje lenne észrevenni, hogy az ukránok és úgy általában az ukrán társadalom már minden áldozatot meghozott, amire képes lehet. A tartalékai végén jár, persze még akár több százezer ukrán katonát fel lehet áldozni, de az ukrán hadsereg nem fog győzni egyedül, az most is pont olyan biztos, mint a háború elején.
Ki fog harcolni, ha az ukránok már nem lesznek elegen? Most sincsenek elegen, csak az amerikai technológia és hírszerzés tartja őket partiban. Mi lesz, ha összeomlik az ukrán ellenállás? Milyen áldozatokra lesznek készek a nyugati politikusok és a jóemberkedésbe beleőrült nyugati szavazók, na meg persze a lengyelek, a csehek, a szlovákok, ha még pár millió menekült és a háború az EU határaihoz érkezik? Érdemes sorra venni, hogy milyen áldozatokat préselhetnek még ki belőlünk erre a háborúra hivatkozva, ha befagy a konfliktus, ha az oroszok győznek, ha az ukránok nem győznek, vagy ha egyszerűen csak eszkalálódik ez az egész egy nagyobb, de még nem egy NATO-orosz háborúvá, vagy esetleg végül egy igazi NATO-Oroszország háborúvá?
Hát attól tartok, hogy mindent elveszíthetünk, hiába nem adunk önként semmit, majd elveszik erővel. Az EU az USA nyomására, persze az orosz veszélyre hivatkozva, felszámol minden "féket és ellensúlyt" az EU-ban. A tagállami önkormányzás formálissá válik, a periféria gazdasági kirablása totális lesz. Birodalomként kormányoznak majd bennünket, ha kell, összeugrasztják a kisebb országokat, a maradék magyarokat kitelepítik az utódállamokból, és a helyükre, és persze ide Magyarországra is tömegesen telepítenek majd olyan embereket, akikkel ők nem akarnak foglalkozni. Ahogy ezt a birodalmak csinálni szokták.
Teljes tévedésben van az, aki bármi racionalitást, szolidaritást, emberséget vár ezektől. Semmiben nem különböznek az oroszoktól, ha tehetnék, és nem lennének gyávák hozzá, ugyanazt tennék velünk, amit a korábbi német és szovjet megszállók. Szerencsére most nincs elég katonájuk hozzá, de ma már elég elvágni az ellátási láncokat ahhoz, hogy egy ország a teljes nyomorba zuhanjon. A lengyelek, a csehek, a románok és talán a többiek is azt hiszik, hogy jobb soruk lesz, ha belesimulnak a fősodorba.
A nagybetűs NYUGAT azonban még sohasem hozott semmiféle áldozatot Közép-Európáért, Kelet-Európáért meg aztán végképp nem. 1914-ben az oroszok hoztak áldozatot a Nyugatért, a franciákért és az angolokért. 1941-ben aztán azt is megtapasztalhatták, hogy mennyit ér a német szövetség.
Most talán az a legfontosabb, hogy ne legyenek illúzióink, és ne adjunk nekik semmit önként és ingyen. Nem tartozunk nekik semmivel. És biztosak lehetünk benne, hogy bármikor ugyanúgy föláldoznak bennünket is, mint az ukránokat, ha éppen azzal lehet keresni néhány százmillió eurót.
Vezető kép: A 2023. január 28-i képen TvBoy olasz graffitiművész egyik falfestményénél állnak fiúk az ukrajnai Bucsa városában 2023. január 30-án. TvBoy, polgári nevén Salvatore Benintende egy Barcelonában élő 42 éves olasz férfi, aki az egyik legnagyobb olaszországi segélyszervezet, a CESVI alapítvány meghívására látogatott el a Kijev mellett fekvő Bucsába és Irpinybe. MTI/EPA/Andrij Neszterenko
