Pesti Srácok

Tessék mondani lehet egyszerre utálni a németeket és az oroszokat?

Tessék mondani lehet egyszerre utálni a németeket és az oroszokat?

A szellemi fogyatékosság egyik jele, hogy valaki egyáltalán nem összefüggő dolgokat kapcsol össze. Például, hogy aki utálja a németeket vagy az EU- vagy az USA-t vagy mindegyiket, az biztos, hogy szereti például az oroszokat.

Volt például egy felebarátom, aki biológiai okokból rajongott a magas, vékony, fiatal, szőke, ukrán nőkért, de az ukránokat, úgy általában például utálta. De ebből még nem következett, hogy szerette az oroszokat. Igaz, a magas, szőke, fiatal, vékony orosz nőket viszont csipázta. Valahogy az esetükben el tudott vonatkoztatni az orosz birodalmi törekvésektől, valahogy Másenykának meg tudta az etnikai hovatartozását bocsájtani, ahogy egyébként Irinának is. Igaz mindkettőnek remek lábai voltak. Na most innen kellene átkötnöm valahogy a németekre. A németeknek ugyebár ezen az alapon például bizonyosan nem bocsájt meg az ember. De az egészséges gondolkodásnak például vannak családi alapjai is. Az én felmenőim már jóval 1945 előtt is egyformán voltak német és orosz ellenesek, tulajdonképpen még csak nem is az első világháborús tapasztalataik alapján, hanem még korábbról datálva. A múlt század közepén az oroszellenesség értelemszerűen döntő részben a kommunistákkal szerzett 1919-es tapasztalatokon nyugodott, aki meg látta közelről a nácikat, annak nagyon félre kellett néznie ahhoz, hogy megőrizze az optimizmusát a németekkel kapcsolatban. Magyarországon a nyilasok egyszerre adtak ízelítőt a náculásból és a bolsevizmusból, és hiába lehetett ezt előre sejteni, azt hogy a vészkorszak és a Rákosi-korszak kínvallatásilag és kínvallatóilag is egybeesik, ezt csak a jövő mutatta meg. És ahogy a Vörös Hadsereg sem tudta feledtetni a nyilasok végletes gonoszságát, mi se felejtsük el soha, hogy a három banda ugyanannak a gonoszságnak a csúcsra járatása volt. A nácizmus nélküli német birodalmi törekvések és a bolsevizmus nélküli orosz birodalmi törekvések is elég szörnyűek voltak ahhoz, hogy épelméjű ember ne vágyakozzon utánuk. Az már egy másik kérdés, hogy minden szlavofil a Magyar Királyságban oroszpárti volt, a nyugati kultúrába belepistult mindenféle intellektuellek, meg kisebbrendűségi érzéssel küzdő önsorsrontók, na meg a népi németek gyomorbajos része, a németekbe voltak mindig is szerelmesek. A közös csak az volt bennük, hogy mindkettő lenézte a magyarokat és egy birodalom helyi főszolgájaként képzelte el a jövőjét. Manapság a germanofília, meg a német dominanciájú Európai Birodalom egy hülyeségnek számít. Az oroszok meg oroszok maradtak, csak addig tűnnek jobbnak mint a németek, amíg ide nem érnek. Nekünk azt kell valahogy elintézni, hogy a nézeteltéréseiket ne a mi országunkban intézzék, mint legutóbb. A németek talán még soha nem voltak ennyire gyengék, mint mostanában, az oroszok meg éppen a birodalmuk központi részének a határvidékén háborúznak. Az embernek az a szomorú benyomása, hogy a kommunista időket leszámítva, az oroszokkal talán még jobban lehet egyezkedni, mint a mindenkori németekkel.

De ezt mondjuk igazából csak Orbán Viktor tudja, akinek ebben, a két birodalommal való tárgyalásban, mindenkinél nagyobb tapasztalata van a világon.

Nem hiszem, hogy ezek az élményei akár az oroszok, akár a németek irányában heves pozitív érzéseket alapoznának meg. Adja az ég, hogy sose kelljen választanunk egy Manfred szerű német führer és Putyin vagy esetleg egy vagabundabb utódja között. Szerintem normális magyar ember sem németet, sem oroszt nem akar. Aki meg manapság német segítséggel akar hatalomra kerülni Magyarországon, arról pontosan meg tudjuk mondani, hogy kinek a politikai örökségét is viszi tovább. (Bocs, hogy ide jutottam a szláv csajoktól, de ezért is őket kell utálni!:)

Vezető kép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke (nem lehet tudni, hogy melyik az orosz)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.