Lezárult az őszi hallgatói statisztikai adatgyűjtés, 2014 óta az idén a legmagasabb a hallgatói létszám a felsőoktatásban az Oktatási Hivatal felsőoktatási információs rendszerének legfrissebb adatai szerint. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak is megküldött közleményében.
A minisztérium közlése szerint összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Míg 2010-ben a hallgatók 70 százaléka jutott be államilag finanszírozott helyre, addig ma ez az arány közel 80 százalék, ami Európában is kimagasló, világszintű kitekintésben pedig kifejezetten ritka. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön – ismertette az adatokat és a célokat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.
A napokban zárult az Oktatási Hivatal statisztikai adatgyűjtése, amely az október 15-i állapot szerint mutatja a felsőoktatásban tanulók létszámát. A legfrissebb adatok alapján több mint 310 ezer hallgató (310 414 fő) tanul aktív státuszban az idei tanévben magyar egyetemeken és főiskolákon, amely kilenc éves rekordot jelent. A létszámnövekedés mögött az áll, hogy az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban. Az új rendszer sikerét a 2023-as felvételi számok is határozottan alátámasztják. Idén 33 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma tavalyhoz képest, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma. Mindemellett a felvételi pontszámok középértéke 6 ponttal emelkedett, azaz értékesebb pontokkal lehetett bekerülni magyar egyetemekre, főiskolákra. Idén összesen 106 691 diákot vettek fel az intézmények, akik közül tízből közel nyolc tanuló állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Mindez azt jelenti, hogy az állam átlagosan fejenként hatmillió forintot biztosít a tanulmányaikra, a teljes képzési időre vetítve.
Az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban”
– fogalmazott a Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: a sikerekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott. Ennek eredményeképpen egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben, szoros együttműködésben a térségek gazdasági szereplőivel. A továbbtanulásban rejlő lehetőségeket egyre többen ismerik fel, és nemcsak a fiatal jelentkezők száma nő, hanem a munka mellett végezhető kurzusok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.
(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Lajos
2023-11-17 at 19:23
Kitörölhetjüj a seggünket majd a sok informatikussal, médiással, jogásszal, szociológussal, színés/művésszel és hasonló entelektuelekkel. Egy k.rva körtét nem tudnak becsavarni ha kiég v. megfőzni a vízet. Mit csinálnánk ezekkel mi műszaki emberek egy lakatlan szigeten. Max megeeni lehetne őket mert a normális Éltre alkalmatlanok mihelyst kikerülnek anyuci szoknyája mellől. Jesszusmária!
Orientál
2023-11-17 at 13:13
Serfőző Ákos2023-11-17 at 12:17 Mert agyaddal nem veszed észre szándékosan hogy a technikai technológiai fejlődés egyre inkább felgyorsul ami még ezután következik azon te nem gondolkozol el.
varga eszter
2023-11-17 at 12:43
Serfőző Ákos2023-11-17 at 12:17
Önnek és az Önhöz hasonlóknak létezik olyan megállapítás, híradás amivel azonosulni tudnak?
Tényleg lehet kötelezni a fiatalt, hogy ápolónőnek, vagy kőművesnek tanuljon?
Serfőző Ákos
2023-11-17 at 12:17
Ennek miért örülnek?!
Arról volt szó, hogy kőművesekre és ápolónőkre van szüksége az országnak.
Alcapi
2023-11-17 at 12:17
“Sokkal értékesebb…”
Elnézést, nem értékesebb, inkább nagyobb értéket teremtő
Alcapi
2023-11-17 at 12:14
Kilenc éve nem tanultak ilyen kevesen a szakképzésben, ezért kell vendégmunkásokat importálni! Pedig, ha sokkal kevesebb, muciológust képeznénk, amely diplomák értéke kb. az egészségügyi papír értékével vetekszik, és már az általános iskolákban orientálnánk azokat a diákokat a szakképzés felé, akiknek valójában nincs sok keresnivalójuk a felsőoktatásban, talán a szakemberhiány sem lenne ilyen égbekiáltóan hatalmas! Sokkal értékesebb egy ügyes kezű, profi szakember a társadalom számára, mint egy középszerű, vagy még annál is gyengébb diplomával rendelkező, aki nem tud majd elhelyezkedni a szakterületén, és ezért a kormányt hibáztatva hátat fordít hazájának és külföldre megy segédmunkásnak.
Schenkhyalfonz
2023-11-17 at 11:41
Ez jó?
Egy korábbi ballépésem kommunikáció szakon végzett és finoman szólva sem volt akadémiai székvárományos. Igaz, k. jó nő volt, irigykedtek is a haverok feszt, de mind a 3 agysejtje kizárólagosan leterhelt volt saját magával.
Egyetemi tanár barátom mesélte, ha egy előadáson körülnéz, akkor csak úgy túlteng az üresség a tekintetekben, a hallgatók harmada szerinte azt sem tudja, hogy hívják, egy másik harmad talán a szakkal tisztában van, a maradék meg alkalmas.
egon samu
2023-11-17 at 11:19
“Kilenc éve nem tanultak ilyen sokan a felsőoktatásban…”
Éppen ezért van szakemberhiány minden területen.
A sok aktatologató, üres frázisokat papoló, valóságtól elrugaszkodott “diplomás” nem javít vízvezetéket, nem fedi be a tetöt, nem javít autót, nem épít lakásokat, nem tölti fel a polcokat áruval…
De azt hiszi, hogy ö fingta a passzátszelet.