Egy befolyásos milliárdos nagyvállalkozó, Marian Kočner telefonüzenetei hetek óta borzolják a kedélyeket Szlovákiában, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák igazságszolgáltatásba vetett hitet. A kirobbant botrány után elindított vizsgálat nemcsak Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának homályban lévő részleteire adhat választ, de leránthatja a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő, a bíróságot, rendőrséget és az ügyészséget is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozatról.
Jan Kuciak szlovák újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban lőtték agyon hidegvérrel. A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre: Kušnírovát szemből fejen lőtték, Kuciak pedig két lövedéket kapott a szívébe. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtóknak, azonban Martina otthon volt a támadás idején, így vele is végzett támadója, aki az eddig ismert adatok szerint társaival egy magyarországi férfitól szerezte be a gyilkos fegyvert.
Gyilkosságok sorát követhették el
Noha Kuciak a Szlovákiában gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, egyre inkább úgy tűnik, nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy 2018. szeptemberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai elfogták azt a négy személyt, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. A nyomozók egy ideig azt feltételezték, hogy a volt rendőr, Sz. Tamás ölt, és Miroslav M. sofőrként vett részt a bűncselekményben, ám utóbbi később beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Segítségükre volt még A. Zoltán, az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsová pedig közvetítő lehetett az emberölésben. Erről a rácsok mögött megtörő A. Zoltán beszélt kihallgatóinak, aki szerint a nő összesen hetvenezer eurót fizetett a bérgyilkosoknak. Az asszonyt a nyomozó hatóság összefüggésbe hozta Molnár Péter gútai vállalkozó, illetve az MKP egykori ógyallai régiós politikusa, Basternák László 2010-es kivégzésével is, de ellene és társai ellen két ügyész és Daniel Lipsic volt belügyminiszter, későbbi ügyvéd meggyilkolásának az előkészítése miatt is eljárást indítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint a célszemélyek megfigyelésében rendőrök is részt vállaltak, emiatt a belügyminisztérium illetékesei is segítik a vizsgálódást.
Zsebében voltak a hatóságok
Azt már a nyomozás elején is tudni lehetett, hogy nem A. Zsuzsová az utolsó láncszem az újságíró-gyilkosság elkövetői közül, hiszen neki nem volt személyes konfliktusa Kuciakkal. Fordulat márciusban következett be, amikor váltóhamisítás és adócsalás miatt egy évvel korábban letartóztatott milliárdos oligarchát, Marian Kočnert felbujtással gyanúsították meg az ügyben. A férfi többször megfenyegette a halála előtt Kuciakot, hogy hagyja abba a róla szóló cikkek írását, ám a hatóságok az újságíró feljelentése ellenére sem léptek. Ma már tudjuk, miért: Kočner egy kapcsolatán, Norbert Bödör nyitrai vállalkozón keresztül nyomozásokat akadályozhatott meg, hozzáférhetett a rendőrségi adatbázisokhoz, a lakosságnyilvántartáshoz, a róla író újságírók, vagy épp az ügyeiben eljáró ügyészek adataihoz. Az információáramlás azért folyhatott ennyire könnyen, mert Bödör a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar rokona, ám Kočner más rendőröket, sőt, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott.
Robert Fico a Ján Kuciak-gyilkosság nyomravezetőjének felajánlott egymillió euróval. Fico később belebukott a botrányba. Fotó: AFP
Titkos csevegések
Legalábbis ezek a megdöbbentő információk körvonalazódnak ki a vállalkozó üzenetváltásaiból. Kočner a Threema nevű titkosított csevegőalkalmazáson kommunikált beszélgetőpartnereivel, az ehhez használt telefont pedig Peter Tóth egykori újságíró, a szlovák kémelhárítás volt vezetője adhatta oda a nyomozóknak. Tóth – aki tanúként szerepel az ügyben – sokáig Kočnernek dolgozott és az üzletember megbízásából másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, országgyűlési képviselőket, valamint a szlovák közélet több fontos szereplőjét. Kočner kompromittáló anyagokat gyűjtött ezekről az emberekről, így garantálva a sérthetetlenségét. A politikusok és közéleti szereplők behálózásában nagy segítségére volt a modell külsejű A. Zsuzsová, akinél a gyanú szerint Marian Kočner megrendelte az oknyomozó újságíró halálát. A csaknem hatszáz oldalnyi Threema-üzenetek közül Zsuzsová és Kočner beszélgetései a legfontosabbak a nyomozás szempontjából, igaz, a konkrétumokat mindig személyesen, legtöbb esetben egy golfpályán beszélték meg. Az üzenetekből az is kiderül, a vállalkozó előre tudta, mikor fognak a cégénél razziázni a rendőrök, de valaki részletes információkkal látta el a Kuciak-gyilkosság ügyében zajló nyomozásról is. Kočner neve ugyanis már közvetlenül az emberölés után felmerült, a rendőrség ki is hallgatta, de akkor még elengedték. Kočner a titkosított alkalmazáson keresztül erről a kihallgatásról azt írta Zsuzsovának, hogy a rendőrök bocsánatot kértek tőle, amiért ki kell hallgatniuk, de ha nem tennék, a média meglincselné őket.
Közös nyaralás Bugárral
Örültek annak is, hogy a hatóság elsőként az „olasz szál” irányába indult el: „minden egyes pillanatban újabb meglepi. Ehhez képest a rólad szóló cikkek olyanok, mint a mákszem” – írta a nő az oligarchának, miután a gyilkosság után a sajtóban megjelent Kuciak utolsó cikke az olasz maffia szlovákiai embereinek és a botrányba belebukó Robert Fico kormányának összefonódásairól. Zsuzsová arról is említést tett, hogy várja, mikor fogják Olaszországban keresni a gyilkost. Erre Kočner úgy válaszolt: “kíváncsi vagyok, mivel állnak még elő. Hogy ki áll emögött. Lassan már nem marad más, csak Soros :)”. Később obszcén szavakkal gúnyolódtak Kuciak halálán és az emberölés miatt kibontakozó tüntetéshullám idején azon viccelődtek, hogy mikor avatják szentté az újságírót. Kočner arról is tájékoztatta ismerősét, hogy a Maldív-szigeteken találkozott Bugár Bélával, a Híd elnökével, miután ugyanabban a hotelban szálltak meg. A nagyvállalkozó azt állította, a kormányválság első heteiben tanácsokkal látta el a politikust. Bugár a kiszivárgott hírre először úgy reagált, hogy véletlenül, a reggelinél találkoztak, de csak köszöntek egymásnak, majd elismerte, a kétes hírű üzletember a szlovák közéletről érdeklődött nála.
Lefoglalták az igazságügyi államtitkár telefonját
Mára már az is kiderült, nem Bugár volt az egyetlen szlovákiai politikus, aki összefüggésbe hozható a felbujtással gyanúsított férfival: a különleges ügyészség két ügyésze múlt héten beszélt egy rendkívüli sajtótájékoztatón arról, hogy egyes állami szervek képviselői is kapcsolatban álltak Marian Kočnerrel.
„Nem az a baj, hogy kommunikáltak vele, hanem az, amit mondtak neki, vagy amilyen információkat átadtak neki. Valóban azt ajánlom mindenkinek, akik ebben a kommunikációban érintettek, hogy még most, a nyomozásnak ebben a stádiumában jöjjenek el elmagyarázni tetteiket, mert később jelentős hátrányuk származhat a hallgatásból”
– nyilatkozta az egyik ügyész. Napokkal a sajtótájékoztató után végül több bíró és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Monika Jankovska mobiltelefonját is lefoglalta a rendőrség. A gyanú szerint az érintettek titkos üzeneteket válthattak Kočnerrel. Az üzletember a beszélgetések szerint csak „majmocskának” nevezte az államtitkárt, aki mindent elintéz neki, amire csak szüksége van. Ezzel összefüggésben vizsgálják azt is, hogy miért és kinek a kezdeményezésére hallgatták le a Kočner ellen indított nyomozások felügyeletét ellátó ügyészeket.
Kiárusított igazságszolgáltatás
Zuzana Čaputová köztársasági elnök szintén megszólalt a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Az államfő úgy véli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az igazságszolgáltatás mindössze egy „termék” volt, melyet egyesek megvásárolhattak, ezért néhány személynek politikai és személyes felelősséget kell vállalnia:
„a bűnüldöző szerveket okkal érdekli egy államtitkár és egy olyan személy közötti kommunikáció, akit gyilkossággal gyanúsítanak, és más bűncselekmények elkövetésével is vádolnak. Emiatt elfogadhatatlan, hogy továbbra is az igazságügyi tárca egyik legfontosabb pozíciójában maradjon”
– fogalmazott Čaputová. Az elnökasszony az állampolgároktól azt kérte, hogy ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, hiszen az a társadalom, amelyből ez hiányzik, nem lehet demokratikus. A hatóság legújabb közlése szerint a Kuciak-nyomozás jelenleg olyan stádiumban van, hogy szeptemberben elküldhetik az ügy aktáit az érintett feleknek, és ősszel akár a vádemelésre is sor kerülhet.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
Vezetőkép: MTI/EPA/Matej Kalina
Facebook
Twitter
YouTube
RSS