Klímaváltozás, elvándorlás, fegyveres konfliktusok – Mit és hogyan tehet a Földért a Hungary Helps program?

A környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is – fogalmazott portálunk megkeresésére Azbej Tristan, akit a Föld napja alkalmával kérdeztünk a környezeti hatások és az elvándorlás kapcsolatáról, és a Hungary Helps humanitárius segélyprogram lehetőségeiről. Az államtitkár kiemelte: “a teremtett világ védelmét célzó projektjeink a Föld, a közös otthonunk védelme és a szülőföldön maradás biztosítása melletti elkötelezettséget fejezik ki”.

1970 óta, egy amerikai diák kezdeményezésére ünnepeli a világ a Föld napját, és 1990 óta a világnap alkalmából Magyarországon is minden évben felhívják a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára. A Föld védelmében széleskörű az egyetértés a tekintetben, hogy a klímaváltozás hatásainak legalábbis mérséklésében határozott fellépésre van szükség, hiszen olyan, nem várt hatásokkal is jár, mint az elvándorlás és a migráció. A Föld napja alkalmával éppen ezért a hazai környezetvédelmi intézkedések, az illegális hulladéklerakók felszámolása, az országfásítás, illetve egyéb kezdeményezések mellett a bolygó globális problémakezelését vettük górcső alá. A Hungary Helps Programot a magyar társadalom elsősorban az üldözött keresztények megsegítéséről ismeri, a humanitárius tevékenység ugyanakkor olyan problémákra is ráirányította a figyelmet, amely például a közel-keleti vagy az afrikai konfliktusok hátterében is áll. A humanitárius tevékenység és a Föld védelmének kapcsolatártól Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetőjét kérdeztük.

Az emberi szenvedésnek, a humanitárius válsághelyzeteknek egyik oka sok esetben a környezeti állapot romlása és a klímaváltozás. A Hungary Helps Program az üldözött keresztények támogatása mellett nagyszámú humanitárius projektet indított el az elmúlt években, amelyek abban is közösek, hogy migráció-kibocsájtó régiókat segítenek helyben történő segítségnyújtással. A Hungary Helps témában megjelent közleménye szerint a humanitárius válsághelyzetek felmérésekor fontos vizsgálati szempont, milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi okai lehetnek annak, hogy tarthatatlanná válik az adott régióban kialakuló helyzet, és az emberek Európa irányába indulnak. Mint hangsúlyozzák, a fejlődő országokban, konfliktusok által sújtott területeken az olyan környezeti hatások, amelyek megnehezítik a helyi közösségek boldogulását, lehetnek helyi környezetszennyezésből fakadóak, a klímaváltozás hatásai, vagy társadalmi fenntarthatósági problémák. Magyarország legalább 8 afrikai országban, így Beninben, Etiópiában, Ghánában, Maliban, Mauritániában, Szenegálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ecuadorban is támogat a Föld napjához szorosan kapcsolódó, fenntarthatóságot és környezetvédelmet is szolgáló projekteket.

Azbej Tristan. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A szülőföldön maradás is a Föld érdeke

Azbej Tristan portálunk megkeresésére elmondta: azért indítottak projekteket a Föld védelmének, az éghajlatváltozás mérséklésének a szolgálatában, mert ezt diktálják a Hungary Helps program legfontosabb célkitűzései, az emberi életek megmentése és a közösségek helyben maradásának támogatása. Kifejtette: a környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is.

A teremtett világ védelmét célzó projektjeink a Föld, a közös otthonunk védelme és a szülőföldön maradás biztosítása melletti elkötelezettséget fejezik ki

– fogalmazott, hozzátéve:

ha hozzájárulunk például a vízhiány enyhítéséhez, nem kényszerülnek elhagyni otthonukat azok az embertömegek, akiknek jelenleg a világon nincs hozzáférése egészséges ivóvízhez vagy öntözővízhez.

Az államtitkár megjegyezte: bár a nyugati támogatási programok foglalkoznak fenntarthatósági projektekkel, az elvi alapokban komoly különbség van. 

A mi fő célunk a humanitárius támogatáson keresztül is az emberek megóvása mellett a migráció megelőzése, ugyanakkor a nyugati politikai elitnek utóbbi nem szempont, ők inkább menedzselnék a migrációt. Ez szerintem nemcsak társadalmi és biztonságpolitikai szempontból, hanem fenntarthatósági szempontból is káros és veszélyes

– hangsúlyozta.

Helyben segíteni jobban kifizetődő

Az államtitkár elmondta, hogy számításaik és humanitárius gyakorlatuk szerint “a helyben való segítségnyújtás nemcsak józan és hatékony, de gazdaságilag is előnyös”. Abból a pénzből, amelyből Európában egy betelepített migránscsaládnak fel lehet építeni egy házat, a Közel-Keleten négy-öt, Afrikában akár tíz házat is lehet építeni.

Mi nem a bajbajutottakat indítjuk útnak, hanem segítünk, hogy ne kelljen senkinek elhagynia otthonát, és ez a magyar modell működik: a Hungary Helps Programmal 4 év alatt több mint százezer szükséget szenvedő embernek tettük lehetővé, hogy ősei földjén megmaradjon, vagy ha elmenekülni kényszerült, visszatérhessen otthonába

– jelentette ki.

Nem Budapestről kell megmondani…

Portálunk arról is érdeklődött, hogy Magyarország milyen szakmai háttérre támaszkodhat, amikor egyes programokat indít, lévén hazánkból szemlélve a problémák is távoliak, akár csak az eltérő éghajlati viszonyokat tekintve. Azbej Tristan elmondta: véleménye szerint az államtitkársági apparátus, a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai kutatások mellett a legfontosabb, hogy közvetlen és rendszeres kapcsolatot ápolnak a támogatott közösségekkel.

Nem Budapestről akarjuk megmondani, hogy mire van szükségük, hanem a legautentikusabb forrásra támaszkodhatunk; a szükséget szenvedőktől kérdezzük meg, miben segíthetünk. Ez a közvetlenség párosul a helyben való segítségnyújtással. Mert mi nem a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget visszük oda, ahol arra szükség van

– fogalmazott, hozzátéve: ez szolgálja leghatékonyabban azt, hogy a többek közt éppen az éghajlatváltozás miatt megerősödő, Európára nehezedő migrációs nyomáson enyhíteni lehessen. Arra is kitért, hogy a magyar hozzáadott érték ebben a küzdelemben a világszínvonalú agrártudás, valamint a szintén komoly vízügyi szaktudás becsatornázása civil szervezeteken, kutatókon és a Hungary Helps önkéntesein keresztül. 

Vezetőkép: MTI/Kallos Bea