A német autóipar egyre inkább szövetséget köt Kínával, ami kiváltotta a berlini kormány dühét. Peter Altmaier gazdasági miniszter már odáig jutott, hogy megfenyegette a német autómágnásokat azzal, hogy a cégeket állami ellenőrzés alá vonja. De a gyárosokat sem kell félteni, hiszen ők meg a választási kampány hajrájában kezdtek el gyárbezárásokról és elbocsátásokról beszélni. Ez azért nagyon érzékeny téma, hiszen arrafelé minden az autóipartól függ. Egyszóval nagy balhé van Németországban, amelybe már belekeverték a magyarországi üzemeket is. De nekünk nincs okunk aggodalomra, hiszen Magyarországon nagyon megéri a németeknek autót gyártani.
A világkereskedelem legfontosabb ágazata az autóipar, melynek forgalma messze megelőzi a mezőgazdaságot vagy a kőolaj- és földgáz-termékek piacát. Magyarország a német autóipar farvizén beszállt ebbe a nagy üzletbe, és a termelésünk megközelíti az évi 10 ezer milliárd forintot. A számtalan alkatrészgyártó és beszállító mellett jelen vannak a nagy német autógyárak: az Audi, a Mercedes, az Opel és egy szem japánként a Suzuki. Évek óta beszélnek róla, hogy az autóipar át fog alakulni. Jönnek az elektromos járművek, önvezető és wifi-alapú technológiával, amelyek egymással 5G-hálózatokon kommunikálnak majd. És most már ezek a fejlesztések elkészültek, és elérkeztünk a technológiai fordulóponthoz.
Volkswagen vagy Toyota?
A világ két legnagyobb autógyártó nemzete a német és a japán, míg a két legnagyobb autógyártó cége a Volkswagen, illetve a Toyota. Hozzájuk szeretne felzárkózni Kína, amely már így is a világ legnagyobb autópiaca. Több járművet adnak el Kínában, mint a sokáig világelső Egyesült Államokban. Emellett az ázsiai nagyhatalom rendelkezik a legkiforrottabb 5G-technológiával, amely komoly adu a kezében. Az USA-nak ott van a Tesla, amelybe komoly tőkét invesztált az állam, és a Wall Street-i befektetők dédelgetett kedvence. A Ford és a General Motors is megkezdte a fejlesztéseket, és a nagy techóriások szintén rástartoltak az üzletre. Ismeretes, hogy az Apple és a Google saját önvezető autót fejleszt, míg a SoftBank az Uberrel dolgozik együtt. A jövő nagy üzletében mindenki részt akar venni, és ennek jegyében megindult a nagy világgazdasági kirakós játék. Ki van kivel? Ki kivel szövetkezik és ki kit utál? A válasz nem is olyan bonyolult: az USA Japánt választotta, míg Kína Németországot. Mivel az autóipar a globális gazdaság meghatározó szegmense, ezért egy geopolitikai átalakulás kezdete is ez a most kibontakozó technológiai váltás. Kínában évente kb. 23 millió személyautót adnak el, amelyek mintegy negyede német technológián alapszik. Ezek közül a legmeghatározóbb a Volkswagen, de a BMW is komoly piaci pozíciókkal rendelkezik. Ezzel szemben Amerikában Trump elnök hisztérikus hangnemben szokott nyilatkozni a német autókról, és azzal fenyegetőzik, hogy megvámolja őket. Eközben Abe Sinzó japán miniszterelnök a puszipajtása és sülve-főve együtt vannak, míg Merkel asszony gyakorlatilag nemkívánatos személy a Fehér Házban. És ne higgyük, hogy ezek a diplomáciai viszonyrendszerek függetlenek az autóipartól.
A kínaiak német autógyárakat vásárolnak
A kínaiak ennek az új barátságnak a jegyében elkezdték bevásárolni magukat a német autógyárakba. A Daimler konszernben tavaly év végén szerzett 9,86 százalék tulajdonrészt a kínai Geely autógyár. És a szintén kínai BAIC jelezte a szándékát, hogy ő is venne a cégből vagy 5 százalékot. Egyébként a BAIC-nak és a Mercedesnek már van egy közös gyára Kínában, a Beijing Benz Automotive Co., már évek óta gyártanak közösen autókat, és éppen egy akkumulátorgyárat építenek. Sőt, a németek már ennél is tovább mentek. Sokáig úgy volt, hogy a német autómárkák az Amazonnal és Microsofttal fejlesztenek szoftvereket az autóikhoz, de pár hónapja meggondolták magukat. A BMW és Daimler közös céget hozott létre, és maguk kezdtek el nyílt forráskódú rendszert fejleszteni. A Škoda pedig, amely a Volkswagen csoport tagja, Kínában hozott létre ilyen vállalatot. Úgy tűnik, hogy a német autógyárak beintettek az amerikai technológiai óriásoknak, akik egyébként égnek a vágytól, hogy lenyúlják a globális autóipart. Minket értelemszerűen a német ipar érint, elsősorban ebben vagyunk érdekeltek. A német autóipar tavaly 16,4 millió személygépkocsit gyártott világszerte, közülük 11,2 milliót külföldi telephelyen. Összességében a 2018-ban világszerte épült autók ötöde német. Egyébként furcsa módon a németek mintegy 150 ezer olyan autót is exportáltak Kínába, amelyet az USA-ban gyártottak. A kínai piac azonban nagyon más, mint a többi. A környezetvédelmi problémák miatt szorgalmazzák az elektromos autók használatát. Ennek a követelménynek igyekszik megfelelni a német autóipar.
Németországban is kampány van
Ezen a ponton jutunk el a német belpolitikáig. Úgy tűnik, hogy a német kormány nem örül ennek az új keletű kínai nyomulásnak, és annak se, hogy az autóipar a megkérdezésük nélkül köt globális egyezményeket. Peter Altmaier gazdasági miniszter a napokban kijelentette, hogy a német állam részesedéseket vásárolhat az autógyárakban, azért, hogy megakadályozza a kulcsfontosságú technológiák kiáramlását az országból. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a német kormány és a német autóipar nincs összhangban. Ettől természetesen „kiakadtak” a tulajdonosok, akik nagyon nem szeretnék, ha államosítanák – még ha részben is – a gyáraikat. Altmaier egyébként egészen belejött a nemzeti ipar védelmébe. A vegyiparra, az optikára vagy a zöld technológiákra is kiterjesztené az állami védelmet. A Reuters szerint a gazdasági miniszter kijelentette, hogy: „a ThyssenKrupp, a Siemens, a Deutsche Bank és a német autógyártók túlélése nemzeti jelentőségű, és ezen kulcsfontosságú vállalkozások támogatására szolgáló befektetési alap létrehozását javasolja”.
Kollektivizálási elképzelések
Ezen „kollektivizálási ötletek” miatt a német nagytőkések megindították az ellentámadásukat. Gyárbezárásokkal, elbocsátásokkal fenyegetőznek. Bár nem mondják ki, de ha ez megtörténne, akkor ők szép csendben kivonulnának Németországból. Itt jutunk el a két nagy magyarországi beruházáshoz: a debreceni BMW-hez és a kecskeméti Mercedes-hez. A német nagytőkéhez közel álló újság, a Handesblatt arról cikkezett, hogy ezeket a beruházásokat elhalasztanák. Ezzel kapcsolatban hivatalos értesítés nincs, és a fentieket figyelembe véve ez nem valószínű. Az viszont elképzelhető, hogy az új üzemek már tisztán elektromos autókat fognak gyártani. Sőt, ha tovább folytatódik a német kormány és az autógyártók veszekedése, akkor ezzel még jól járhatunk. Logikusnak tűnik, hogy újabb gyártókapacitásokat hozzanak Magyarországra, mert itt sokkal olcsóbban tudnak termelni, mint otthon.
A Zöldek az új kommunisták
Németországban úgy tűnik, hogy az általános balra tolódás a politikai elitben már kezd krónikussá válni. Ezek az államosítási ötletek nagyon tetszenek a szociáldemokratáknak és a zöldeknek. Ha ezt megcsinálnák, akkor az történne meg, amit még pár éve sem gondoltunk volna soha: nem az NDK lesz olyan, mint az NSZK, hanem fordítva. Eric Honecker államának jellegzetességei jelennek meg Helmut Kohl Német Szövetségi Köztársaságában. Azért reméljük, hogy ez nem így lesz, még ha más területen vannak is erre utaló jelek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS