A rendkívüli küzdeni akarás és Bálizs Bence emberfeletti kaputeljesítménye hosszabbítás utáni győzelmet ért a magyar jégkorong-válogatottnak a Bolzanóban zajló divízió I-es világbajnokságon, így a románok elleni kínos fiaskó ellenére is él a remény a feljutásra!
Különleges előzmények után lépett jégre a magyar válogatott a divízió I-es jégkorong-világbajnokság mai játéknapján, ahol a mieink ellenfele a házigazda Olaszország volt. Két nappal ezelőtt váratlan vereséget szenvedtünk Románia ellen, ráadásul a mérkőzés után komoly hullámokat vetett néhány játékosunk nyilatkozata, amely egyrészt bírálatot fogalmazott meg a szövetségi kapitány személyét illetően, másrészt belső konfliktusokat is sejtettek. Miután újabb hírek nem láttak napvilágot ez ügyben, több tekintetben is kérdőjelekkel telve várhattuk a mai összecsapást.
Ami a hozzáállást illeti, az első másodperctől kezdve kifogástalan volt csapatunk játéka. Élesnek, koncentráltnak látszott a mieink játéka, így a házigazdák nem tudtak érdemben fölénk kerekedni. Pedig minden korábbinál többen gyűltek össze a bolzanói jégcsarnokban, hogy űzzék-hajtsák a hazaiakat, de a szép számú magyar szurkolótábort sem kellett félteni, olykor túlkiabálták a jelentős létszámfölényben lévő hazai drukkereket.
Az első harmad gól nélkül zárult, nem így a második, amelyben Sofron István harciassága vezető gólt eredményezett számunkra (0–1). Különösen értékes volt a vezetésünk annak tükrében, hogy az olaszok komoly fölénybe kerültek, egyre-másra vezették támadásaikat, de sokáig képtelenek voltak betalálni. A játékrész végén azonban két egymást követő emberhátrányt már nem tudunk kivédekezni, a második előny közepén egyenlítettek a taljánok (1–1).
A harmadik harmadban is az olaszok játszottak fölényben, de meglódulásaink veszélyesek voltak, sőt, Ortenszky remek asszisztját Mihály kapásból a léc alá lőtte (1–2). Nem sokáig örülhettünk sajnos, mert szinte azonnal jött az egyenlítés, egy kapu előtti kavarodás végén Bálizs alatt a kapuba kotorták a korongot a kék mezesek (2–2). Az addig is eléggé kemény meccs továbbra is parázs összecsapásokat, szikrázó bodicsekeket hozott, ám újabb gól a rendes játékidőben nem született, így következett a ráadás.
A hirtelen halálban – ahol már három a három ellen folyik a játék – az olaszok kétszer is megugrottak, Bálizs mindkétszer hatalmas bravúrral védett, egyszer fejjel (!), ám a végszó a miénk volt, Hári János passzából Varga közelről betalált, így hosszabbítás után miénk lett a győzelem! A helyzetünk a románok elleni vereség és a többi keresztbe verés okán így sem a legoptimálisabb, de még él a remény. Amennyiben holnap legyőzzük Szlovéniát, akkor egy év kihagyás után ismét ott lehetünk a világelitben!
Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS