Koszovó a függetlenségét harcok és áldozatok árán szerezte meg, de csak munkával tudja megtartani és növelni – hangsúlyozta Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Pristinában országa függetlenségének tizenötödik évfordulója alkalmából. A koszovóiaknak tisztelniük kell a múltjukat, meg kell emlékezniük azokról, akik a függetlenségért harcoltak, annak előnyeit viszont már nem tudják élvezni – jelentette ki. Másrészt szem előtt kell tartani, hogy a fiatalokra és a jövő nemzedékekre egy jobb országot kell hagyni – tette hozzá.
Albin Kurti kijelentette:
Koszovó több dologra is büszke lehet, például arra, hogy az európai országok közül itt vannak a legszélesebb körű jogai a nemzeti kisebbségeknek.
A függetlenség tizenötödik évfordulója alkalmából katonai és rendőrségi díszszemlét tartottak Pristinában, és a parlament is ünnepi ülést tartott.
Európa legfiatalabb államának tizenöt év alatt sem sikerült rendeznie viszonyát Szerbiával.
Koszovóban 1998-1999-ben fegyveres összecsapások voltak a szerbek és a koszovói albánok között. A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek kíméletlen etnikai tisztogatásba kezdtek az albánok ellen.
Koszovó kilenc évvel később, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a tíz évvel ezelőtti megállapodás legfontosabb pontjai a mai napig nem teljesültek.
A nemzetközi közösség az utóbbi hetekben a korábbinál is intenzívebben követelte a két féltől, hogy találjon megoldást a helyzetre, és fogadja el a kapcsolat rendezését célzó, úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leállhat mindkét ország európai integrációja, és a külföldi befektetések is megcsappanhatnak. A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök legközelebb február 27-én ül tárgyalóasztalhoz Brüsszelben.
Forrás és fotó: MTI
moliere
2023-02-18 at 17:59
Az amerikai központú világuralom adta a kezetekbe a “függetlenséget”, amellyel nem tudtok mit kezdeni. Csak azért vagytok “ország”, mert a fent említettek ezzel ütni akartak egyet Szerbián, amivel ütni akartak egyet Oroszországon. Meg általában mindenkin, aki szembe mer velük szállni, meg akarták ismertetni a lehetőségeiket.
Harc? Lónak a lengő fasza. Megnyúztatok néhány szerb gyereket, megerőszakoltatok néhány kislányt, aztán menekültetek a hegyeken át Nyugat-Európába. Segélyre. Mindenki ismeri a koszovói fajtátokat, még az albán albánok is. Senki nincs elragadtatva tőletek, egy része a világnak meg kábé pont rosszul van, ha koszovóit lát. Két dolog van tele koszovóalbánnal Svájcban. A Raiffeisen Super League és a szövetségi büntetésvégrehajtás intézményei. Agysebész… bankelnök… fejlesztő mérnök… nos az nem nagyon van.
egon samu
2023-02-18 at 13:56
Micsoda hös!
A NATO szétbombázta Szerbiát és Horvátországot, hogy létre hozhassák a mafiaállamot Koszovo néven. Addig és azután is fegyverkereskedelemböl, Nyugatra kihelyezett prostikból és segélyekböl élnek.
Ez a Balkánon Ukrajna szerepét játsza: elöretolt helyörség az oroszbarát független Szerbia ellen. Csak ott a csicskások szerepét az ukranácik egy leszerzödött ripacs vezetése alatt játszák.
Észre kellene már venni, hogyan rabolják a haladó imperialisták egyik országot a másik után…
Ungarn über alles !
2023-02-18 at 09:00
nagypapi én úgy emlékszem a mesében az volt hogy a jóságos Nato-bácsi adta nekik ajándékba…
Orientál
2023-02-17 at 18:35
A lószart ,persze az USA és a brit politika miatt vettétek el szerbektől a Rigómezőt.
Hesslerezredes
2023-02-17 at 17:39
Magyarként – az elrabolt Erdély után – valahogy nem tudok az albánok oldalára állni, viszont meg tudom érteni a szerbeket.
És még jobban meg tudnám érteni a szerbeket, ha a szerbek a Vajdaság felét visszaadnák nekünk mondjuk a Ferenc József csatornáig.
Ezzel le tudnánk zárni a múltat végleg és egyúttal a hátunkat egymásnak tudnánk vetni.
Mert előbb-utóbb, de inkább előbb, ez vár ránk is és a szerbekre is.