Kettős célja van a legújabb, Magyarországot elítélő európai parlamenti jelentésnek: nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy ne fizessék ki a hazánknak járó uniós forrásokat, másrészt lejáratni a magyar kormányt – nyilatkozta a Pestisrácok.hu megkeresésére Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő jegyzi a legfrissebb, Magyarországot elítélő európai parlamenti jelentést, amelyet 433 igen, 123 nem szavazattal 28 tartózkodás mellett fogadott el brüsszeli Tisztelt Ház. Az összes jelenlévő magyar baloldali képviselő is igennel voksolt a jelentésre. A dokumentum tételesen felsorolja, hogy Magyarországon a strasbourgi testület szerint nem megfelelően működik a többi között az alkotmányos és választási rendszer, továbbá az EP aggódik a vallásszabadság, a gyülekezési szabadság, és az egyenlő bánásmódhoz való jog miatt. Cseh Katalin a Momentum EP-képviselője üdvözölte a jelentést és felszólalásban úgy fogalmazott: a jelentés arról szól, hogy
Magyarország immár nem teljes értékű demokrácia.
Megszámolni is nehéz, hogy 2010 óta hány felszólalásban, jelentésben mondták ki Magyarországról, hogy nem demokrácia.
A legemlékezetesebbek a Tavares-jelentés és a Sargentini-jelentések voltak. Ez utóbbinak volt jogi következménye is, ugyanis megindult hazánkkal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárás, amelynek következménye legrosszabb esetben az unióból való kizárás lehet. Ez a folyamat egyébként azóta teljesen kifulladt.
A Pestisrácoknak nyilatkozó Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója leszögezi: a legújabb, Magyarországot elítélő jelentésnek nincs jogi következménye, alapvetően a politikai zsarolásról szól:
Az Európai Bizottság a napokban hoz döntést a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséről, a Parlament szankciópárti baloldali többsége viszont azt szeretné elérni, hogy az EB továbbra is visszatartsa ezeket a pénzeket.
– fejti ki Kovács Attila.
Ismert, Navracsics Tibor a napokban azt mondta, hogy amennyiben pozitív döntés születik, ezek a pénzek a jövő év első harmadában meg is érkezhetnek. A tárcavezető többször is hangot adott annak, hogy a hazánkkal szembeni alapvetően ellenséges brüsszeli hangnem ellenére bízik a megállapodásban, ugyanis az Európai Bizottság nem politikai testület. A magyar kormány pedig hajlandó orvosolni az EB által például a hazai közbeszerzések esetében megjelölt problémákat.
Kérdés, hogy a bizottság képes-e elfogulatlan döntést hozni, a testületben helyet foglaló biztosok közül ugyanis többek számos esetben bizonyították, hogy lesújtó politikai véleménnyel vannak a magyar kormányról. Kovács Attila szerint a jelentés másik célja, hogy kellemetlen helyzetbe hozza, lejárassa a magyar kormányt. Tegyük hozzá, az Európai Bizottság számos tagjában felkorbácsolhatóak a negatív érzések Magyarországgal szemben. Azt azonban az uniós pénzek kifizetéséről szóló döntés fogja megmutatni, hogy mennyire sikerül ez.
Nyitókép: facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS