Megállás nélkül, saját sérelmeivel ostromolja a hatóságokat és a bíróságokat Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere. Schwartz 2011-ben, egy a Demokratában megjelent cikk kapcsán jelentette fel minden létező fórumon Ravasz Tibor fideszes önkormányzati képviselőt, aki akkor az ajkai önkormányzatra és a polgármesterre nézve igen csak kellemetlen ÁSZ jelentés részleteiről számolt be a lapnak. Schwartznak nem elég, hogy „ejnye-bejnyével” megúszta a hivatali autója használata kapcsán felmerült visszaéléseket, most az ezért őt számon kérő képviselőt citálja bíróságok elé fáradhatatlanul. Teszi mindezt ráadásul polgármesterként, a képviselő-testület felhatalmazása nélkül, a város pénzéből. A feljelentgetés, pereskedés a Demokrata cikk miatt hatodik éve tart, de a jelek szerint Schwartznak, ha közpénzt kell költeni, semmi sem drága.
A fülemüle per az „Ajkáról ki se fogy a nóta” című írással kezdődött, amely Demokrata című hetilapban jelent meg 2011 augusztus 17-én. A két oldalas cikk számtalan ajkai specialistának mondható jogsértésre, furcsaságra mutatott rá, mások mellett a meghurcolt és elbocsátott nemzeti érzelmű pedagógusok ügyén át az Állami Számvevőszék hivatalnál lefolytatott vizsgálatáig, amelyet követően 6,5 millió forinttal bírságolták meg az ajkai önkormányzatot a közbeszerzési törvény megsértése miatt. Az ÁSZ vizsgálat azt is kiderítette, hogy valami nagyon nincs rendben a hivatali autóhasználat körül Ajkán. A menetleveleket 70 százalékát ugyanis ugyanazon női kézírással vezették. A polgármester által használt autót olyan hivatali dolgozók nevére is kiírták, akik az adott napon nem dolgoztak, és még az sem volt probléma, ha az illetőnek nincs vezetői engedélye. Mivel az ÁSZ jelentést a fideszes képviselők nem kaphatták meg, abba csak betekinthettek, Ravasz Tibor a vele készült interjú során a Demokrata újságírójának kérdésére felvetette, fiktív menetlevelek utalnak arra, hogy a polgármester szabálytalan magáncélú autókázását papírozták le így. A szabályzat ugyanis tiltja, hogy a hivatali autókat magán célra vegyék igénybe – ez alól persze lehet kivételt tenni, indokolt esetben, közérdekből, jegyzői engedéllyel.
Sem a Demokrata szerkesztősége ellen, sem a cikket jegyző újságíró ellen nem indított sajtó-helyreigazítási pert a szocialista polgármester, sőt, hogy tovább menjünk, egyáltalán nem is küldött helyreigazítási kérelmet a szerkesztőségnek. Ellenben úgy döntött, hogy a számára kellemetlen írásért az általa „legkedveltebb” fideszes önkormányzati képviselőn veri el a port, hiszen ő volt a cikkhez készült interjú egyik alanya. Néhány nappal a lap megjelenése után rendőrségi feljelentést tett Schwartz Béla, mint Ajka város polgármestere zaklatás és hamis vád miatt Ravasz Tibor ellen. A feljelentést zaklatás ügyében az Ajka Városi Ügyészség, hamis vád miatt a Veszprémi Nyomozó Ügyészség megszüntette. A túlérzékeny városvezető „rágalmazással és becsületsértéssel” is bepróbálkozott, az ügyet ebben a tárgyban a fővárosi VI. Kerületi Rendőrkapitányságra utalták. Itt is megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. A cikkben ugyanis felvetéseket fogalmaztak meg, amelyek ráadásul a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai és a már említett ÁSZ jelentés alapján jogosak is voltak. Schwartz nem nyugodott bele az újabb sikertelen kísérletbe és panasszal élt a nyomozás megszüntetése ellen, amit az illetékes ügyészség megalapozatlanság miatt elutasított.
A kör itt még nem zárult be, a busás védői díjért dolgozó jogászok a polgármestert vélhetően kiokosították, így végül bedobták a pótmagánvádat. Az Ajkai Járásbíróság kapta a „hálás” feladatot 2015-ben, de ők is úgy látták, hogy cikkben leírt felvetések hátterében valós jogsértések állnak, amit az ÁSZ is kifogásolt, nem történt se rágalmazás, sem becsületsértés és bűncselekmény hiányában felmentették a vádlott városatyát. Ravasz Tibor épp fellélegzett volna, amikor – persze a polgármester fellebbezése nyomán – a Veszprémi Törvényszék hatályon kívül helyzete az ítéletet és kimondta, hogy az újságíró által leírtakra vonatkozóan a bizonyítást le kell folytatni. Miután azonban Schwartz Béla elfogultsággal vádolta meg az Ajkai Járásbíróságot, a megismételt eljárás átkerült Veszprémbe.
Itt járunk 2017 március 21-ének délelőttjén, amikor a „végtelen történet” szereplői hol az unalomtól nyúzott arccal – hiszen már ezerszer elmondták ugyanazt – hol kínjukban vigyorogva hallgatják a polgármester titkárnőjének magyarázkodását, hogy mit keres 70 százalékban az ő kézírása a menetleveleken, hogyan jegyezhetett be oda olyan hivatali dolgozót, akinek még jogosítványa sincs, és egyáltalán mit kerestek nála a hivatali autók slusszkulcsai, amikor nem járműügyintéző és a hivatali gépjárművek kirendelése egy másik belső vagyongazdálkodással foglalkozó szervezet feladata volt …
A bíróságon a jegyző néha össze-vissza beszélve a gépjárműhasználatról előadta, hogy akkor az kihez is tartozott és mikor, és nem érti neki miért is kellett volna azzal foglalkoznia, hogy az Állami Számvevőszék megállapította, visszaélések történtek a menetlevelek vezetésénél.
Schwartz Béla egyébként nem is vitatta, hogy a hivatali autóval járt fel a parlamentbe, ami ugye magán célú útnak számít, de szerinte megtehette, mert a jegyző megengedte. Egyszer azt mondják – szóban engedélyezte, aztán meg azt, hogy írásos rendelkezés nélkül a pénzügy nem tudta volna kezelni a térítési kötelezettséget, ugyanis a magán utakat utólag meg kellett téríteni. A városvezető azt sem tagadta, hogy gyorshajtásai miatt háromszor is megbírságolták az önkormányzatot, de gyorsan hozzátette, hogy amint erről tudomást szerzett ő bizony kifizette, még azt is, amikor nem ő vezette az autót, csak azért, hogy „fizesse ki már azt is valaki”.
Továbbra is nyitott kérdés, ha mindezek a magánjellegű utak teljesen szabályosak volt – szóbeli vagy írásos jegyzői engedéllyel – akkor mi szükség volt a fiktív menetlevelekre, hogy olyan dolgozókra szignáljanak ki utakat, akiknek még csak jogosítványa sincs.
A tyúkper ezen tárgyalásának végkifejlete végképp hab a tortán. Gyakorlatilag kiderült, hogy a cikkben szereplő állítások már nem lesznek igazolhatók, ahogy az sem, amiért a polgármester pereskedik, miszerint az újságíró Ravasz Tibor sugalmazására valótlant írt volna, ugyanis az összes olyan dokumentumot, menetlevelet, amiről eme perek szólnak a hivatalban már leselejtezték, azaz kidobták, megsemmisítették. Még a tárgyalást vezető bírónő sem értette, miért pont az érintett dokumentumokat selejtezték le, amikor jól tudták, hogy ők indítottak jogi eljárásokat, amelyeknek ezek a menetlevelek a tárgyi bizonyítékai.
A bírónő azért tett egy kósza kísérletet és a következő tárgyalásra, ami majd szeptemberben lesz, bekért minden olyan iratot, ami a magánutakról szól. A polgármester még odamondta a jegyzőnek, hogy „nincs meg”, „semmi sincs meg”, mire a jegyző is közölte a bírónővel, hogy előre jelzi, nem valószínű, hogy lesz bármilyen erre vonatkozó dokumentáció, hiszen tudják, selejteztek… De elektronikus archívum, valami nyilvántartás csak van, vagy abban is selejteztek? – kérdezett vissza a törvény őre, de erre már nem jött válasz. Schwartz Béla azért megjegyezte, hogy „ítéljék már el ezt a Ravaszt, eztán legyen ennek vége”.
A vége – no ez az, amiről senki sem tudja, mikor jön el, szeptemberben még csak folytatás, aztán első fokú ítélet, amit Schwartz megint megfellebbezhet, ha megkedvelte volna a bíróságra járást és éppen nem lenne más programja jövőre. Ravaszt Tibort Schwartz Béla ezen az ügyön kívül, négy továbbiban is feljelentette. Végül is, ha a büdzsé bírja … Azért egyszer érdemes volna összeszámolni, hogy akár csak ebben az ügyben a hat év alatt lefolytatott perek költsége, és az ügyvédi költség mennyiben fájt az ajkai adófizetőknek …
Vezető kép: MTI/Nagy Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS