Tulajdonképpen akár hálásak is lehetünk a szocialisták legújabb zöldremázolt kamukampányának, hiszen így sokkal több figyelmet kaphat az az egyedülálló magyar szabadalom, amelyet Székesfehérváron dolgoztak ki talajtani szakértők. A történelem süllyesztőjében szépen lassan alámerülő MSZP végső agóniájában sem mulaszt el ott ártani, ahol csak lehet, így terjesztették el, hogy Székesfehérváron már levegőt sem lehet venni, a városlakók bele fognak fulladni a szennyvízbe, a kormány pedig Európa pöcegödrévé teszi Magyarországot. Mindebből természetesen semmi nem igaz. Az igazság valójában az, hogy a Székesfehérváron kidolgozott és szabadalmazott eljárás révén konkrét termőtalajt hoznak létre korábban meddő területeken. Ottjártunkkor a kisérleti telepen a kolontári vörösiszap-tragédia helyszínéről származó talajban csicsóka nőtt. Ezeket az egyedülálló eredményeket akarják tönkretenni a szocialisták, mert – jobb ötletük nem lévén – erre alapozták egész választási kampányukat, holott jobban tennék, ha hatalmi mániájukon felülkerekedve hagynák dolgozni a magyar szakembereket. Rájuk és hasonlóan ötletes fejlesztéseikre sokkal nagyobb szükségünk van, mint hamis hangon hisztériázó szocialista politikusokra.
Abban semmi újdonság nincs, hogy a történelem süllyesztőjében lassan, de biztosan alámerülő MSZP, illetve az elvtársakat még mindig bő nyállal kiszolgáló baloldali csahosmédia számára semmi sem szent, ha a hatalom megszerzéséről van szó. Ez történik Székesfehérvár esetén is, ahol az idei év talán legbénább kampányában kenik össze magukat saját hazugságaikkal a szoci politikusok és újságírók. A témaválasztás sem igazán eredeti, inkább olyan, amit a legegyszeribb kétbites szoci szavazók is megértenek elsőre. Budapesten ilyen volt a “patkányozás”, Székesfehérváron pedig most a “szarozás”. Illetve “szennyvíziszapozás”. A szocik kamukampányának lényege röviden annyiban foglalható össze, hogy egy, a ’70-es években megnyitott székesfehérvári agyagbányába hordják Európa összes szennyvizét, a Fidesz pöcegödröt csinál az országból, és hamarosan belefulladunk a szennybe. A kampányarcok a szocik két főkolomposa, a mindenhez is értő Korózs Lajos népbiztos és talajtani szakértő, és társa, Ujhelyi István, uniós maradványképviselő és talajtani szakértő, akik június óta igyekeznek botrányt csinálni az ügyből; így jobbnak láttuk, ha személyesen is ellátogatunk a helyszínre, és megnézzük, mi is a valóság. Megdöbbentő. Megdöbbentő, mennyit hazudnak a szocialisták és propagandakiadványaik.
Évtizedes kutatómunka, magyar szabadalom
A történet tehát egy agyagbányáról szól, Székesfehérvár határától több kilométerre, ahol felhagytak már a bányászattal, a földbe vájt lyukkal viszont valamit kezdeni kellett. A hatóságok utasításai szerint a bányát fel is töltötték úgynevezett inert anyagokkal, olyan hulladékokkal, amelyek a földbe kerülve nem szennyezik a talajt. Az egyszerűség kedvéért nevezhetjük mondjuk ezeket az anyagokat sittnek. A hatóság ugyanakkor azt is szerette volna, ha visszaállítják az agyagbánya helyén az eredeti termőtalajt is, hiszen valamikor szántóföld volt a helyén. A probléma csak abból adódott, hogy az agyagbánya anyaga meddő, termőtalajt ezért valahonnan máshonnan kellett volna szállítani. És itt jön a magyar leleményesség, amelyet magyar talajtani szakértők dolgoztak ki, és amely külföldi szabadalmi bejegyzés előtt áll. Ennek lényege, hogy a terméketlen talajból szerves hulladék és különböző talajjavító összetevők hozzáadásával konkrét termőtalajt állítanak elő. Hogy többek között miért is korszakalkotó az elképzelés, elég csak arra gondolni, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófa helyszínét is rendezni lehetne a segítségével. A maróan lúgos vörösiszap, amely több embernek is súlyos sérülést okozott a katasztrófa idején, a megfelelő keverési eljárás révén akár termőre is fordítható: a kísérleti telepen ottjártunkor éppen csicsóka nőtt a vörösiszapos talajban. Erről persze mélyen hallgatnak a szocik. Ahogyan hallgatnak arról is, hogy hazánkban több tízezer hektárra tehető azon területeknek a száma, ahol vagy az emberi beavatkozásnak, vagy más természeti hatásoknak köszönhetően ma nem nő semmi. Meddő, kiégett tájsebek. Ezen területeket a kezelésnek köszönhetően ismét termőre lehetne fordítani, és úgy termelni meg a biomasszát például, hogy közben nem terheljük meg az értékes mezőgazdasági területeket. Nem beszélve a klímaváltozás elleni küzdelemről, amelyben az erdőtelepítés kiemelt helyen áll.
A város tüdeje lesz a terület
Hallgatnak aztán arról is a szocik, hogy a terület már rekultivált részén erdő van, így nemhogy mérges-büdös gőzeivel szennyezné Székesfehérvár levegőjét ez az eljárás, hanem hamarosan a város tüdeje lesz a terület. Aztán elhallgatják a szocialista politikusok azt is, hogy a talaj keverésének helyszínén ugyan valóban kellemetlen a szag, de száz méterre már szinte alig érezni. Aki ott járt, az tudja. Korózs Lajos – aki információink szerint soha életében nem járt a telep területén – viszont azt hazudja, hogy orrfacsaró a bűz Székesfehérváron, miközben több kilométerre van az egykori agyagbánya a város határától. A 168 Óra lejáratócikke egyenesen bűzimportról beszél. Érdekes, hogy a talajkészítés évek óta folyik a területen, de ez csak most, júniusban, a közelgő helyhatósági választások alkalmával tűnt fel a szociknak. Eddig tehát nem volt büdös, nem volt káros, csak mostantól várhatóan októberig. Nem beszélnek a szocialisták azoknak a kutatóknak az évtizedes munkájáról, kisérleteiről sem, akik kidolgozták az eljárást, és akik csicsókát termesztenek a vörösiszapos talajban. És lehetne folytatni tovább a sort…
A szennyvíziszap nem hulladék, hanem nyersanyag
Érdemes azonban kitérni arra a kérdésre: lehet-e, szabad-e külföldi szennyvíziszapot Magyarországon felhasználni – hiszen legjobban ebbe próbálnak kapaszkodni Ujhelyiék. Nos, nyilván jobb, ha a magyar szennyvíziszapot használják. Más oldalról a magukat zöldre mázoló vörösök annyira sem értik a hulladékfeldolgozás filozófiájában beállt változásokat, hogy felismerjék: mára a hulladékok egy részét már nyersanyagként kezelik. A szelektíven gyűjtött papír, üveg, műanyag nyersanyagok. És abban az esetben, ha újrahasznosul, akkor a szennyvíziszap is nyersanyag, amiből termőtalaj lesz. Különös, hogy amiatt nem tiltakoznak a szocik, ha külföldről hozzuk be feldolgozásra a papírhulladékot vagy az üveget. Pedig ez napi gyakorlat. Ha Magyarországon termőtalajt tudnak készíteni a szennyvíziszapból, és ezzel termőre fordítanak meddő területeket, akkor talán némileg mellékes, hogy honnan jön a szennyvíziszap. De mindegy is, hiszen szeptembertől nem hoznak külföldről szennyvíziszapot; ezt a kormány is, de a székesfehérvári cég is vállalta. Van viszont egy magyar szabadalom, amely iránt már külföldről is érdeklődnek. És van még néhány szocink, akik jobban tennék, ha hatalmi mániájukon felülkerekedve hagynák dolgozni a magyar szakembereket, ugyanis rájuk és fejlesztéseikre sokkal nagyobb szükségünk van, mint szocialista politikusokra.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu (a képen a vörösiszapos talajban növő csicsóka látható)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS