Pesti Srácok

Legsötétebb nap: ezentúl csak ideológiai meggyőződésből lehet hazát árulni, pénzért már nem

Legsötétebb nap: ezentúl csak ideológiai meggyőződésből lehet hazát árulni, pénzért már nem
Che Guevara meggyújtja Sartre szivarját /Fotó: Critical-theory.com

Tegnap nem sokkal éjfél előtt a kormánypártok benyújtották a parlamentnek a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, ami a költői cím ellenére pusztán arról szól, hogy a magyarországi globalista lerakat munkatársai ezentúl csak ideológiai alapon dolgozhatnak Magyarország ellen. Pénzért nem, illetve ha mégis, azzal rendkívül sokat kockáztatnak. Nem erkölcsileg (az amúgy sem érinti őket), nem büntetőjogilag, hanem a zsebük tartalmára megy ezentúl a játék.

A kormánypártok ráéreztek a politikai hadviselés legfontosabb szabályára, oda kell ütni, ahol az fáj. Ez pedig a magyarországi baloldal esetében a pénztárca. (Lásd még: Puzsérnak sem lenne semmi baja Hont Andrással, ha a centrumot valóban megképző Öt nem az ő zsebéből venne ki pénzt.) A beterjesztett törvényjavaslat, aminek indokoltságát a kolléga ITT egy kifejtős fogalmazás keretében részletesen ismertette, nem kertel: ha mindenképpen Magyarország ellen akarsz dolgozni, ellenséges dezinformációkat szeretnél terjeszteni, akkor azért ezentúl nem fogadhatsz el mindezért cserébe külföldről javadalmazást. Ingyen kell kiszolgálnod Brüsszelt, Moszkvát, Berlint, Washingtont, Bucurestit, Isztambult, Dubai-t stb.

A hidegháború alatt a nyugati értelmiség szovjet társutasaiban mindig kevésbé bíztak Moszkvában, mint a rendes, fizetett ügynökökben. Mert a társutasok, az ideológiai meggyőződésből vagy kalandvágyból Szovjetunió apologétáinak szegődött Sartrék és Hemingway-ek bármikor megtalálhatják imádatuk új tárgyát. Aki viszont zsetonért szolgál, az hű marad a lebukásig.

Világszerte elkezdtek fellépni az NGO-knak álcázott hálózatok ellen. Véget értek a nyugalmas idők, az úgynevezett világrendváltás, a befolyási övezetek és a szövetségi rendszerek át- és újraszervezésének közepén megengedhetetlen, hogy ezerszám dolgozzanak alig fedett ellenséges ügynökök és kémek egy szuverén nemzetállam területén.

PestiSracok facebook image

A jogi környezet nekik kedvezett korábban, hiszen meglehetősen kockázatmentes volt valamely ellenséges államnak mondjuk egy civilnek mondott jogvédő szervezetet finanszírozni, akik utána már belföldről premizálhatták azokat az ügynököket, akik pl. a véderő fellazításával, terroristák ellen fellépő szolgálatokkal szembeni kampányokkal, az államba vetett bizalom aláásásával foglalkoznak. És mielőtt nagyon izgatottá válna a kedves (és esetleges) ellenzéki olvasó, hogy miket írok a Telexről, most Izraellel példálóztam, ahol szintén korlátozni akarják a NGO-knak álcázott, európai kerülővel iráni és katari pénzekből működő hálózatok működését.

Marad tehát az ideológiai meggyőződés a hazaáruláshoz.

Részünkről kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából, fel kell adni a zöld rendszámos Teslát és az évente 8-10 hétnyi, konferenciának álcázott luxusnyaralásokat.

(A nyitóképen a Szovjetunióból már kiszeretett, Kubával még ismerkedő, éppen randizni kezdő, ideológiailag nagyon meggyőződött Sartre látható szivarral és Che Guevarával)
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.