Az ötödik Orbán-kormány tizenegy minisztere a keddi parlamenti ülésen letette az esküjét, Orbán Viktor felszólalásában pedig elmondta, hogy melyik minisztertől mit vár, és milyen kihívások állnak a kormány és a világ előtt is. A kormányfő kiemelte, hogy egy geopolitikai átrendeződésnek vagyunk a tanúi. Az országgyűlési képviselőktől azt kérte, hogy támogassák a kormány munkáját, hiszen most nem lehet széthúzni. Előtte a képviselők többek között döntöttek az Alaptörvény módosításáról, immáron a tizedik alkalommal, de a pedagógussztrájkkal kapcsolatban is hoztak határozatot, miszerint sztrájk miatt nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, és nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. A napirend előtti felszólalásokban pedig szó volt arról, hogy miért nem lesz külön egészségügyi minisztérium, miben nyilvánulnak meg a kormány környezetvédelmi törekvései, és a Momentum frakcióvezetője miért nem tudja, hogy milyen tervei vannak a kormánynak a következő négy évre.
Orbán Viktor kedden délután hivatalosan is bemutatta új, immár ötödik kormányának tagjait. Bár nem először tesz eleget a köztársasági elnök kérésének, de mégis páratlan ez a magyar történelemben, hiszen ilyen egységes támogatás nem állt még föl kormány mögött.
A megelőlegezett bizalmat a kormánynak teljesítenie kell. Nehéz lesz, mert a szomszédban háború van és járvány a világban, Brüsszelből pedig nem számíthatunk segítségre
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Még soha nem láttam akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint most
– jelentette ki Orbán Viktor.
A veszélyek a bizonytalanság és a háborúk korát éljük. A XXI. század legnagyobb geopolitikai átrendeződése is folyik, miközben az EU ma nincs kirobbanó formában. Késlekedést látunk, Európa vezetését zavaros ideológiák jellemzik és kapkodás. Nem lehet most széthúzni. A minisztereket a bizottságok meghallgatták és elfogadták
– részletezte a kormányfő.
Varga Juditnak vétójoga lesz valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben. A brüsszeli viták során eddig is határozott képviselője volt a magyar álláspontnak, ezt a jövőben is kérjük tőle
– jegyezte meg a kormányfő.
Pintér Sándorral tizenhat évet szolgáltunk együtt és példás pontossággal teljesítette egyre növekvő feladatait eddig is. Helyreállította a közbiztonságot, csökkentette a bűnözést, a rendőrséget megfiatalította. A rendőrviccek kora lejárt
– jelentette ki Orbán Viktor, aki hozzátette: a belügyminiszter megszervezte a közmunkarendszert, ami sokat segített az embereknek visszatalálni a munka világába.
Pintér Sándor bármely állami rendszer megszervezését elvégzi, ilyen volt például az operatív törzs is, nem is olyan régen. Bízzuk rá a legnehezebb területek irányítását
– fűzte hozzá a kormányfő.
Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete. Az Alaptörvényben rögzített eszméket váltsa valóra, ezt várjuk tőle
– mondta a miniszterelnök-helyettesről Orbán.
Csák János tárcáját jövőügyi minisztériumnak kellene neveznünk. A családpolitika, kultúra, a felsőoktatás is ide tartozik. Összetett feladat vár Önre. Klebelsberghez hasonló ember szükséges erre a posztra
– jegyezte meg Orbán Viktor.
Varga Mihálynak köszönhetően gyorsan tudtunk reagálni a járvány okozta gazdasági megmérettetésre. Görögországot és Portugáliát is sikerült megelőznünk. A háború is próbatétel elé állít minket. Tartsa fenn a költségvetés és a gazdasági növekedés közti egyensúlyt, így tudunk fejlődni. Erre kérjük fel Varga Mihályt
– folytatta a miniszterelnök.
Palkovics miniszter úrnak jutott a legbonyolultabb feladat. Az energetikai rendszert igazítsa a kor szelleméhez, de figyelnie kell közben a környezetvédelemre is és az innovációra
– jegyezte meg a kormányfő.
Nagy István az agrártárcát kapta. Magyarország húszmillió embert képes ellátni élelmiszerrel. A nemzeti vidékfejlesztési támogatások rakéta módjára emelkednek majd. A kommunizmus okozta hátrányt leküzdhetjük. Globális élelmiszerválság áll a küszöbön, amit ki kell védenie a miniszternek. A magyar vidék számít Önre
– tette hozzá a miniszterelnök.
Arra kérjük Navracsics Tibort, hogy a tudását állítsa a kormány szolgálatába. 2006 után éveken át frakcióvezető volt, aztán miniszterként nagy szerepe volt abban, hogy 2010-től újra tudtuk szervezni az államot
– folytatta a kormányfő.
Biztonság, védelem, elrettentés, hadsereg. A hazánk szomszédságában kirobbant háború bizonyítja, milyen jól tettük, hogy fejlesztettük a hadügyet. Szalay-Bobrovniczky Kristóf felel ennek a továbbviteléért
– mutatta be új miniszterét Orbán Viktor.
Rogán Antal fogja a kormányzati döntések mögött álló indokokat elmagyarázni. Legyen világos mindenkinek, hogy mit miért teszünk
– folytatta.
Lázár Jánost országépítési minisztériumot vezet majd tulajdonképpen. Az állami erőforrások szabályos elosztása, a polgári jó ízlés képviselete az építményeknél, és az új építési szabályok létrehozása is feladata. Isten hozta újra a kormányban
– mondta régi/új miniszterének Orbán.
Nagy Márton feladata hogy az ország fejlődését innovatív gazdaságpolitika mentén intézze. A miniszter úr korábban a jegybank alelnöke volt, most erre a tudására szüksége lesz
– folytatta.
Szijjártó Péter a tőle megszokott fáradhatatlansággal végezze a munkáját, keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. Legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb! Ön fog Paks II-ért is felelni
– kérte Szijjártót Orbán.
Gulyás Gergelynek az egész országot kell látnia. Hangolja össze a minisztériumok működését. Erre a feladatra kap újabb négy évet. Ez a minisztérium egy villámhárító is
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Számítunk a képviselő urak és hölgyek támogatására
– zárta beszédét Orbán Viktor, majd közösen elénekelték a Himnuszt.
Korábban a napirend előtti felszólalásokkal indult az ülés
Jakab István elnöklésével vette kezdetét a mai Országgyűlés. A napirendi előtti felszólalásokat az LMP képviselője, Csárdi Antal kezdte, aki azt kérdezte, mit tett a kormány azért, hogy ne inflálódjanak el a bérek. A képviselő szerint egy hét alatt érezhetően drágult az alapvető élelmiszerek ára.
Áprilisban a fehér kenyér ára tíz százalékkal drágult
– mondta Csárdi példaként.
Ez azt jelenti, hogy az emberek bére napról-napra veszít az értékéből. Bár a benzin és a gázolaj árát befagyasztották, de ez nem a kormányt terheli, hanem a vállalkozásokat, ami igaz a befagyasztott élelmiszerárakra is. Az alapvető élelmiszerek áfáját kellene öt százalékra csökkenteni, a drágulás ütemét ez tudná lassítani, a közalkalmazottak bérét pedig inflációkövetővé kell tenni
– javasolta Csárdi Antal.
Tállai András válaszában elmondta Csárdinak, hogy az inflációról nem a kormány tehet, az az egész világot és különösen Európát terheli.
Európa elhibázott energiapolitikát követ, ezért energiaválság alakult ki, és háború tört ki a szomszédban
– hívta fel a figyelmet az államtitkár. A magyar kormány jóval több intézkedést tett az árak visszaszorítása érdekében, mint más államok vezetése. Az a vád, hogy reálérték-csökkenés van, nem igaz Tállai szerint, hiszen a minimálbér és a nyugdíj is emelkedett. Az inflációnövekedésben pedig tévesen állította Csárdi, hogy Magyarország az élmezőnyben van, mert például Lengyelországban magasabb az infláció – hívta fel a figyelmet Tállai.
A környezetvédelemről beszélt a Párbeszéd, miközben dugók vannak és leszerelt kukák
A Párbeszéd politikusa, Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a környezetvédelemhez tartozó területek négy minisztérium alá fognak tartozni a jövőben, ami szerinte probléma, az energiaellátásunk miatt pedig fontos lenne a megújuló energia. Szerinte nem most kellene elkezdeni az átállást, hanem ezt már rég el kellett volna kezdeni.
A turisztikai fejlesztésekre sokat költ a kormány, de nem úgy fejleszt, hogy védje a természetet. Önálló zöldhatóság nincs, mert megszüntette a kormány
– emlékeztett Szabó. Az állatvédelem is szóba került, mert Szabó szerint nincs, aki betartassa a törvényeket, ezért sok még mindig az állatkínzás.
Bodó Sándor válaszolt Szabó Rebekának; az államtitkár elmondta, hogy az állatvédelemből és a környezetvédelemből az ellenzék mindig politikát csinál.
A százötvennégy éves Főkertet megszüntette a főváros, rengeteg kukát leszereltek, hatalmasak a közlekedési dugók. Ennek fényében elég sportszerűtlen az ellenzék, hiszen csak beszélnek a környezetvédelemről és mutogatnak. Az EU élvonalába tartozó értékeket vállalunk
– emlékeztetett.
Az elektromos autók száma is egyre nő, bevezettük a zöld államkötvényt
– hívta fel a figyelmet.
Az állatvédelem terén sincs szégyellnivaló, a civil szervezetekkel szorosabban össze kell majd a jövőben fogni
– összegzett Bodó Sándor.
Tovább kell növelni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók bérét
Szabó Sándor az MSZP részéről azt kifogásolta, hogy például nem lesz külön egészségügyi minisztérium. Kitért arra, hogy az egészségügyben dolgozók ki vannak zsigerelve, nincsenek megbecsülve. Több egészségügyi szervezet jelezte: most, hogy hamarosan megszűnik a felmondási tilalom, újabb felmondási hullám lesz. Az orvosok és az ápolók bérkülönbsége pedig óriási. A pedagógusokra is kitért Szabó: szerinte az ő bérüket is tovább kellene növelni, mert a fizetésük megalázóan alacsony, ezért egyre kevesebben vannak.
Ha el akarják kerülni az összeomlást, cselekedjenek
– kérte a kormánytól az MSZP képviselője.
Rétvári Bence elmondta: eddig is arra törekedtek, hogy erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljék az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is.
A szocialista kormányzások alatt tizenötezer pedagógust és hatezer egészségügyi dolgozót tettek utcára
– emlékeztetett az államtitkár. Az egészségügyi bérfeszültséget tekintve elmondta: hetvenkét százalékkal nőtt a az ápolók fizetése, az orvosok bére pedig két és félszeresére növekedik.
Arra fogunk törekedni, hogy tovább növeljük az ápolók fizetését. 357 ezer forintot keres most egy OKJ-s végzettségű ápoló, amíg a szocialista kormányzás alatt 160 ezer forintot vittek haza
– hangsúlyozta Rétvári Bence.
A Momentum szerint kiszámíthatatlanság van
A Momentum részéről Fekete-Győr András szólalt fel és elmondta, hogy a kormánypárti képviselőknek nincs fogalma arról, hogy mit fog tenni Orbán Viktor.
A parlamentben szembesülnek vele
– tette hozzá. Szerinte a magyar emberek bizonytalanságát kellene csökkenteni.
A Magyar Közlönyt böngészték az emberek a járvány alatt, hogy kinyithat-e a vendéglátós, mennyi jegyet adhatnak el a színházak. Most pedig a katás vállalkozók foghatják a fejüket, mert lehet, hogy megszűnik ez az adózási forma. Még meg sem alakult a kormány, de már fenyegetik a vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat, civileket
– sorolta zagyvaságait a Momentum bukott elnöke.
Orbán Balázs válaszában elmondta: Orbán Viktor már elmondta beszédében a parlamentben korábban, hogy mit tervez a következő négy évben; az, hogy ezen a Momentum nem vett részt, nem azt jelenti, hogy nincs kiszámíthatóság és terv. Példaként említette, hogy a családpolitikát folytatja a kormány, a munkahelyeket és a nyugdíjak reálértékét megőrzik – igyekezett fényt gyújtani Fekete-Győr fejében az államtitkár.
Többféle módon segítjük a háború sújtotta területet
A háború is téma volt a parlamentben: Szijjártó Péter elmondta, hogy súlyos kockázatot jelent a szomszédos országoknak, ha háború van a határ másik oldalán, ezért is vagyunk érdekeltek a békében. A külügyminiszter hozzátette, hogy nem szállítunk fegyvereket, mert célponttá válhatunk. Minden menekültet fogadtunk és segítünk. Azt pedig kikérte magának a politikus, hogy egyesek összemossák a migránsokat a szomszédból érkező menekültekkel.
A szomszédnak van, a migránsoknak nincs joguk bejönni Magyarországra
– szögezte le.
Kijevben vállaljuk egy új kórház megépítését, sebesült ukrán katonák ellátását és gyerekek speciális ellátását
– tette hozzá.
A belső menekültek ellátása érdekében Kárpátalján nagy mennyiségű mobilház kiszállítását vállaltuk. A Nemzetközi Vöröskereszt Magyarországról koordinálja a tevékenységét, aminek az az oka, hogy mi nem szállítunk fegyvert és nem is szállítanak rajtunk keresztül, ezért itt biztonság van
– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Döntöttek a képviselők az új kormány szerkezeti kereteiről
Elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat az Országgyűlés. A sürgős tárgyalásban megvitatott jogszabálycsomagot 136 igen szavazattal, 45 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény alapján tizenegy tárca áll fel. Ezek közül újnak tekinthető a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Építési és Beruházási Minisztérium, amelyek részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyébe lépnek, valamint a Miniszterelnökségből történő kiválással jönnek létre.
A kormány a miniszterek sorát kiegészíti olyanokkal, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segítik őket. Egységesülnek a miniszterekre vonatkozó rendelkezések, így az új szabályozás értelmében azok a miniszterek, akik nem vezetnek önálló minisztériumot, ugyanolyan jogállású miniszterek lesznek, mint akik egy-egy tárca élén állnak.
A törvény szétválaszt eddig együtt kezelt területeket. Ilyen a szociális és a nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősség, vagy az, hogy az oktatásért való felelősség helyett a köznevelésért és a felsőoktatásért való felelősség jelenik meg. A gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősség és a gazdaságpolitikáért való felelősség eddig külön-külön szerepeltek a jogrendszerben, mostantól azonban összevonva lesznek, makrogazdasági megalapozásért való felelősségként. A törvény önálló felelősségi körként hozza létre a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely eddig a külpolitikai szakterület részét képezte. Az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat a kulturális diplomáciáért felelős miniszter fogja gyakorolni. A vízi létesítményekkel kapcsolatos feladatok az állami beruházásokért felelős miniszterhez kerülnek, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el.
Módosul az országgyűlési törvény is, lehetővé téve, hogy a plenáris üléseken a kormányfő helyett a miniszterelnök politikai igazgatója válaszoljon interpellációkra vagy kérdésekre, és tanácskozási joggal részt vegyen az Országgyűlés ülésein, ha rendelkezik képviselői megbízatással.
Átmeneti szabályokat fogadott el a Ház a veszélyhelyzet megszűnésére
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűntével a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ami átmeneti rendelkezések bevezetését teszi szükségessé. Az erről szóló jogszabályt 136 igen szavazattal, 45 nem ellenében fogadta el a Ház.
- Az idősgondozás segítése céljából elindul a Gondosóra-program, amely egy segélyhívó eszközt és egy hozzá kapcsolódó távfelügyeleti és diszpécserszolgálatot nyújt az időseknek. A jogszabály tartalmazza az ehhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat.
- A törvény megteremti a munkaerő képzését támogató GINOP program végrehajtásához szükséges szabályokat.
- Emellett fenntartja a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó, veszélyhelyzet alatt kialakított szabályokat.
- Ugyancsak tovább alkalmazhatók az önfoglalkoztatók támogatására kialakított veszélyhelyzeti szabályok.
- Három hónapig lehet még forgalmazni otthoni használatra gyorsteszteket, utána ismételten csak az egészségügyi szolgáltatók végezhetnek koronavírus-teszteket.
- A jövőben már nem érvényesül az automatikus házi karantén szabálya a magáncélú külföldi utazásról hazatérőkre, és az a szabály is megszűnik, hogy erre az időszakra nem jár táppénz.
Változnak a pedagógussztrájk szabályai is, a módosítás érinti az elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák ötven százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül, a diák saját oktatási intézményében. A jogszabály tartalmazza a szankciókat arra az esetre, ha a munkavállaló nem a törvényben szabályozott sztrájkjogával él, hanem más okból tagadja meg a munkát.
Elfogadták az alaptörvény tizedik módosítását
A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával az Országgyűlés. A képviselők 136 igen és 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást. A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen és 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS