Lukácsi Katalin és Bőtös Botond – A részeg ember meg a biciklije

Egykori fideszesek próbálták elfoglalni az R56 kocsmát, de szerencsétlenségükre az R56 nem egy háborús erődítmény, hanem csak egy kocsma, ahol pénzért ihat az ember, és még kinyomtatott internet is van azok kedvéért, akiknek a telefonja nem fogja a wi-fi jelet. Az egykor jobboldali Magyar Nemzetből még a 2000-es években szakmai nívótlanság miatt kirúgott, majd bosszúból újkommunistának elszegődött Bőtös Botond és a 2010-ben az SZDSZ-szel szövetkező MDF-ből (videó ITT és ITT) előbb a KDNP-hez, majd inkább a sorosista civilekhez átkúszó Lukácsi Katalin kormányellenes eszköztárában mára csak a váratlan helyen fényképezkedés maradt.

A harmadik kétharmad után nem nagyon maradt más a haladók perifériára szorult, lassú elfeledésre ítélt fontoskodóinak, mint egymásba kapaszkodva úgy tenni, mintha még számítanának. Igazság szerint unjuk az újságíróként már rég megbukott, majd bloggerként is egyre kevésbé foglalkoztatott Bőtös Botondot, aki mindenütt árnyéknácikkal próbál hadakozni, hogy úgy tegyen, mintha szükség lenne rá. Neki köszönhetően már mindenki tudja, hogy a haladó demokraták IFA-platókra akarják fellapátolni a kormánypárti emberek kivégzett holttesteit, de nagyjából ekkora teljesítményre volt szabadalmaztatva az Átlátszó bloggere. Persze próbálta még olyasmikkel észrevétetni magát, hogy a nyílt társadalom és a fundamentalista iszlám híveként teljesen normálisnak nevezte a nyugati világ elleni iszlamista tömeggyilkos merényleteket, de láthatóan fogy a puskapor.

Lukácsi Katalin sincs sokkal jobb helyzetben. A harmincévesen még mindig ösztöndíjból élő aktivista a közösségi médiában önkezűleg tárja a nagyközönség elé magánéleti megkeseredettségének és nárcizmusának bizonyítékait, és nemrég maga kürtölte világgá azt is, hogy fogalma sincs, miből fog élni az ösztöndíja közelgő lejárta után. A haladó sajtó olykor még próbálja „a KDNP-ből kilépett politikus” eposzi jelzővel eladni Lukácsit (aki egyébként sosem volt politikus, csak pártalkalmazott), mint aki a kereszténység valódi letéteményese a kormánnyal szemben. Ezek a sajtókísérletek azonban egyre ritkulnak, és valószínűleg már Lukácsi sem fűz komoly reményeket a saját hitelessége maradékának megtartásához. Így aztán az élkeresztény lángoszlopként hirdetett hordószónoknak nem derogál együtt pózolni egy tömeggyilkosságokat pártoló, a lakosság elleni terrorban reménykedő kommunistával.

Bőtös és Lukácsi éppen az R56-ot ostromolják fontoskodva, csak hát se erőd, se védők, se háború. (kép forrása: csehszlovakkem.tumblr.com)

Eltévesztett időzítés

Olyanok ők ketten, mint amikor a részeg ember meg a biciklije együtt mennek haza, és nem lehet eldönteni, hogy melyik próbál melyikre felülni. Így toppantak be az R56-ba, feltehetően abban a hitben, hogy megdöbbenést és dühöt váltanak ki. A PestiSrácok.hu stábjából éppen senki sem tartózkodott ott, így végül nem tudjuk, mit váltottak ki, de azért bízunk benne, hogy ilyen ellenzéki szempontból vészterhes időkben sem távoztak fogyasztás nélkül. A május 1-jei Polbeat óta a kinyomtatott internet is hozzáférhető a helyszínen, csatlakozhattak hát a papíralapú wi-fihez, így a felszereltségre igazán nem lehetett panaszuk.

Nem voltak viszont elégedettek a fogadtatással, illetve annak hiányával, miután nem találtak ott minket. Vélhetően arra számítottak, hogy a provokálásért cserébe kidobják őket, ami után el lehet játszani az áldozatot, ami a kommunisták legfőbb képessége, amikor nincsenek hatalmon.

Fuck you Pesti Sracok, egyszeruen senkik vagytok, nem orzitek a szaros kuplerajotok, antifa-katko tamadas a naci sasfeszekben!!!

– harsogta a tumblr-oldalán Bőtös Botond, a háborús pszichózisa által teljesen maga alá temetett egykori újságíró. Egy kocsmán persze nem nagyon van mit őrizni, bejön a vendég, kiszolgálják, iszik és fizet; ebbe csak kisstílű kommunisták, alkalmas történelmi helyzetben Lenin-fiúnak meg ávósnak álló nímandok tudnak többet belelátni. Az ilyen jelekből látszik, hogy a kommunisták sosem változnak meg, ugyanolyanok, mint 1919-ben és 1945–1990 között. Akkor is harcolni akarnak, ha nincs kivel, hiszen ilyenkor elég csupán nácinak kikiáltani valakit, és már jöhet is a platós IFA. Mindennek a kínosságát csak fokozza az a gyermeteg erőlködés, hogy valaki az „antifa” jelzővel írja le magát 2018-ban, amikor a haladó politikai elit éppen egy másik tömeggyilkos ideológiát, a kommunizmust igyekszik minden eszközzel tisztára mosni.

Kedves Katalin és Botond! Ez a taktikai érkezés most sajnos nem vált be. Legközelebb érdemes tájékozódnotok, hogy olyankor hozzátok el a kamukeresztény–kommunista ökumenikus koalíciótokat, amikor mi is ott vagyunk. Addigra azt is eldönthetitek, hogy melyikőtök a legerősebb, az esélyes jelölt.