Pesti Mese: A kiegyezés partyfővárosa
2013 szilveszterén történelmi pillanatokat él át a Kedves Olvasó! Éppen a PestiSrácok.hu Budapest-rovatának első posztját tartja szemmel a szájbertérben! Ez a rovat a Pesti Mese, reméljük pestieknek, budaiaknak és a fővárosukra büszke vidéki PS-fanoknak is bejön majd. Íme Ambrózy Áron rovatmanifesztumnak is felfogható írása arról, hogyan lett százötven év alatt ennyire kúl hely Budapest!
AMBRÓZY ÁRON - PestiSrácok.hu
Noha a nevet először Batthyány Lajos vetette papírra a szabadságharc alatt, hivatalosan mégis idén ünnepeljük Budapest születésének 140. évfordulóját. Mindenki számára ismert, hogy 1873-ban - a kiegyezés után 5 évvel - Buda, Pest és Óbuda egyesüléséből jött létre Budapest. Nem véletlenül esik ez az időpont ilyen közel az osztrák-magyar kiegyezéshez.
A kiegyezés során nemcsak Magyarország adta fel a függetlenségét, hanem a Habsburg birodalom is lezárta egységesítő törekvéseit és visszahátrált az 1723-ban beiktatott Pragmatica Sanctioig. Egységes birodalom helyett államszövetség, dualista berendezkedés, a jól ismert Osztrák-Magyar Monarchia.
Ennek a dualista rendszernek fontos eleme lett a „ikerfőváros” koncepciója. A "Bécshez méltó fővárost Magyarországnak!" álmot Andrássy Gyula kormánya tette valósággá. 1870-ben a fejlesztési munkálatok koordinálására létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa alakította ki Budapest, illetve Budapest belvárosának a mai arculatát. A közlekedési hálózattól kezdve, a Duna szabályozásán át az belvárosra oly jellemző lakóépületek többségét.
Budapest identitásának meghatározó része, hogy a függetlenségünket, illetve az államszövetségben elfoglalt helyünket szimbolizálta. Egyenrangú Magyarország, egyenrangú Budapesttel, egy európai metropolisznak megfelelő pezsgő kulturális élettel. Kiváló példa erre a Bécsi Operaházat szinte egy az egyben lemásoló Magyar Állami Operaház vagy a Pesti Vigadó.
140 évvel később az identitásunkat már nem Béccsel, hanem Európai, leginkább Közép-Európa fővárosaival szemben határozzuk meg. Melyik főváros a legmenőbb? Hol rendeznek konferenciákat? Hova lehet meghívni legdivatosabb művészeket, tárlatokat? És legfontosabb kérdésként hova ruccannak át a brit hátizsákos turisták egy hosszú hétvégére elkölteni egy halom pénzt. Ebben a versenyben minden ellenkező híresztelés dacára Budapest igen kedvező pozíciót foglal el. Ahogy a kiegyezés után az Operaházban a bécsihez méltó csillogást sikerült varázsolni, ma a Nagykörúton belüli rész Európa egyik legkedveltebb szórakoztatóipari helyszíne. A Boráros tértől a Jászai Mari térig tartó szakasz a 21. század Operaháza.
Jellemzően, ha egy beszélgetés során előkerül ez a téma, akkor az összevetésben a kortárs Budapestnek mindig felróják, hogy mindez nem tervezetten, nem szándékosan alakult így. Nem volt Fővárosi Közmunkák Tanácsa, aki 24 millió pengőből létrehozta volna azokat a romkocsmákat, melyekben gyakorlatilag – némi túlzással élve - Európa minden második fiatalja már megfordult egyszer. De tényleg baj van ezzel? Építeni mindenki szeret, ugyanakkor a 21. század nem a központilag meghatározott és megvalósított dolgoktól működik, hanem az egyéni kezdeményezőkészségtől, a jó helyzetfelismeréstől és a kreatív megoldásoktól. Felesleges a Fővárosi Közmunkák Tanácsával Pesti Vigadót építeni, mert egy jó szemű vállalkozó egy lerobbant bérházból megcsinálja.
Budapestnek, ezen belül is a Nagykörúton és a budai körúton (Margit Krt. - Attila út) belüli résznek még sok-sok fejlődésre van szüksége. Most jó irányba halad, ha senki nem a világot akarja megváltani, hanem csak élni, szórakozni, dolgozni akar itt, akkor Budapest az Európai Uniónak nevezett „államszövetség” méltó ikerfővárosa lesz. Talán már ma is az.
