Pesti Srácok

Gyurcsány is vallomást tesz a 2006-os rendőrterror miatt indult per tárgyalásán

Gyurcsány is vallomást tesz a 2006-os rendőrterror miatt indult per tárgyalásán

Prominens tanúk meghallgatásával folytatódik idén a 2006-os események miatt eljárás alá vont rendőri vezetők és társaik pere. Úgy tudjuk, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa február közepétől márciusi végéig több ismert tanú kihallgatását tervezi. Meghallgatják például Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, akit éppen a brutális rendőrterror miatt jelentettek fel terrorizmus gyanújával, továbbá a 2006-os események megismerésében nagy szerepet vállaló Civil Jogász Bizottság volt tagjait, Gaudi-Nagy Tamást és Morvai Krisztinát, de vélhetőleg újból meg kell jelennie a bíróság előtt a tévéostrom rendőri hibáinak feltárását vizsgáló Ignácz-bizottság vezetőjének is.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Bene László, Gergényi Péter, Dobozi József és 14 társuk pere holnap folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Büntetőügyük még 2006. szeptember 17-ére nyúlik vissza, amikor is országszerte kormányellenes tüntetések sorozata kezdődött néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A Parlament előtt, valamint a Kossuth téren eleinte több tízezres tömeg követelte az akkori miniszterelnök és kormánya lemondását. Később a tüntetők egy csoportja Toroczkai László vezetésével szeptember 18-án az éjjeli órákban megostromolta a Magyar Televízió székházát, melynek során jelentős károkat okoztak az épületben. Az összecsapás során több, a székházat védő, rosszul felszerelt rendőr súlyos sérüléseket szenvedett. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. Az egyenruhások sok tüntetővel, illetve vétlen járókelővel szemben aránytalan mértékben, szükségtelenül és törvénysértően alkalmaztak túlzott erőszakot. Az események után azonban hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőröket – néhány kivétellel – nem lehetett azonosítani, így csak nagyon kevés rendőr ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig.

PestiSracok facebook image
tömegoszlatás 2006 mti

Brutálisan lépett fel a rendőrség 2006. október 23-án

A Gyurcsány-kormány elleni tüntetéssorozat az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján „csúcsosodott ki”, hiszen már a délutáni óráktól összecsapások voltak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlést tartott. A megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő ártatlan civilek összekeveredtek a tüntetőkkel, és a rendőrség az egyesült tömeget egyként kezelve kezdett oszlatni és alkalmazott túlzott erőszakot. A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt és 33-an szorultak kórházi kezelésre. A gumilövedékek miatt a tüntetések két résztvevője a fél szemére megvakult. A mai napig az sem derült még ki, hogy kik juttatták kórházba a Fidesz egykori szóvivőjét, Révész Máriuszt, akinek a lapockáját is eltörték. A tüntetők, illetve a vétlen járókelők közül sokan indokolatlanul kerültek előzetes letartóztatásba.

A kormányváltás hozott fordulatot

A 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt fordulat, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket, emellett a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást indított, melynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi József, a REBISZ volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg. Perük 2013. szeptember 17-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A törvényszéken hamarosan tanúvallomást tevő Gyurcsány Ferenc a 2006 őszi események során, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel. Továbbá a volt kormányfő többször kijelentette azt is, hogy szerinte a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el 2006 őszén. Szerinte a "rendőrség a dolgát végezte, amikor a közterek békéjét helyreállította”. A szintén meghallgatásra váró Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás - akik a Civil Jogász Bizottság tagjaiként próbálták feltárni a több mint nyolc évvel ezelőtti eseményeket - ugyanakkor a rendőri vezetők felelősségén kívül az egykori miniszterelnök felelősségét is felvetették. Morvai olyan nyilatkozatokat is tett, hogy 2006-ban embervadászat történt, Gyurcsány „kezéhez vér tapad” és „börtönben lenne a helye”.

Gyurcsány és párttársai 2013. szeptember 17-én a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: gaudinagytamas.hu

Terrorizmus miatt jelentették fel Gyurcsányt

Ugyancsak súlyos megállapításokat tett a 2010-es kormányváltás után Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerinta rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte, "Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.” Balsai magyarázatul hozzátette: „A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.”A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a TV nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A jelentés hangsúlyozta, megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást levezénylő rendőri vezetők “nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák“. A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A Balsai munkáját segítő Völgyesi Miklós 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást.

Ignácz-bizottság vezetője szerint Gergényiék vágóhídra küldték a rendőröket

Úgy értesültünk, hogy jó eséllyel Kiss Károly tanácselnök újra be fogja idézni az Ignácz-bizottság névadóját is. A nyugalmazott vezérőrnagy tavaly áprilisban már tett vallomást, akkor elmondta, hogy az általa vezetett bizottság megállapította, hogy hibák sorozata vezetett a tévészékház feladásához. Kutakodásuk fő célja az volt, hogy kiderítsék, miért nem sikerült megvédeni a Magyar Televízió székházát, és miért sérült meg több száz rendőr. Ignácz István súlyos hibának tartotta, hogy az épület főlépcsőjéhez vezényelt, rosszul felszerelt baranyai századot bízták meg a székház védelmével. A tábornok úgy vélte, a székházostrom „erős fekete napja volt a rendőrségnek”, hozzátéve, hogy vágóhídra küldték bajtársait. Szerinte a rendőrség "vereséget szenvedett”. Hozzáfűzte azt is: a baranyai századot a parancsnokok annak ellenére küldték – sisak és pajzs nélkül – a székházhoz, hogy tudták, mi vár rájuk. Azt sem értette az egykori kiváló vizsgáló tiszt, hogy miután a Kossuth tér már szinte teljesen kiürült, miért nem vezényelt át több csapaterőt a Szabadság téri eseményekkel tökéletesen tisztában lévő vezetés. Ignácz István ugyanis megerősítette azokat a korábban tett vallomásokat, miszerint Gergényi Péter és a többi vezető élőben nyomon követte az eseményeket a Hír TV közvetítéséből.

Címlapfotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.