Pesti Srácok

Gyurcsány is vallomást tesz a 2006-os rendőrterror miatt indult per tárgyalásán

Gyurcsány is vallomást tesz a 2006-os rendőrterror miatt indult per tárgyalásán

Prominens tanúk meghallgatásával folytatódik idén a 2006-os események miatt eljárás alá vont rendőri vezetők és társaik pere. Úgy tudjuk, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa február közepétől márciusi végéig több ismert tanú kihallgatását tervezi. Meghallgatják például Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, akit éppen a brutális rendőrterror miatt jelentettek fel terrorizmus gyanújával, továbbá a 2006-os események megismerésében nagy szerepet vállaló Civil Jogász Bizottság volt tagjait, Gaudi-Nagy Tamást és Morvai Krisztinát, de vélhetőleg újból meg kell jelennie a bíróság előtt a tévéostrom rendőri hibáinak feltárását vizsgáló Ignácz-bizottság vezetőjének is.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Bene László, Gergényi Péter, Dobozi József és 14 társuk pere holnap folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Büntetőügyük még 2006. szeptember 17-ére nyúlik vissza, amikor is országszerte kormányellenes tüntetések sorozata kezdődött néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A Parlament előtt, valamint a Kossuth téren eleinte több tízezres tömeg követelte az akkori miniszterelnök és kormánya lemondását. Később a tüntetők egy csoportja Toroczkai László vezetésével szeptember 18-án az éjjeli órákban megostromolta a Magyar Televízió székházát, melynek során jelentős károkat okoztak az épületben. Az összecsapás során több, a székházat védő, rosszul felszerelt rendőr súlyos sérüléseket szenvedett. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. Az egyenruhások sok tüntetővel, illetve vétlen járókelővel szemben aránytalan mértékben, szükségtelenül és törvénysértően alkalmaztak túlzott erőszakot. Az események után azonban hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőröket – néhány kivétellel – nem lehetett azonosítani, így csak nagyon kevés rendőr ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig.

PestiSracok facebook image
tömegoszlatás 2006 mti

Brutálisan lépett fel a rendőrség 2006. október 23-án

A Gyurcsány-kormány elleni tüntetéssorozat az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján „csúcsosodott ki”, hiszen már a délutáni óráktól összecsapások voltak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlést tartott. A megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő ártatlan civilek összekeveredtek a tüntetőkkel, és a rendőrség az egyesült tömeget egyként kezelve kezdett oszlatni és alkalmazott túlzott erőszakot. A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt és 33-an szorultak kórházi kezelésre. A gumilövedékek miatt a tüntetések két résztvevője a fél szemére megvakult. A mai napig az sem derült még ki, hogy kik juttatták kórházba a Fidesz egykori szóvivőjét, Révész Máriuszt, akinek a lapockáját is eltörték. A tüntetők, illetve a vétlen járókelők közül sokan indokolatlanul kerültek előzetes letartóztatásba.

A kormányváltás hozott fordulatot

A 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt fordulat, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket, emellett a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást indított, melynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi József, a REBISZ volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg. Perük 2013. szeptember 17-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A törvényszéken hamarosan tanúvallomást tevő Gyurcsány Ferenc a 2006 őszi események során, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel. Továbbá a volt kormányfő többször kijelentette azt is, hogy szerinte a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el 2006 őszén. Szerinte a "rendőrség a dolgát végezte, amikor a közterek békéjét helyreállította”. A szintén meghallgatásra váró Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás - akik a Civil Jogász Bizottság tagjaiként próbálták feltárni a több mint nyolc évvel ezelőtti eseményeket - ugyanakkor a rendőri vezetők felelősségén kívül az egykori miniszterelnök felelősségét is felvetették. Morvai olyan nyilatkozatokat is tett, hogy 2006-ban embervadászat történt, Gyurcsány „kezéhez vér tapad” és „börtönben lenne a helye”.

Gyurcsány és párttársai 2013. szeptember 17-én a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: gaudinagytamas.hu

Terrorizmus miatt jelentették fel Gyurcsányt

Ugyancsak súlyos megállapításokat tett a 2010-es kormányváltás után Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerinta rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte, "Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.” Balsai magyarázatul hozzátette: „A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.”A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a TV nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A jelentés hangsúlyozta, megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást levezénylő rendőri vezetők “nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák“. A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A Balsai munkáját segítő Völgyesi Miklós 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást.

Ignácz-bizottság vezetője szerint Gergényiék vágóhídra küldték a rendőröket

Úgy értesültünk, hogy jó eséllyel Kiss Károly tanácselnök újra be fogja idézni az Ignácz-bizottság névadóját is. A nyugalmazott vezérőrnagy tavaly áprilisban már tett vallomást, akkor elmondta, hogy az általa vezetett bizottság megállapította, hogy hibák sorozata vezetett a tévészékház feladásához. Kutakodásuk fő célja az volt, hogy kiderítsék, miért nem sikerült megvédeni a Magyar Televízió székházát, és miért sérült meg több száz rendőr. Ignácz István súlyos hibának tartotta, hogy az épület főlépcsőjéhez vezényelt, rosszul felszerelt baranyai századot bízták meg a székház védelmével. A tábornok úgy vélte, a székházostrom „erős fekete napja volt a rendőrségnek”, hozzátéve, hogy vágóhídra küldték bajtársait. Szerinte a rendőrség "vereséget szenvedett”. Hozzáfűzte azt is: a baranyai századot a parancsnokok annak ellenére küldték – sisak és pajzs nélkül – a székházhoz, hogy tudták, mi vár rájuk. Azt sem értette az egykori kiváló vizsgáló tiszt, hogy miután a Kossuth tér már szinte teljesen kiürült, miért nem vezényelt át több csapaterőt a Szabadság téri eseményekkel tökéletesen tisztában lévő vezetés. Ignácz István ugyanis megerősítette azokat a korábban tett vallomásokat, miszerint Gergényi Péter és a többi vezető élőben nyomon követte az eseményeket a Hír TV közvetítéséből.

Címlapfotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.