Magyarország EU-konform törvényekkel is gátat szabhat a gazdasági bevándorlásnak

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, valamint az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait, és megállapította: Magyarországnak lehetősége van módosítani, valamint kiegészíteni a hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal. A központ leszögezte, hazánk eddig például nem alkotta meg a "biztonságos származási országok" listáját, és nem élt a "gyorsított eljárás" lefolytatásának lehetőségével. Előbbi segítségével a magyar hatóságok jogosan tagadhatnák meg egyes országokból érkező menekültek kérelmét, a hazai szabályozás szélesítésével, pontosításával pedig Magyarország hatékonyabban utasíthatná vissza a megalapozatlan menekültügyi kérelmeket - közölte az Alapjogokért Központ. Ismert, az utóbbi két esztendőben hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült az Európai Unió és Magyarország, a magyar kormány lépéseket kezdeményez a gazdasági bevándorlókkal szemben.

SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu

Miután a magyar kormány kinyilvánította: mielőbb új hazai szabályozást kell alkotni a politikai menekültstátusra vonatkozóan, mérföldkő lehet az Alapjogokért Központ témában született legfrissebb elemzése. A központ ugyanis megvizsgálta a hazai, valamint az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait, és megállapította: Magyarországnak lehetősége van módosítani, valamint kiegészíteni a hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal.

"A vonatkozó EU-s irányelvek lehetőséget adnak arra, hogy a tagállamok megalkossák a „biztonságos származási országok” listáját, valamint, hogy egyes esetekben „gyorsított eljárást” alkalmazzanak menekültügyekben – amely lehetőségekkel eddig a magyar jogalkotó nem élt" - tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a központ. Álláspontjuk szerint annak sincs akadálya, hogy az Országgyűlés kiszélesítse a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályozást."A gyorsított eljárással és a menekültügyi őrizettel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az EU-s irányelvekben olyan fogalmak is szerepelnek, mint a „közrend”, „köz- és nemzetbiztonság”, „közegészségügy”, amelyek a hatályos magyar menekültügyi jogszabályokban nincsenek átvéve vagy elég pontosan kifejtve. Pedig ezen kategóriák egyértelműbb vagy részletesebb szabályozása hatékonyabbá teheti az eljárások lefolytatását, valamint a megalapozatlan menekültügyi kérelmek visszautasítását. Az esetleges módosítások során a jogalkotónak természetesen figyelemmel kell lennie a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különös tekintettel a visszaküldés tilalmára, például ha a menekült üldöztetésnek van kitéve származási országában" - hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ.

A biztonságos származási országok listájának megalkotásával Magyarország átlátható feltételrendszert alakíthatna ki azon országokról, amelyekből érkező menekültek kérelmét a hatóságok megtagadhatnák. Egy új szabályozás segítségével gyorsított eljárást lehetne lefolytatni a nemzetbiztonságra, közrendre veszélyt jelentő bevándorlókkal szemben.

Ismert, az utóbbi két esztendőben hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült az Európai Unió és Magyarország.A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint egy év alatt drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma Magyarországon, amely még a hivatalt is meglepte. Tavaly csak 856 menekült érkezett legálisan Magyarországra, miközben 41 921-re rúgott az illegálisan bevándorlók száma. Tavaly Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után hazánk volt az ötödik a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában.

Végh Zsuzsanna, a BÁH elnöke ismertette, a menedékjogi kérelmek számának növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve sokan anyagi nehézségek miatt választják hazájuk elhagyását.A menedékjogkérők több mint fele gazdasági okok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket. A menedékjogot kérelmezők nagy részének azonban nem Magyarország jelenti a célországot, sokan még a menedékjogi eljárás alatt elhagyják az országot.

A gazdasági bevándorlást és a migrációs nyomást enyhíteni szeretné a magyar kormány, ezért a Fidesz tegnap benyújtotta a parlamentnek a bevándorlásról szóló politikai vitanapra vonatkozó kezdeményezését. Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a "Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra" című vitanap-kezdeményezésüket indokolva közölte: két év alatt hússzorosára nőtt Magyarországon a politikai menedékjogot kérők száma, ám nagy részük „nyilvánvalóan nem politikai üldözött”, hanem megélhetési céllal érkezett bevándorló.

„Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés éppen ezért megvitassa, miként lehet megakadályozni, hogy a megélhetési bevándorlók magukat politikai menekültként feltüntetve egyre nagyobb számban érkezzenek Magyarországra” – mondta a politikus. Tájékoztatása szerint a vitanapot akár már a tavaszi parlamenti ülésszak elején, a február 16-i hét második felében megtarthatják. „Szeretnénk, ha minden országgyűlési képviselő (…) el tudná mondani az álláspontját és letenné a javaslatát" – fűzte hozzá.

Rogán Antal szerint fontos megvitatni, miként lehet megakadályozni, hogy a megélhetési bevándorlók magukat politikai menekültként feltüntetve egyre nagyobb számban érkezzenek Magyarországra. Fotó: MTI

Az Országgyűlésnek a vitanap után ki kell alakítania a politikai menekültstátusra vonatkozó új magyarországi szabályozást – közölte. Rogán Antal szerint nemcsak a statisztikai adatok, hanem a hétfői események is rámutatnak ennek az egyébként összeurópai kérdésnek a fontosságára. A frakcióvezető ezzel arra utalt, hogy hétfőn a győri vasútállomáson több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal. Rogán Antal megjegyezte, szinte mindegyikük politikai menedékjogot kért. A határsértők többsége Koszovóból jött – tette hozzá, jelezve ugyanakkor: a balkáni országban ma nincs olyan politikai helyzet, hogy politikai üldöztetésről lehetne beszélni.

A fideszes politikus kiemelte, Magyarország ellátja az Európai Unió külső határainak védelmét is, így a magyar hatóságoknak kötelessége a Magyarországra, ezen keresztül Európába érkező illegális bevándorlók feltartóztatása.

Ismert, a kérdéssel kapcsolatban Orbán Viktor is elmondta véleményét. A miniszterelnök szerint "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”. Pikáns, hogy Orbán Viktor bevándorlással kapcsolatos álláspontját az az André Goodfriend amerikai ügyvivő kritizálta elsőként, akinek a hazája drákói szigorral lép fel az illegális bevándorlókkal szemben...

A címlapfotón Béli Balázs, a Barikád és az Alfahír fotósának díjnyertes, Úton Európába című képriportjának egyik remek kockája látható. Béli Balázs a sorozattal elnyerte a 33. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját. Béli Balázs képeit itt tekintheti meg.