Jeles évfordulók hoznak örömöt és bizakodást Gréczy Zsoltnak

"2016 - A Gyurcsány-Orbán vita és az őszödi beszéd tizedik évfordulója. Én mindkettőre büszke vagyok... Mindkettő egyben esély és remény" - írta ki ma délelőtt Facebook-falára Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője, korábban Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója.

Emlékezetes, 2006. május 26-án, az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén elmondott beszéd négy hónappal később, szeptember 17-én, ma sem teljesen ismert körülmények között szivárgott ki. Az ügyről készült, 2009-es titkosszolgálati jelentést 2014-ben anonimizált formában nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. A jelentés is megerősíti a PestiSrácok.hu hasábjain több közvetett bizonyítékkal és nyilatkozattal is igazolt információt, hogy a beszédet Gyurcsány MSZP-n belüli riválisai szivárogtatták ki. Hogy ki volt az ötletgazda, az máig homályos, hiszen az egyik értelmi szerzőként felemlegetett Szili Katalin például pert nyert az őt vádoló Szabó Bálinttal, Gyurcsány egykori bizalmi emberével szemben

Mindazonáltal egyre valószínűbb az a Szanyi Tibor által is osztott vélekedés, hogy végül maga Gyurcsány működött közre a beszéd eljuttatásában a sajtó és a közmédia részére, miután megtudta, hogy a felvétel az akkori ellenzékhez került, s komoly ütőkártya lehet a közelgő önkormányzati választás hajrájában. Miután a hangfelvételből egy ország tudta meg, hogy "kurvának" tekintik, s hogy az MSZP, élén Gyurcsány Ferenccel hazugsággal és a gazdasági adatok meghamisításával nyerte meg a 2006-os választást, tüntetések, majd a köztévé székházának felgyújtásához vezető zavargások törtek ki. Ám igaz az is, hogy a mérsékelt eredményt hozó tényfeltáró vizsgálatok azóta sem tudtak egyértelmű választ adni arra a sajtóértesülésre, hogy az akkori, Gyurcsány jobbkeze, Szilvásy György irányítása alatt működő titkosszolgálat, esetleg (a Laborc-Portik találkozók jegyzőkönyvéből ismert módon) a szolgálattal együttműködő alvilág öntött-e "olajat a tűzre", avagy közreműködött-e békés tiltakozásnak indult tüntetések radikalizálódásában.

Hogy Gyurcsányék játszmája nem volt tiszta, jól jelzi a rendőrség ma már igazoltan törvénysértő fellépése, illetve például az a tény is, hogy Szilvásy György egy azóta már a parlament volt nemzetbiztonsági bizottsága előtt is nyilvánvalóvá vált hazugsággal és manipulációval, konkrétan nem létező szlovák terrorveszély hírével érte el, hogy a Fidesz kénytelen legyen lefújni a beszéd kiszivárgása után egy héttel a Kossuth térre tervezett nagygyűlését. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Gyurcsány elleni tiltakozóakciókban egészen az október 23-i "szemkilövéses, lovasrohamos" megtorló akcióig a főszerep a radikálisoké és nem a mérsékelt ellenzéké volt, amely tény egyes politikai elemzők szerint segített Gyurcsánynak stabilizálni a pozícióját. De a lángokban álló tévészékház és más radikális akciók látványa szerepet játszott abban is, hogy a közvélemény-kutatásokat az önkormányzati választásig magabiztosan vezető Tarlós István főpolgármester-jelölt 2006-ban elbukott Demszky Gáborral szemben.

A köztévé székházának ostroma. Máig nem tudni, kik gyújtogattak - Fotó: MTI/Soós Lajos

Az őszödi beszédből a fülekben máig csengő vulgáris megjegyzések mellett érdemes felidézni azokat a részleteket, ahol Gyurcsány Ferenc feketén-fehéren beismeri, hogy hazugságra és átverésre építette a 2006-os választási kampányt:

"Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. (...) Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. (...) Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam."

Fontos tény az is, hogy a beszédet végigkísérik Gyurcsány kiszólásai, amellyel igyekszik a gazdasági adatok manipulálásának felelősségét szétteríteni a teljes MSZP-frakcióban, holott a szövegből is kiderül, hogy a csalásról korábban rajta kívül csak egy szűkebb, Veres János pénzügyminiszter nevével fémjelezhető klikk tudott egyértelműen.

Talán ez a legfontosabb motívum, amely egyúttal megmagyarázza a látszólag érthetetlen "őszinteségi roham" okát.

Mindez azért is fontos, mert a baloldali-liberális véleményformálók körében kialakult egy alternatív magyarázat, miszerint az őszödi beszéd "igazságbeszéd" volt, amely szakított a magyar politika a rendszerváltás óta jellemző mellébeszélésével. Ezt az álláspontot nem kisebb nevek osztották akkoriban, mint Esterházy Péter, Konrád György vagy Nádas Péter írók, és egy 2007-es interjú tanúsága szerint maga Gyurcsány is.

Gréczy Zsolt másik "büszkesége", a 2006-os kampány Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között folyt, a legtöbb elemző szerint Gyurcsány retorikai győzelmével záruló miniszterelnök-jelölti vitája is ide kapcsolódik: Orbán (az utólagos értékelések szerint rossz kampánytanácsokat kapva) tőle szokatlan visszafogottsággal éppen a gazdaság katasztrofális gondjaival igyekezett érvelni, miközben Gyurcsány vádaskodott és csak úgy ontotta az országmegváltó ötleteit.

Eső után köpönyeg, de éppen az őszödi beszéd igazolta Orbán igazát és Gyurcsány hazugságát, hiszen valóban nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul brutális, csaknem tíz százalékos államháztartási hiányt sikerült összehoznia a Gyurcsány-Veres kormányzásnak (2005-ben 7,8, 2006-ban 9,3), amely egyenesen vezetett az államcsődközeli állapothoz és a 2008-as IMF-hitelhez. Csakhogy mindezt a példátlan manipuláció okán a társadalom nagyobbik része a miniszterelnök-jelölti vita pillanatában még nem érezhette, s nem gondolta, hogy "rosszabbul élne, mint négy éve".

Az államháztartási hiány az akár évtizedek alatt felhalmozódott és magunk előtt tolt államadósság számainál sokkal inkább méri egy kormány teljesítményét, hiszen azt mutatja, hogy az adott évben jól gazdálkodik-e a kabinet. Éppen a napokban írta meg a Portfolio.hu, hogy 2015 végére az Orbán-kormány gyakorlatilag felszámolta az államháztartási hiányt, amely 2012 óta egyszer sem lépte át az EU által elvárt 2,5 százalékos küszöböt.

Forrás: PESTISRÁCOK.HU, vezető kép: Gréczy Zsolt nyilvános Facebook-képtára