Minden lehetőség adott az emberiesség ellenes kommunista bűntettek kivizsgálására - Tusványos '16
Biszku Béla a halálba menekülhetett az elszámoltatás elől a magyar jogalkotás tehetetlenségének köszönhetően. De milyen esélyekkel vághat neki a kommunista hatalom bűneinek elszámoltatásáért fellépő összeurópai kezdeményezés? A témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, a kettős mérce a Nyugat erkölcsi felelősségéből is ered, hiszen gazdasági kapcsolataik révén hasznot húzott a szocialista blokkból. A jelenlegi hargitai rendőrparancsnok a rendszerváltás előtt levizelte az előállítottakat, hazánkban csoportosan kaptak szívrohamot a kihallgatások során - ezek mind-mind a történészek által feltárt büntetlen bűnök. A Justice 2.0 Európa lelkiismeretének értékmérője.
Gulág-emlékhely helyett Sztálin-imádat Oroszországban
Mindent el kell követnünk, hogy elkerüljük a történelmi hibák megismétlődését – hangsúlyozta Göran Lindbad az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform vezetője, aki hozzátette, a Tusványoshoz hasonló rendezvények ismeretterjesztő, elmélyítő szerepe ebben a kérdésben meghatározó. Kiemelte, Európa az ordas eszmék ébredésének idejét éli, erősödik a neofasiszta és neokommunista mozgalmak támogatottsága. Oroszországról szólva kiemelte, ismét erősödik Sztálin csodálata, amelyet jól jelez, hogy Gulág-emlékhely helyett a Vörös Hadsereg emlékmúzeumát hozták létre, amely nem a kommunizmus áldozataira, hanem Sztálin sikereire koncentrál. A történelem relativizálása már odáig fajult, hogy a történelemoktatásban a II. világháború kezdetét onnantól datálják amikor Hitler megtámadta Oroszországot. Lengyelország szétdarabolását és felosztását gondosan elkerülik.
Élnek még az elkövetők
Neela Winkelman, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója a Justice 2.0 programról szólva elmondta, a párizsi központú szervezet 18 országban van jelen, céljuk egy új független európai bizottság felállításán keresztül elérni az igazságszolgáltatást a kommunizmus megbocsáthatatlan bűneivel kapcsolatban. Kijelentette, a kommunista tömbben emberiesség ellenes bűntettek egész sorát követték el, és mivel az elkövetők közül még sokan élnek, erre minden lehetőség adott. Winkelman elmondta, három hónapja állították fel azt a nemzetközi jogi tanácsadó szervezetet, amely az áldozatok és a tanúk megkeresésével megkezdte az ügyek felgöngyölítését, jelenleg több tucat vádlottjuk van már. Szervezetük eközben Brüsszeltől azt követeli, állítsanak fel egy új, független nemzetközi törvényszéket, amely képes lesz meghozni az ítéleteket is.
Elképzelhetetlen, hogy a gyermekek elítéljék saját szüleiket
Marius Oprae a román igazságszolgáltatás működésképtelenségéről beszélt a kommunizmus áldozatai tekintetében, miközben nincs olyan romániai család, amelyet valamilyen módon ne szenvedte volna el a hatalmi önkényt. Kiemelte, ez minden etnikumra igaz, de a magyarok talán még többet szenvedtek. Oprae szerint a román igazságszolgáltatás bénultságát elsősorban az okozza, hogy egyrészt még maguk az egykori elkövetők is a rendszer részei, ráadásul azok gyermekei is. Elképzelhetetlen, hogy a gyermekek elítéljék a saját szüleiket. Elmondta, a hargitai rendőrség jelenlegi parancsnoka a kommunizmus idejében magyar fiatalokat többek közt úgy fenyített meg, hogy a radiátorhoz bilincseltette őket, majd rájuk vizelt. Hozzátette, 900 olyan személy van, aki felelőssé tehető a hatszázezer munkatáborba, vagy börtönökbe zárt ember fogva tartásáért és kínzásáért, a följelentéseket azonban a hatóságok lesöpörték az asztalról. Ráadásul az egykori gyilkosok tízszer annyi nyugdíjat élveznek, mint az egykori politikai foglyok. A gyilkosság súlyos bűn, de még nagyobb baj, ha büntetlenül marad. Egyértelműen részrehajló a kommunizmus bűneinek megítélése a holokauszttal szemben. A Nyugat nem hajlandó tudomásul venni a kegyetlenkedéseket, részben mert nem élték meg a kommunista hatalom zsarnokságát, másrészt a nyugati országokat is erkölcsi felelősség terheli.
A Nyugat gondosan kerüli a kommunizmus felelősségét
Marius Opra véleményéhez csatlakozott Takács Szabolcs Ferenc, uniós ügyekért felelős államtitkár, aki szerint a Nyugat a kommunizmus bűnei alatt csak Sztálin kegyetlenkedését érti. Sztálinizmusról beszélnek, miközben gondosan kerülik a kommunizmus kifejezés használatát. Az erkölcsi felelősség ráadásul egyértelmű, hiszen szoros gazdasági kapcsolatokat építettek ki a szocialista tömbbel. Az államtitkár hangsúlyozta, a magyarok nemcsak azért lehettek büszkék, mert elsőként szálltak szembe a kommunista elnyomással, de hazánk tagja azon néhány országnak, amely anyagilag is támogatja az igazságszolgáltatásért küzdő szervezeteket. Kiemelte, az 56’-os hősök emlék évében éppen időszerű Európa elé tárni az elhallgatott bűnöket.
Nyolc szívroham kihallgatás közben
Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke arról beszélt, a kommunizmus áldozatainak kárpótlása az, ahol a mindenkori magyar kormányok eredményt könyvelhetnek el. Az információs kárpótlás ugyanakkor töredékesen jelentkezik a társadalomban, a szisztematikus múlt-, és iratfeltárás ugyanis elmaradt. Példaként említette, hogy a büntetés-végrehajtás 1952-es dokumentációjában véletlenül bukkantak nyolc olyan fiatalra, akik a kihallgatás során az életüket vesztették, semmilyen temetői nyilvántartásban nem szerepelnek, kihallgatási naplójuk szerint mindannyian szívrohamot kaptak. A feltáratlanságot jól demonstrálja, hogy bár az adatok nem voltak titkosak, mégis 2016-ban találtak rá annak a nyolc fiatalnak a történetére, akiket nagy valószínűség szerint a kihallgatás közben vertek agyon.
Strasbourg a kommunisták oldalán
Földváryné Kiss Réka szerint az igazságszolgáltatás visszásságát jól jelzi, hogy a végrehajtók tekintetében egyes esetekben, ha kínkeservesen is, de született ítélet. A tatai sortűz felelőse ugyanakkor Strasbourgnál is fellebbezett. Az emberjogi bíróság visszás ítéletet hozott 2001-ben, amikor kimondta, hogy pusztán gyilkosságról, és nem emberiesség ellen elkövetett bűntettről van szó, tehát elévült. A hazai bíróság végül a strasbourgi ítélettel szemben megállapította Korbely János felelősségét.
Biszku, az állatorvosi ló
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta, miközben a sortüzek levezénylői közt volt egyfajta elszámoltatás, a parancsok kiadói érintetlenek maradtak. A lex-Biszku bebizonyította, hogy valós politikai akarat áll az elszámoltatás mögött, hogy a kommunizmus bűne soha ne évülhessenek el. Ugyanakkor a per, akár az állatorvosi ló, bebizonyította, hogy a bíróság nem tud mit kezdeni a történelmi bűncselekményekkel. Kiemelte, a per során az első elsőfokú ítélet szerint Biszku Béla öt év letöltendőt kapott, amelyet a Fővárosi Törvényszék elfogultságra hivatkozva megsemmisített. A megismételt elsőfokú eljárás minden vádpontban fölmentette Biszkut, a Kúria viszont a törvényszék ítéletét semmisítette meg. Ez a kaotikus jogalkalmazás azt bizonyítja, hogyha a sortüzek esetében születhet is ítélet, a büntetőjog képtelen igazolni a kommunista diktatúra pártállami vezetőinek felelősségét. Földváryné szerint ennek elsődleges oka az, hogy a büntetőjog dokumentált bizonyítékokra alapozva akarja meghozni a döntését. A kommunista hatalom ugyanakkor éppen arról volt ismert, hogy parancsait sohasem dokumentálta, így dokumentumok alapján nem igazolható az a felelősség, amelyet a történettudomány már régen megállapított.
Kommunistából is a legrosszabb jutott
Az utolsóként megszólaló Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöke szerint a magyaroknak kommunistából is a legrosszabb jutott. Míg a környező államokban a kommunisták egyszersmind nacionalisták is voltak, Magyarországon már 1918-ban is internacionalisták voltak a kommunisták. Előadásában Fráter azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kegyelmi állapotban, amikor komoly politikai akarat mutatkozik a kommunizmus bűneinek feltárására, mindennél fontosabb a kollektív emlékezet helyreállítására, és nemcsak a nemzetiszocialista, de a kommunista bűnök tekintetében is.
Címlapfotó: PestiSrácok.hu
