Sosem voltunk ennyire közel a harmadik világháborúhoz - Tusványos'16
Migráció, terrorizmus, ukrajnai válság - az Európa biztonságát fenyegető konfliktusokról, folyamatokról tartottak konferenciabeszélgetést hazai és külföldi szakértők a tusnádfürdői szabadegyetemen. A beszélgetésen elhangzott, történelmi időket élünk, mivel soha ilyen közel nem kerültünk még a harmadik világháborúhoz. Európa és a világ immunrendszerének nagy próbája lesz továbbá, hogyan lesz képes megbirkózni a terrorizmussal, és kérdés az is, milyen utat választ másfél milliárd muszlim. Egy felszólaló szerint felháborító Európa közömbössége Ukrajna belső menekültjei iránt, miközben papírok nélkül bevándorlók tömegeit engedik határaikon át.
A háború az emberi természet része
Naiv elképzelés volt azt hinni a hidegháború lezárását követően, hogy sosem lesz többé háború. A háború az emberi természet része – mondta a panelbeszélgetésen Gerald Frost a Danube Institut igazgatója. Hozzátette, a fegyverkezés leállítása a béke fenntartása érdekében egy elhibázott lépés, hiszen
békét fenntartani fegyverek nélkül olyan, mint hangszerek nélkül zenélni.
A brexit kapcsány ugyanakkor megjegyezte, nem hiszi, hogy az csökkentené Európa biztonságát, inkább erősíti majd azt. Sokkal aggasztóbbnak nevezte Donald Trump azon kijelentését, hogy elnökként nem biztosítaná Európa biztonságát, csupán a NATO-tagországokét.
Sosem voltunk még ennyire közel egy harmadik világháborúhoz
Európa láthatóan nem tanult a háborúkból, soha nem voltunk olyan közel a harmadik világháborúhoz, mint most – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Véleménye szerint azonban az ukrán válság mellett. Felhívta a figyelmet arra is, az ukrán válság óvatosságra kellene intenie a világot. Az atomfegyvereket birtokoló nagyhatalmak korábban úgy gondolták, semmilyen konfliktus nem ér annyit, hogy az elpusztítsa a világot, már ez a kimondatlan elképzelés mintha meggyengült volna. Brenzovics szerint, az oroszoknak más a felfogása a biztonságról, a biztonságra alkalmazott szavuk is ezt tükrözi, azaz nincs veszély. Ez magában hordozza azt az orosz természetet, hogy ami veszélyes, azt ki kell iktatni. A jelenlegi rendszerben ráadásul katonai hatáskörbe került az atomfegyverek bevetése, Putyinnak még csak parancsot sem kell adnia azok bevetésére.
Kárpátalja menekültjeivel senki nem törődik
Brenzovics szerint a migráció szintén a biztonságot veszélyeztető folyamat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, aki nem tudja megvédeni a határait, az csődöt mondott, mint ország, márpedig Európa nem akarja megvédeni külső határait. Egy kárpátaljai szervezet vezetőjeként azt is kiemelte, Ukrajna lakosságát felháborítja, hogy bevándorlók milliói mindenféle papírok nélkül lépik át az európai országok határait, a keresztény ország 1,8 millió belső menekültjével azonban senki nem foglalkozik. Még a keresztény vezetők sem szólították fel a feleket, hogy hagyjanak fel az ellenségeskedéssel az emberek biztonsága érdekében. Az ukrán konfliktusnak máskülönben sincs katonai megoldása.
Határ nélkül nincs ország
Martonyi János a panelbeszélgetésen megerősítette, valóban nagyobb a veszély, mint akár a kubai válság idején. Ugyanakkor kiemelte, a globális konfliktus fókusza nem Európában van, érdemes csak a Dél-Kínai-tenger katonai megmozdulásait megfigyelni. Európa biztonságára visszatérve hangsúlyozta, egy ország határainak felszámolása tulajdonképpen az állami jellegétől fosztja meg a területet. Márpedig Európa elfelejtkezett a határvédelemről. A biztonsági kockázatokról úgy vélekedett, a jövőben nagyobb szerepe lesz az élelmiszer, vagy a vízbiztonságnak, amely akár háborús konfliktusokhoz is vezethet. Martonyi János szerint beszélni kell a kulturális biztonság kérdéséről is, amely egy adott közösség kulturális, szellemi, nyelvi örökségének megőrzésével van összefüggésben. A megmaradás, a kulturális túlélés a magyar történelemben állandóan jelen van, míg a Nyugat háborúi nem fenyegettek kulturális megsemmisüléssel, a magyarságnak ez állandó problémája volt. A magyarok magyarként akartak fennmaradni.
Milyen utat választ másfél milliárd muzulmán?
Martonyi a terrorfenyegetettség kapcsán elmondta, jelenleg másfél milliárd muszlimról beszélünk, de számuk a jövőben emelkedni fog. A kérdés, hogy ez az iszlám népesség milyen irányba fog fordulni. Az Iszlám Állam ezen az iszlám közösségen belül akar vezető szerephez jutni, ezért használja az erőszak eszközét. A vezető szerep megszerzése után lehet majd csak szent háborút hirdetni. Hangsúlyozta, éppen emiatt nem szabad alkuról beszélni, itt nincs kompromisszum, nincs tárgyalás, az egyetlen út az ellenállás. Hangsúlyozta, az emberiség ellenálló képességének kérdése lesz, hogy ez a konfliktus hogyan oldódik majd meg.
200 millió migráns mozog világszerte
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, történelmi időket élünk, amikor Európa biztonságát az illegális migráció fenyegeti leginkább. Mint kifejtette, egyes vélemények szerint a migráció a 23. század végéig jelen lesz a világban. Jelenleg 60 millió menekült, 200 millió migráns mozog világszerte, és erre a problémára az Unió nem adott megfelelő választ. Nem követeli meg például Schengen pontos betartását, nem különíti el a bevándorló és a menekült fogalmát. Eltűri, hogy a különben nem együttműködő migránsok jogsértő módon haladjanak át a határokon. Felszólalásában kiemelte, hazánk számára éppen ezért elfogadhatatlan a kényszerbetelepítés, minden államnak szuverén joga eldönteni, hogy kivel akar együtt élni.
Joggal idegesek az oroszok
Valeriu Ostalep, volt külügyminiszter hozzászólásban arról beszélt, örül, hogy a brexit bekövetkezett, és sajnálná ha nem valósulna meg, Anglia ugyanis nem volt jó partner az Európai Unióban, sőt a fejlődés kerékkötője is volt egyes esetekben. Európa biztonságával kapcsolatban megjegyezte, 500 kilométer közelségbe kerültek a NATO fegyverei, az oroszok tehát joggal idegesek. A migrációról szólva elmondta, látható, hogy a bevándorlókat nem lehet visszaküldeni, az EU mégis hagyja, hogy Erdogan a migránsokkal zsarolja.
Forrás: PestiSrácok.hu
Fotó: hirma.hu
