Pesti Srácok

"Emberileg is hitvány, hogy a Népszabadság újságírói nem állják a csapásokat, hanem hisztiznek" - Bayer-Szentesi est a Pesti Srácok Emlékparkban

Bayer Zsolt és Szentesi Zöldi László részvételével és "Rendezte-e a viszonyát a baloldal 1956-tal" címmel rendezett beszélgetést a PestiSrácok.hu a Pesti Srácok Emlékparkban a józsefvárosi Horváth Mihály téren. A Magyar Hírlap főmunkatársát, Bayer Zsoltot és a Magyar Demokrata főmunkatársát, Szentesi Zöldi Lászlót Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszekresztő-helyettese kérdezte az emlékparkban. Az esten 1956 mellett a Népszabadság megszűnése is szóba került. Portálunk most vágatlanul, a teljes tabudöntögető beszélgetést közzéteszi.

Bayer Zsolt a beszélgetésen kijelentette, természetesen nem rendezte a viszonyát 1956-tal a baloldal, mert az MSZP, az MSZMP utódpártjaként 1956 leverésének gyalázatában és a kivégzett mártírok vérében fogant."Ez van. Ezt ők sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják, és amíg élnek, ez nem is fog változni. Nem tudnak ők ezzel mit kezdeni. Látszik, hogy a baloldal távolságtartással viszonyul ehhez az egészhez, 1956-hoz. Soha nem fognak tudni becsületesen viszonyulni 1956-hoz" - szögezte le Bayer Zsolt, akivel Szentesi Zöldi László is egyetértett. (Ez a rész a videóban 39:18-tól tekinthető meg.)

Pesti Srácok Emlékpark Rendezte-e a viszonyát a baloldal 1956-tal? Bayer Zsolt újságíró, publicista és Szentesi Zöldi László író, újságíró. Moderátor: Szarvas Szilveszter a PestiSrácok.hu főszerkesztő- helyettese. Fotó: Horváth Péter Gyula
Bayer Zsolt, Szentesi Zöldi László és Szarvas Szilveszter a Pesti Srácok Emlékparkban. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A Népszabadság megszűnéséről úgy vélekedett a két író, újságíró, publicista, (A videóban 46:44-től - a szerk.) hogy a lap elsüllyedése miatti balliberális hiszti vihar a biliben. "Ez úgy van, hogy amikor jobboldali kormány van, akkor először naponta, utána óránként, aztán percenként és végül másodpercenként szűnik meg a sajtószabadság Magyarországon" - jelentette ki Szentesi Zöldi László. Szerinte a Népszabadság egy olyan tárgy volt, amelyhez egy hosszú gyújtózsinór vezetett és amelyet az MSZP gyújtott meg. "Szabályos adásvétel történt. Ne felejtsük, hogy az MSZP résztulajdonos volt a Népszabadságban, de erről lemondott. Az MSZP nem tartotta nemzeti értéknek a Népszabadságot. A kérdés az, hogy miért nem őrizték meg a lapot? Megszűnt volna a sajtószabadság azért, mert egy lap csődbe ment? Kétlem. Emberileg is hitvány, hogy a Népszabadság újságírói, szerkesztői, vezetői a csapásokat nem állják, hanem elmennek árulkodni megfelelő helyekre, és az Orbán-kormányra mutogatnak. Pedig a lap kimúlása a szocialista pártnak köszönhető" - fogalmazott Szentesi.

PestiSracok facebook image

A Magyar Demokrata főmunkatársának véleményét Bayer Zsolt is osztotta, aki ugyancsak úgy vélte, hogy Magyarországon a sajtószabadság mindig akkor forog veszélyben, ha jobboldali kormány van hatalmon.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.