Pesti Srácok

"A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz"

"A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz"

Ünnepi kitüntetéseket adott át hétfő este az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté. Budapest VIII. kerületének önkormányzata így tisztelgett azok előtt, akik hatvan éve - akár az életük árán is - szembeszálltak az elnyomó szovjetekkel. A budapesti kultúrintézetben tartott esten becsület, kereszt és díszpolgári címeket adtak át olyan személyeknek és intézményeknek, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivé váltak vagy emlékének megőrzésén munkálkodtak. Többek között kitüntetést vehetett át Boross Péter volt miniszterelnök és Wittner Mária volt fideszes országgyűlési képviselő. Az eseményen beszédet mondott Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

"1956 október 23-a ünnepnap" - kezdte ünnepi köszöntőjét Kocsis Máté, józsefvárosi polgármester. "Aznap bátor, mosolygós magyarok az elnyomás legyőzésének reményét ünnepelték, míg ma az általuk kivívott nemzeti szuverenitásunkat."

Azokért vagyunk ma itt, akik a "forradalom napjaiban a szabadság iránti vágy hevében kockára tették életüket." A polgármester szerint még a könyörtelen megtorlás sem tehette meg nem történtté tetteiket, nem írhatta ki a történelemből áldozatvállalásukat.

"Akkor nem csak a szovjetek, hanem Európa és az egész világ számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nem tűrik az elnyomást és nem félnek a haláltól sem ha nemzeti szuverenitásról a szabadságról van szó. A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz" - hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

Kocsis Máté szerint kötelességünk a méltó megemlékezés, hogy az utánunk jövő generáció is büszkén gondoljon majd a hősökre. Hozzátette azt is, mindennek Józsefvárosban azért is van különös jelentősége, mert az akkori események meghatározó helyszínei mind-mind a VIII. kerületben voltak.

Fotó: Horváth Péter Gyula
Kocsis Máté Józsefváros polgármestere köszönti Boross Péter egykori miniszterelnököt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

- jelentette ki Kocsis, majd Fekete István idézetével folytatta:

Véleménye szerint nagy felelősségünk van abban, hogy akik nekimentek felborítani a hegyet és megfordították a történelmet, azok előtt közösen tisztelegjünk, mert ők azok akik letették Magyarország nemzeti szuverenitásának alapjait.

Végül köszönetet mondott 1956 hőseinek, hogy "az utcákon épített bazaltkockák kupacai nem pusztán barikádok voltak, hanem a szabadságunkhoz vezető út első kövei."

Fotó: Horváth Péter Gyula
Őriznünk és tisztelnünk kell hőseinket, hogy mindig szülessenek újak - fogalmazott Schmidt Mária az 1956-os emlékév kormánybiztosa. Fotó: Horváth Péter Gyula

Becsület és polgár

"Becsület és polgár" - ezt a két szót tartották a a legfontosabbnak a hatvan évvel ezelőtti hősök. Harcoltak a saját, a családjuk a barátaik és a nemzet becsületéért, mondta Schmidt Mária. Az 1956-os emlékév kormánybiztosa szerint a becsület azóta is egyet jelent a a szabadsággal, a megszállók kiűzésévél és a hazugságok összetörésével. 1956 hősei a magyar polgárokért harcoltak. Aki polgár az szereteti igazán azt a közösséget aminek a tagja. A polgár tiszteli és védi városét. Az ország polgára pedig a hazája, Magyarország felelős tagja. Szereti ha rágondol és megvédi ha támadás éri.

- jelentette ki a Terror Háza vezetője. Hozzátette azt is, hogy a szocialisták a rendszerváltás óta a mai napig nem polgárok, pusztán az ország lakosai. De akik értik mi a különbség létezés és élet között, azoknak a magyarok polgárok.

- húzta alá Schmidt Mária.

Fotó: Horváth Péter Gyula
"Nemcsak minket büntettek, a házakat, otthonainkat is" - fogalmazott beszédében Wittner Mária. Fotó: Horváth Péter Gyula

1956 hősei nem kitüntetések miatt harcoltak. Amit akkor tettek az számukra természetes volt. Elegük lett a hazugságokból és azt követelték, ami ma természetes jussunk: igazságot és szabadságot és a nemzet függetlenségét - fogalmazott a kormánybiztos.

"Dávidról szobor készült, ahogy 1956 eseményeit, filmek, regények, címlapok őrzik. Góliát ahogy a kommunizmus is a szemétdombon rohad. Nevét csak azért tudjuk, hogy soha ne feledjük mi az ami soha többé nem történhet meg velünk!" - tette hozzá.

- zárta beszédét Schmidt Mária.

Fotó: Horváth Péter Gyula
A teremben hatalmas tapssal köszöntötték a kitüntetteket. Fotó: Horváth Péter Gyula

A kitüntetettek

Elsőként Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke vette át kitüntetését a Józsefvárosi Becsületkeresztet. Egy rögtönzött beszédében hangsúlyozta, negyedszázada azok érdekében dolgoznak, akiknek 1945 után az akkori hatalom miatt szenvedniük kellett. A vasárnapi eseményekre utalva hozzátette:

Wittner Mária Díszpolgári címet kapott, amiért 1956-ban a kerületben harcolt élete árán a magyar szabadságért. Az egykori országgyűlési képviselő egy tapasztalását osztotta meg a résztvevőkkel, amikor 1956 után egy alkalommal végigsétált a Corvin-közben.

– fogalmazott Wittner Mária.

Az eseményen Díszpolgári címet adományoztak további két egykori forradalmárnak: posztumusz Máté Ferencnek, akiket a forradalom leverése után börtönbe került és az 1957-ben kivégzett Iván Kovács Lászlónak. Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést kapott a Szabadságharcosokért Közalapítvány, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.