Fideszes vagy? Fizess kétszázszor annyit, mint a szoci haverok - Pofára sarcol Schwartz Béla, Ajka MSZP-s polgármestere
Az arca a baj, az arc a baj - ezzel a sommás, Belga szerzeményből kiragadott bölcselettel foglalhatnánk össze, hogy milyen, a legrosszabb kommunista időszakokra emlékeztető bosszúlogikával tesz különbséget vállalkozó és vállalkozó között a már többször is zűrös ügyekbe keveredett ajkai MSZP-s polgármester, Schwartz Béla. A PestiSrácok.hu megtudta, a szocialista városvezető a vele amúgy nem igazán szimpatizáló és őt nem támogató Bakonyi Erőmű vezérigazgatóján úgy áll bosszút, hogy drasztikus, mintegy 200 millió forintra rúgó plusz helyi sarcot vetett ki a társaságra, miközben az ajkai MSZP-s vállalkozók jelentős kedvezményekben részesülnek, és mindössze nevetséges összegekért kell a zsebükbe nyúlniuk. Portálunk utánanézett és kiderült, Ajkán a szocialista csókosoknak négyzetméterenként 1 forinttal, míg az ellenségeknek négyzetméterenként 200 forinttal kell hozzájárulniuk a közöshöz telekadó címen. Az ajkai vörös bosszúnak ráadásul nem csak a mértéke és módja sorolható a pofátlanság kategóriájába, hanem az is, hogy az erőművet sújtó durva teher miatt több száz munkavállaló fizetése és állása kerülhet veszélybe. Öveket becsatolni, a következőkben egy durva ajkai példán keresztül mutatjuk be, hogyan működik a szocialista logika és a vörös bosszú.
A szocialista Schwartz Béla döntése miatt az ajkai költségvetésbe már befizetett 220 millió forinton túl további 190 millió forintos új helyi adót kellene kifizetnie a Bakonyi Erőmű Zrt.-nek, amellyel nem is a sarcolás ténye a problémás, hanem a teher kivetésének módja és háttere. A szocialista Schwartz Béla vezette ajkai képviselő-testület éppen egy éve szavazott meg egy, a helyi telekadókról szóló olyan rendeletet, amely a kormányhivatal megállapításai szerint is sérti az egyenlő bánásmód elvét.
Haveroknak 1 forint, ellenségeknek 200
A január elsején hatályba lépett sarc elve ugyanis az, hogy a helyieknek a külterületi telkek után négyzetméterenként évente 200 forintot kell kifizetniük az önkormányzatnak, csakhogy nem mindenkinek, és nem ugyanúgy. Az ipari tevékenységre hasznosított külterületeket ugyanis három övezetre osztották Schwartz Béláék. Az első két zónában jelentős a kedvezmény. Az első zónában, az ipari park területén négyzetméterenként évi öt forint az adóteher, míg a második övezetben, az ipari parkkal szomszédos területen mindössze 1 (!) forintot kell fizetni négyzetméterenként. Utóbbi összeg mértéke rögtön érthető lesz, ha az egy forintos sarc mellé azt a tényt is leírjuk, hogy éppen ebben a zónában található az önkormányzat egyik szocialista képviselőjének cége, a Baumidex Kft. és annak területei. Schwartz párttársának tehát négyzetméterenként évi 1 forintot kell beadnia a közösbe.
A harmadik zónára már semmilyen kedvezmény nem vonatkozik. A helyrajzi számokkal mesterien körülhatárolt övezet gyakorlatilag a Bakonyi Erőmű és a Bakonyi Bioenergia Kft. zagytere. Németh Frigyes cégeinek az adórendelet szerint négyzetméterenként kétszázszor annyit kell fizetnie telekadó címen, mint a polgármesterrel kiváló kapcsolatot ápoló, szocialista képviselő, Baumidex vezérnek, Pék Attilának.
Mi vagyunk az egyetlen nagy cég, akiknek ekkora plusz adóterhet ki kellene fizetnie – jegyezte meg Németh Frigyes. A cégvezető szerint a rájuk szabott adó a polgármester bosszúja, amiért ő nem hagyta magát megpumpolni. Németh Frigyes szerint ha a vállalat befizetné a mintegy 200 millióra rúgó durva sarcot, akkor a legjobb esetben is nullás eredménnyel zárják az évet. Amennyiben az erőműnek fizetnie kell, úgy a még hátralévő környezetvédelmi beruházások, illetve közvetlenül 300, közvetetten, az alvállalkozókkal, beszállítókkal együtt további 100 ember bére kerül veszélybe. Németh Frigyes vezérigazgató szerint a polgármester tönkre akarja tenni az erőművet, azért, mert ő nem engedett a zsarolásának. A kialakult helyzet több mint érdekes annak fényében, hogy pár éve még kitüntették Németh Frigyes vezérigazgatót, amiért 5 év alatt csaknem 600 millió forint támogatást biztosított a panelházak felújításához a városnak.
Összehasonlításként utánanéztünk, mi a helyzet például a veszprémi megyeszékhelyen. Megtudtuk, hogy Veszprémben külterületi ingatlanokra egyáltalán nem vetettek ki telekadót. Az építményadó is jóval alacsonyabb mint Ajkán, és egységes.
„Védelmi pénzt szed és zsarolja a cégeket a polgármester”
2007-ben, amikor elindult Ajkán a panel program, ötéves megállapodást kötöttünk az önkormányzattal, hogy évi 120 millió forinttal hozzájárulunk a panelházak fűtéskorszerűsítéséhez. Vállaltuk ezt annak ellenére, hogy a felújított panelházak fűtéséhez nyilván kevesebb energiát vásárol tőlünk a helyi hőszolgáltató. A támogatást azzal a feltétellel biztosítottunk, hogy ha a NAV alaptevékenységgel nem összefüggő támogatás miatt adóvonzatot állapít meg, azt az önkormányzatnak kell finanszíroznia a támogatás összegéből. Vissza volt még a folyósításból durván 35 millió, miközben kiderült, hogy az adó, amit be kell fizetni a teljes támogatási összeg után, 70 millió. A megállapodásunktól függetlenül persze nem állták az adóvonzatot, hanem bepereltek a még nem folyósított 35 millió forint támogatásért – kezdte a történetet Németh Frigyes.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy Ajka önkormányzata gyakorlatilag egyetlen évben sem számolt el megfelelően az erőmű nyújtott támogatással. Néhány bizonylattal letudták az erre vonatkozó kötelezettséget. Amikor pedig a cég ezt szóvá tette, Schwartz Béla válasza az volt, „majd szól néhány jó közös képviselőnek, aztán meglesz az az elszámolás”.
2015-ben elindult az újabb panel program. Az ajkai polgármester megfeledkezve a korábbi vitákról, újra bekopogott az erőmű vezérigazgatója irodájának ajtaján.
Először újabb hosszú távú megállapodást akart a panel program támogatására. Én emlékeztettem, hogy az előző éviekkel sem sikerült elszámolni. Erre azt mondta, az a lényeg, hogy adjak egy nagyobb összeget, mindegy mire, adjak az uszodára vagy a korcsolyapályára, és majd ha megépül, cserébe kapok tisztelet belépőt és majd ingyen korcsolyázhatok. Ezt nyilván fricskának szánta, mivel mankóval járok… – mondta Németh Frigyes.
A vezérigazgató hangsúlyozta, amikor megtehette, zsarolás nélkül is adott. De most az erőmű sincs könnyű helyzetben. A MAL Zrt. felszámolása önmagában több mint 1 milliárd forintos kiesést jelentett, a timföldgyártól korábbi években érkező közel 2 milliárdos biztos bevétel, 400 millió forintra csökkent. Két üzemzavar miatt egy milliárd forint feletti nem tervezett kiadásuk volt. Látva a vállalatra néző nehéz gazdasági évet, Németh Frigyes a kérésre nemet mondott, ami lavinát indított el.
Ezt nem lehet másnak nevezni, mint nyílt zsarolásnak. Schwartz Béla a helyi vállalkozásoktól védelmi pénzt szed, aki nem fizet önként, abból kiszedik a pénzt máshogy – fogalmazott az erőmű vezérigazgatója.
Ajka szennyét az erőműre fogják
Nem sokkal az után, hogy kiderült, a Bakonyi Erőmű ezúttal nem megfejhető, környezetkárosítás miatt indult hadjárat a vállalat ellen. Majd Schwartz Béla bejelentette, hogy saját hőerőművet fognak építeni. A tervek előkészítésére az önkormányzat ki is fizetett 8 millió forintot.
Felkapták, és persze napirenden is tartják a pernye ügyet. A valóságban arról van szó, hogy néhány alkalommal faszén szemcsék hullottak a városra. Teljesen megértjük, hogy kellemetlen volt, amikor ez lerakódott a tisztán mosott autókra, fehér ruhákra, de az a cirkusz, amit ebből kerekítettek az minden valóságalapot nélkülöz. Sajnáljuk a pernyét és folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél kisebb környezeti terhet jelentsen a kazánok működése – jelentette ki az erőmű vezérigazgatója.
Hozzátette, egyre meredekebb hazugságokat találtak ki, amivel hergelik a lakosságot, többek közt azt, hogy folyékony veszélyes hulladékot égetnek.
Németh Frigyes emlékeztetett, jelenleg is zajlik egy korszerűsítés és folyamatosan csökken a káros anyag kibocsátásuk, ami már most körülbelül századrésze annak, mint ami a 70-es, 80-as években volt, amikor Ajkát a „piszkos 12” közé sorolták. Megjegyezte, mintha nem működne tucatnyi káros anyagot ugyan csak kibocsátó gyár, üzem a város területén, most a levegő minden kimutatható szennyezettségéért őket hibáztatják.
Az erőmű 1943-ban épült, az akkori technológia még egyáltalán nem szűrte a kibocsátott káros anyagot. Az 1982-ben beépített filtereket a kilencvenes években máig modern berendezésekre cserélték. 2004 óta már nem is nem szénnel, hanem megújuló energiahordozókkal, biomasszával és aprítékkal tüzelnek. Kizárólag a kazánok 200 fokra való felfűtéséhez használnak földgázt – erre viszont az üzembiztonság miatt szükség. Nitrogén-oxid kibocsátás csökkentéséhez pedig ugyan azt a korszerű technológiát használják, mint más erőművek. A számadatok is jól mutatják, óriási a különbség környezetterhelés szempontjából a régi széntüzelés és a jelenlegi technológia között. Míg 1984-ben közel 40000 tonna kéndioxidot, 4350 tonna nitrogén-oxidot és 36005 tonna port bocsátott ki évente az erőmű, most annak töredékét, kevesebb mint 400 tonna kéndioxidot, 678 tonna nitrogén-oxidot és 47 tonna port.
Elemi érdekünk is, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a káros anyag kibocsátást, ugyanis környezet terhelési járulékot fizetünk, ami jelentősen emelkedett a 2005-ben bevezetett szigorúbb környezetvédelmi normák alapján. Ha csak 5 percre is a határértékek felé emelkedik a káros anyag kibocsátásunk, már bejeleznek a műszerek. 8 órán belül faxot kell küldenünk a felügyelőségre, akik egyébként online is hozzáférnek a mérőrendszer adataihoz. 2016. január elsejétől vannak érvényben a szigorúbb uniós határértékek. 2020-ig kaptunk moratóriumot, de pontosan ütemezik, hogy addig is milyen mértékben kell csökkentenünk a kibocsátást. A négy kazánunkból kettő ezeket a szigorúbb határértékeket már most teljesíti – húzta alá Németh Frigyes.
A polgármestert nem érdeklik a tények
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pontosan meghatározta, milyen anyagokkal tüzelhetünk. A polgármester azzal vádol minket, hogy jogi kiskapukat kihasználva veszélyes hulladékot égetünk. Nem érdeklik a számadatok, és az sem, hogy mivel folyamatosan ellenőriznek bennünket a hatóságok, a környezetvédelmi felügyelőség és a katasztrófavédelem is, ha bennünket gyanúsít, őket is gyanúsítja, hiszen máig nem találtak nálunk szabálytalanságot – mondta Németh Frigyes.
Hozzátette, mi sem mutatja jobban, hogy az egész pernye-cirkusz egy blöff kampány, mint az, hogy hiába fenyegetőztek a polgármester és a hivatal emberei a pernye összegyűjtésével és analizáltatásával, eredménnyel, ami bizonyítaná a vádjaikat máig nem sikerült előállni.
Schwartz Béla polgármester fittyet hányva a hivatalos ellenőrzés, monitorozás eredményeire eldöntötte, hogy mindenáron megbüntetteti valahogy a vállalatot. Feljelentés tett a rendőrségen szándékos környezetkárosítás miatt, de a vizsgálatot bűncselekmény hiányában megszüntették. Ha így nem ment, személyiségi jogi pert indított a cég ellen. A város 1 milliárd forintos kártérítést akart, de a pert a napokban jogerősen, a Győri Ítélőtáblán is elveszítették.
Schwartz Béla egyedüli öröme a kétszázmilliós extra adó, amely kapcsán diadalittas sajtótájékoztatót is tartott a városházán. A Bakonyi Erőmű ugyanis a szerinte jogszerűtlenül kivetett adó miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz fordult. Ott megállapították, hogy már a telekadóról szóló rendelet több pontban is törvényellenes, illetve alkotmányellenes. Indoklásuk szerint a külterületi ingatlanok adótárgyként való megjelölésénél az önkormányzat kvázi diszkriminatív módon járt el, hiszen „néhány kiemelt adóalany jövedelmi, gazdasági helyzetét, és „felróható magatartását” vette figyelembe, de az előzetes vizsgálatokat is elmulasztotta, nem vizsgálta az ingatlanok értékét, a helyi sajátosságokat, és az adózók terhelhetőségét sem. Összességében indítványozták a rendelet egészének megsemmisítését. Mivel az önkormányzat nem fogadta el a kormányhivatal álláspontját, az ügy a Kúriára került. A Kúria a rendelet első paragrafusa kérdésében egyetértett annak törvénytelenségével, ezért azt megsemmisítette. Ugyanakkor kimondta, hogy a kormányhivatal csak azon pontokban foglalhat állást, amire a normakontrollt kérték, így az egész rendeletről nem. A felülvizsgálat során ugyan megállapítást nyert, hogy a kivetett adónak vannak szubjektív elemei. Álláspontjuk szerint viszont nem lehet szankcionáló adóztatásnak tekinteni a törvényes adómaximum alatti, állagmegóvásra, rekultivációra ösztönző telekadót. A rendelet tehát marad, a Kúria szerint pedig az erőműnek fizetnie kell.
Visszafelé jobban fájhat a pofon
Németh Frigyes az erőmű vezérigazgatója azt mondta, kitart álláspontja mellett, hogy kifejezetten egy őket büntető, diszkriminatív adórendelet született, ezért további jogi lépéseket tesznek. Ráadásul nem is tudják kifizetni az önkormányzat által követelt 190 millió Forintot, mert ez esetben komoly likviditási nehézségek elé néznének. Mivel ezt a gazdasági évet a legjobb esetben is nullás eredménnyel zárják, egy ekkora kiesés azt jelentené, más fizetési kötelezettségeiknek nem tudnának eleget tenni.
Ha minden dolgozót beleszámítunk, akik az erőmű területén végeznek munkát, hozzáadjuk a beszállítókat, a fakitermelőket, a fuvarozókat, összesen több mint 400 ember bérének kifizetése kerülhet veszélybe. De az extra adó kárvallottja lesz a negyedik kazán filterének felújítása is, ami tovább csökkentené a környezetterhelést. Hármat már felújítottunk, egy van hátra, most ez elől a rekonstrukció elől is elvonnák a forrást, miközben azt hangoztatják, hogy a környezet védelme az extra adóteher kivetésének célja. Hozzáteszem, ez annyira fontos cél csak az önkormányzatnak, hogy még a 2008-ban filter rekonstrukcióra nyert 2-3 millió forintos hozzájárulást sem fizették ki nekünk mind a mai napig – hangsúlyozta Németh Frigyes.
Hozzátette, úgy gondolja, hogy kifejezetten az erőmű ellehetetlenítéséről szól a történet, a polgármester pedig jól megszokott szemellenzős módszerrel nem törődik azzal, hogy több száz ember munkája, családok megélhetése és a város fűtőenergiája a tét. Közben pedig egy új erőmű létesítésén törik a fejüket, csakhogy hiába költöttek el 8 millió forintot az előkészítésre, mivel a beruházó nem kap hitelt. A bankok ugyanis arra való hivatkozással, hogy a jelenlegi energiaárak mellett egy erőmű létesítése nem térül meg, az igénylést elutasították.
Mi sem vagyunk arra kötelezhetők, hogy veszteségesen termeljünk. Vagyis ha csődbe viszek minket, lehúzzuk a rolót. Áremelésre már így is szükség lesz, már be is adtuk az ár felülvizsgálati kérelmünket a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz. Az, hogy mennyit kell emelnünk, nyilván nagyrészt azon múlik, mennyi pénzt vesznek ki a zsebünkből. A plusz terheket be kell építenünk az árba – mondta a vezérigazgató. Majd megjegyezte, még csak véletlenül sem adókerülő a cégük, hiszen az ország egyik legmagasabb építményadóját is szó nélkül kifizetve, idén 220 millió forinttal járultak hozzá a város költségvetéséhez.
Természetesen megkerestük Schwartz Béla polgármestert is, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Azt kérdeztük tőle, hogy:
- milyen alapon tesz különbséget az egyes külterületek között, hogy melyek esetében biztosít kedvezményt, s melyek esetében nem?
- nem tartja-e különösnek, hogy éppen az egyik önkormányzati képviselő cége kapta a legnagyobb kedvezményt?
- igaz-e az erőmű vezérigazgatójának azon állítása, hogy a korábban panel programra nyújtott támogatásokkal nem számolt el teljes körűen az önkormányzat?
- mire alapozza azon megállapításait szemben a hatóságok álláspontjával, hogy veszélyes anyagokat tüzelnek az erőműben?
- mérlegelték-e, hogy amennyiben működésképtelenné teszik az erőművet, hogyan orvosolják a megugró munkanélküliséget és milyen módon biztosítják a város fűtését?
A Fidesz nem ért egyet a Kúria döntésével
Ravasz Tibor az ajkai képviselőtestület Fidesz-frakciójának vezetője a Kúria döntésével nem ért egyet. Szerinte a külterületekre kiterjesztett telekadó az önkormányzati rendelet alapján diszkriminatív és konfiskáló. "A frakciónk azért nem szavazta meg ezt a rendeletet, mert az az álláspontunk, hogy egy adórendeletnek egységesnek kell lennie az adóalanyokra nézve, ha abba kedvezményeket építünk be, azoknak a feltétele nem lehet diszkriminatív" – mondta Ravasz Tibor. Emlékeztetett, Ajkán sok nagy cég működik, köztük külföldi tulajdonú multi cégek is, az önkormányzat az újabb adórendeletében őket jelentős kedvezménnyel segíti, miközben a helyben alapszolgáltatást biztosító magyar tulajdonú céget pedig bünteti. Ravasz Tibor szerint arról van szó, hogy Schwartz Béla polgármester már megint fordítva ül a lovon, közben több száz ember munkáját és 6000-7000 lakás fűtését veszélyezteti. Egy erőmű építésének semmi realitása nincs, ha Schwartz Béla azt mondja, hogy van, akkor nem mond igazat – húzta alá a frakcióvezető.
