Hazugságot állított, mégsem ítélték el rágalmazásért a jobbikos Staudt Gábort
Felmentette Staudt Gábort a rágalmazás vádja alól pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A jobbikos képviselőt Balajti László altábornagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatója jelentette fel, mert a politikus 2010-ben egy sajtótájékoztatón azt állította róla, hogy az ügyészség hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Az ítélet indokolásában elhangzott, akkori ügyvédje, Józsa Edina tájékoztatta úgy Staudtot, hogy a volt főigazgatót meggyanúsították, így a képviselő nem tudhatott arról, hogy valótlanságot állított Balajtiról.
Bizonyítottság hiányában felmentette a Jobbik frakcióvezető-helyettesét az ellene rágalmazás miatt indult per pénteki tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Staudt Gábor ellen azért indult eljárás, mert még 2010-ben egy sajtótájékoztatón valótlanul azt állította, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Balajti Lászlót, és iratokat foglaltak le az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatójától. Az ügy előzménye, hogy Staudt nem sokkal azelőtt hivatali visszaélés miatt feljelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatója ellen a biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos megállapítások miatt. A Jobbikos képviselő szerint „megmahinálta” átvilágítását, és ezért nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Azonban kiderült, ez nem volt igaz Az ügyben eljáró Budapesti Katonai Ügyészség ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem történt hivatali visszaélés, így senkit nem gyanúsítottak meg.
Hazugságot állított az AH volt főigazgatójáról
Az ítélet indokolása szerint Staudt Gábor nem követte el a rágalmazás vétségét. Állításai nem feleltek meg ugyan a valóságnak, de nem voltak becsületsértők sem. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy Staudt Gábor az ügyvédje téves tájékoztatása alapján állította, hogy Balajti Lászlót meggyanúsították. Az ítélet kihirdetése közben a megismételt elsőfokú perben eljáró bíró emlékeztetett: Staudt Gábor egyik alapítója volt az azóta betiltott Magyar Gárdának, és széles ismeretségre tett szert a gárdisták körében. A képviselő azonban szeretett volna bekerülni a Nemzetbiztonsági Bizottsága, ezért szükséges volt az átvilágítása. Dénes Veronika bírónő hangsúlyozta: a Jobbik akkori ügyvédje, Józsa Edina mondta azt Staudtnak, hogy a volt főigazgatót gyanúsítottként hallgatták ki, így a képviselő nem tudhatott arról, hogy valótlan tényeket állított Balajtiról. Az ügyvéd ugyanis felkereste a Budapesti Katonai Főügyészségen Ács Tibor ügyészt, és a vele folytatott beszélgetésre hivatkozva közölte: Balajtit gyanúsítottként hallgatták ki és iratokat foglaltak le tőle. Az eljárásban tanúként meghallgatott ügyész ugyanakkor közölte, az ügyvédnővel folytatott beszélgetése során végig „kitérő válaszokat adott és panelekben beszélt”, így a téves információk tőle nem származhattak, és félreértésre sem adott okot. Bár a bíró megjegyezte, nem zárható ki, hogy az ügyvédet nem Staudt befolyásolta, de minden kétséget kizáróan nem bizonyítható a rágalmazás. Mivel az ügyész a bűnösség megállapítása érdekében fellebbezett, a megismételt eljárásban született elsőfokú ítélet nem jogerős. Staudték három nap gondolkodási időt kértek.
Forrás: PS, fotó: jobbik.hu
