Bástya elvtárs csettintene: az ügyész szerepel szerzőként Budaházyék tárgyalási jegyzőkönyvén
Egy roppant érdekes, a PestiSrácok.hu-hoz is eljutott dokumentumot mutatott be a sajtónak pénteken Budaházy György a Fővárosi Törvényszék épülete előtti sajtótájékoztatóján. Eszerint a bíróság által május 11-én a vádlottaknak digitális formában kiadott egyik tárgyalási jegyzőkönyv szerzője nem a bíró, hanem az ügyész, Prancz Balázs. Hogy egy bírósági jegyzőkönyv szerzője miként lehet a vádhatóság képviselője, az egyelőre rejtély; mindenesetre a történet kínos találgatásokra, összeesküvés-elméletekre adhat alapot. Várjuk a törvényszék és/vagy az ügyészség reakcióját.
A terrorizmus miatt első fokon tizenhárom évi fegyházra ítélt Budaházy György és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő pénteken tartott sajtótájékoztatót a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épülete előtt. Ezen Budaházy az alábbi - a PestiSrácok.hu-hoz is eljutott - dokumentumot mutatta be a sajtónak:
Budaházy elmondta, hogy a szóban forgó dokumentum egyike azoknak a tárgyalási jegyzőkönyveknek, amelyeket a Fővárosi Törvényszék adott ki digitálisan a Hunnia-ügy vádlottjainak május 11-én, azaz csütörtökön. A 2016 augusztus 22 és 30 között megtartott, egyébként éppen a vádbeszédet tartalmazó tárgyalás jegyzőkönyvének - a World dokumentum tulajdonságai között megtalálható - szerzőjeként nem a büntetőügyet első fokon tárgyaló bíró, hanem az ügyész, Prancz Balázs van feltüntetve. Hogy az esetnek valamilyen prózai oka van, technikai malőrről van szó, netán valamilyen súlyos törvénysértés áll a hátterében, egyelőre nem tudni. A törvényszék és az ügyészség még nem reagált a hírre, és erre legkorábban hétfőn lehet számítani. Akárhogyan is, a történet óhatatlanul A tanú című film klasszikus jelenetét juttatja az ember eszébe:
Hol az elsőfokú ítélet?
Bár a Fővárosi Törvényszék múlt csütörtökön a PestiSrácok.hu-t arról tájékoztatta, hogy a Budaházy-ügy írásba foglalt elsőfokú ítéletét már kézbesítette valamennyi vádlottnak, értesülésünk szerint a vádlottak egy része még mindig nem kapta azt meg. Pedig a tavaly augusztusban szóban kihirdetett verdikt írásba foglalására a törvény szerint 60 (azaz hatvan) napja lett volna Kenéz Andreának. Ő azonban többszörösen túllépte ezt az időkeretet. A késedelem miatt a büntető kollégiumot korábban vezető Mikó Gergely visszavonta Kenéz munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, és más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben, ám ez sem használt. Mint arról februárban a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt, Kenéz végül benyújtotta lemondását. Információink szerint a lemondás hátterében az állt, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a Budaházyékra kiszabott brutálisan szigorú ítélet (összesen 125 évnyi fegyházbüntetés) miatt kapott. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán akkor azt közölték, Kenéz Andrea 2017. január 31-én írásban, indoklás nélkül nyújtotta be lemondását, amelyet továbbítottak az Országos Bírósági Hivatalnak. Bár a bíró kérelmére a három hónapos lemondási időre vagy annak egy részére mentesíthetik őt a munkavégzési kötelezettség alól, ilyen kérelemmel Kenéz Andrea nem élt. Így a szolgálati jogviszonya április 30-ig fennállt.
A késés eljárást megszüntető ok?
A pénteki tüntetésen Morvai Krisztina EP-képviselő is szóvá tette a Fővárosi Törvényszék bírájának törvénysértő késlekedését. A következőket mondta:
A bíróságnak a törvény szerint harminc, kivételesen hatvan napja lett volna arra, hogy az ítéletet írásba foglalja. A bíróság fittyet hányt a törvényre, hiszen tudta, hogy ezt ez idő szerint Magyarországon megteheti. Több mint nyolc hónap alatt sem keletkezett ítélet. Az ok nyilvánvaló: az ítéletet azért nem lehetett írásba foglalni és megindokolni, mert megindokolhatatlan volt. Valódi jogállamban, ha a bíróság vagy más hatóság nem tudja meghozni a törvényben rá megszabott határidő alatt az állampolgárral szembeni, rá joghátrányt alkalmazó határozatot, akkor le kellene vonni a következtetést: az állam az adott ügyben nem volt képes döntést hozni, tehát az eljárást meg kell szüntetni, az állam mulasztása nem eshet az állampolgár terhére.
Magyarok Nyilai
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet az MSZP-SZDSZ kormányzása idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Így meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor televíziós műsorvezető megverése is. Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, ahonnan két év múlva házi őrizetbe helyezték, majd lakhelyelhagyási tilalmat kapott. A Fővárosi Törvényszék Kenéz Andrea vezette tanácsa tavaly augusztusban Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, illetve felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházbüntetést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az összesen 17 vádlottból a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személyt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel (összesen 125 évnyi fegyházzal) sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
